A francia főnév. Nyelvtani nem, névelő
A francia főnév. Nyelvtani nem, névelő. Hehezett „h”. Anyagnevek, a részelő névelő alakjai. Névelő néhány földrajzi név előtt.
A francia főnév. Nyelvtani nem, névelő. Hehezett „h”. Anyagnevek, a részelő névelő alakjai. Névelő néhány földrajzi név előtt.
Férfi és női foglalkozásnevek a franciában. A -teur, -euse, -trice végű főnevek. A femme szó foglalkozásneveknél.
A francia főnév többes száma. Hogyan képezzük a francia főnevek többes számát?
Melléknevek a franciában, nőnemű és többes számú alakjaik, rendhagyó melléknevek alakjai.
Melléknevek fokozása a franciában. Határozószók fokozása. Rendhagyó fokozású melléknevek. Hasonlítás. Autant que és autant de, le même que.
A mon, ton, son, le mien, le tien, le sien, stb. névmások és használatuk.
Személyes névmások a franciában. Alanyeset, tárgyeset, visszaható névmások, hangsúlyos és hangsúlytalan alakok, minden, ami ide tartozik.
je, tu…, me, te…, moi, toi…
Itt megtudhatunk mindent a francia en névmásról.
Az y névmás a franciában eléggé sajátos jelenség, a magyarban nincs közvetlen megfelelője, ezért használata nehézséget okozhat elsőre. Azonban könnyen megtanulhatjuk használatát, itt nyújtunk ebben segítséget.
A tout, tous, toute, toutes; chaque, chacun, chacune használata a franciában.
Számok franciául nullától szexdecilliárdig. Tőszámnevek, sorszámnevek, közelítő számnevek és minden, amit róluk tudni kell.
Az idő kifejezése a franciában.
Il est cinq heures et quart. Il est cinq heures et demie. Il est six heures moins le quart.
Il est midi. Il est minuit.
Quelle est a date, aujourd’hui? – Itt kifejtjük részletesen, hogyan válaszolhatunk erre a kérdésre. Átnézünk mindent, ami a napokkal, hónapokkal, évszámokkal kapcsolatos.
Néhány határozószó és használatuk a franciában: beaucoup, peu, très, trop, assez
Megismerhetjük a fontosabb időhatározókat a franciában. Pl. ce soir, ce matin, la semaine dernière, la semaine prochaine, à midi, dans une semaine
A francia igék vonzatait nem mindig tudjuk megérteni, egyszerűen meg kell tanulni. Itt összegyűjtöttük a legfontosabbnak tűnő igéket, vonzatuk szerint csoportosítva.
Sajátos francia kifejezéseket alkothatunk egyes igékkel. Pl. az avoir igével (j’ai faim, j’ai sommeil), a faire igével (il fait froid, il fait chaud). Nézzünk meg még több ilyet!
Megismerhetjük néhány francia elöljárószó fontosabb használati körét. Ezen kívül összegyűjtöttünk olyan kifejezéseket, melyekben elöljárószók szerepelnek. Ezek állandósult kifejezések, melyeket meg kell tanulni.
Az -er végű igék ragozása, és speciálisabb esetek, pl. envoyer, payer, appeler és ehhez hasonló igék.
A -re végű igék ragozását ismerhetjük meg jelen időben, a vendre-től kezdve az éteindre, apparaître, conduire, croire, écrire, boire igén át egészet az être-ig.
Megtudhatjuk, hogyan ragozódik a finir, sentir, dormir, mourir, venir, tenir és sok más ige jelen időben. Azt is megtudhatjuk, melyek a finir-típusú igék, melyek -iss- szótaggal bővülnek.
Az egyik leggyakrabban használatos francia múlt idő képzését és használatát ismerhetjük meg.
Például: J’ai parlé, je suis arrivé, nous sommes partis, elles se sont lavées, je m’en suis allé.
Az összetett igealakokban (pl. passé composéban) egyes igék mellett az avoir, más igék mellett az être segédigét kell használni. De mikor melyiket? Itt a szabály!
Je suis allé. J’ai mangé, és hasonló igealakok
Hogyan van a participe passé a franciában? Hogyan képezzük, és mi is ez tulajdonképpen, mi mindenre jó? A múlt időnél már találkozhattunk vele.
Az imparfait képzését és használatát részletesen megnézzük itt, és összehasonlítjuk a másik múlt idővel, a passé composéval.
Mikor melyik múlt időt kell használni a franciában?
Megismerhetjük a számunkra elsőre idegen szabályrendszer alapjait: Azt mondta, jó idő van. Nem most van jó idő, hanem amikor mondta. Ezért nem is mondhatjuk ezt franciául jelen idővel, mint a magyarban!
A francia plus-que-parfait képzése és használata részletesen.
J’avais parlé, j’étais venu, elle était venue, nous étions venus és ehhez hasonló igealakok.
A francia jövő idő (futur) képzése rendhagyó alakokkal együtt, és használata. Szokatlanabb igék (pl. acheter, appeler, payer) jövő ideje.
Megtudhatjuk, mikor kell használni a j’aurai parlé, tu seras venue, elles se seront lavées alakokat.
Minden eddiginél részletesebben ismertetjük a passé simple nevű múlt időt, melynek használatára nagy eséllyel sosem lesz szükségünk.
Megismerhetjük a j’eus mangé, je fus allé és hasonló alakokat, és megtudhatjuk, hogy mikor fordulnak elő.
Megismerhetjük a je parlerais, il mangerait, ils prendraient és hasonló alakokat, és a használatukat.
J’aurais parlé, tu aurais mangé…
nous aurions chanté, je serais venu, il serait arrivé, elle serait arrivée, nous serionz allés, és az ehhez hasonló igealakokat ismerhetjük meg.
Megtudhatjuk, hogyan kell képezni a kötőmód (subjonctif) jelen idejét (présent). Mi lesz az ige töve? Mely igék rendhagyók?
A kötőmód múlt idejével ismerkedünk meg:
que j’aie parlé; que je sois allé.
A subjonctif imparfait, azaz a kötőmód egyszerű múltja nem tartozik a leggyakoribb igealakok közé. Ezért használnunk sem kell, de felismernünk nem árt. Nagyon elszántak az igealak képzését is alaposan megismerhetik itt. Sőt, a világon csak itt ismerheted meg teljes részletességében a subjonctif imparfait képzését!
A kötőmód plus-que-parfait alakja nagyon ritka, a mai beszélt és írott nyelv sem használja. Nekünk elég, ha csak felismerjük a szövegekben. Jó felismerést kívánunk!
A francia nyelvan talán leginkább kihívásokkal teli része a kötőmód (subjonctif) használata. Itt megismerhetünk minden szabályt.
Ha a főmondat és a mellékmondat alanya megegyezik, akkor nem mindig használható a kötőmód. Ilyenkor főnévi igenevet kell helyette használni. Ezt fogjuk itt részletesen megnézni.
Felszólítás a franciában: Viens! Venez! Venons! Va t’en! Allons-y! Lave-toi! Excuse-moi! Excusez-moi!
Még, még nem, már, már nem – encore, ne pas encore, déjà, non plus
Tagadás a franciában (ne … pas, ne … rien, ne personne, ne … plus, ne … jamais, ne … aucun, stb.)