A francia főnév. Nyelvtani nem, névelő
A francia főnév. Nyelvtani nem, névelő. Hehezett „h”. Anyagnevek, a részelő névelő alakjai. Névelő néhány földrajzi név előtt.
A francia főnév. Nyelvtani nem, névelő. Hehezett „h”. Anyagnevek, a részelő névelő alakjai. Névelő néhány földrajzi név előtt.
Férfi és női foglalkozásnevek a franciában. A -teur, -euse, -trice végű főnevek. A femme szó foglalkozásneveknél.
A francia főnév többes száma. Hogyan képezzük a francia főnevek többes számát?
Melléknevek a franciában, nőnemű és többes számú alakjaik, rendhagyó melléknevek alakjai.
Melléknevek fokozása a franciában. Határozószók fokozása. Rendhagyó fokozású melléknevek. Hasonlítás. Autant que és autant de, le même que.
Személyes névmások a franciában. Alanyeset, tárgyeset, visszaható névmások, hangsúlyos és hangsúlytalan alakok, minden, ami ide tartozik.
je, tu…, me, te…, moi, toi…
Itt megtudhatunk mindent a francia en névmásról.
Az y névmás a franciában eléggé sajátos jelenség, a magyarban nincs közvetlen megfelelője, ezért használata nehézséget okozhat elsőre. Azonban könnyen megtanulhatjuk használatát, itt nyújtunk ebben segítséget.
A tout, tous, toute, toutes; chaque, chacun, chacune használata a franciában.
Számok franciául nullától szexdecilliárdig. Tőszámnevek, sorszámnevek, közelítő számnevek és minden, amit róluk tudni kell.
Néhány határozószó és használatuk a franciában: beaucoup, peu, très, trop, assez
Kijelentő mód jelen időben néhány rendhagyó ige hasonlóan alakul az olaszban, spanyolban és a franciában. Nézzük meg, melyek ezek az igék!
Az olasz és a francia nyelv igeidőinek a használata a kijelentő módban – rövid összehasonlítás. Az igeidőrendszer a két nyelvben rendkívül hasonló. Az igeidők használat szempontjából is jól megfeleltethetők egymásnak a két nyelvben.
Az -er végű igék ragozása, és speciálisabb esetek, pl. envoyer, payer, appeler és ehhez hasonló igék.
Hogyan van a participe passé a franciában? Hogyan képezzük, és mi is ez tulajdonképpen, mi mindenre jó? A múlt időnél már találkozhattunk vele.
Még, még nem, már, már nem – encore, ne pas encore, déjà, non plus
Tagadás a franciában (ne … pas, ne … rien, ne personne, ne … plus, ne … jamais, ne … aucun, stb.)
A létezés kifejezése: Hogy mondjuk idegen nyelven, hogy van valami valahol? Mikor használunk erre külön szerkezetet, mikor használjuk a létigét?
Egyes főneveknek miért le a névelője, másoknak miért la? Mi ennek az oka? Erre keressük itt a választ.