Avoir vagy être?

Avoir vagy être?
Melyik segédigét használjuk?

A franciában az összetett igeidők segédigéje az avoir vagy être, melyet a főige befejezett melléknévi igeneve (participe passé) követ. Leggyakrabban talán a passé composé alakjaiban (pl. j’ai parlé, je suis arrivé) találkozunk ezekkel a segédigékkel, de ezen kívül még kijelentő módban a plus-que-parfait (j’avais parlé, j’étais arrivé), a futur antérieur (j’aurai parlé, je serai arrivé) és a passé antérieur (j’eus parlé, je fus arrivé) is az avoir vagy être segédigével képzi alakjait. A kötőmód (subjonctif) összetett múlt idői is az avoir vagy être segédigét használják, akárcsak a feltételes mód (conditionnel) múlt ideje. Az igeidőkön kívül a főnévi igenév befejezett alakját (infinitif passé) is ezekkel a segédigékkel képezzük (pl. jelen idejű főnévi igenév: parler, arriver; befejezett főnévi igenév: avoir parlé, être arrivé).

avoir vagy être Eiffel tower

Hogy az avoir vagy être segédige közül melyiket használjuk, az attól függ, mi a főige. (Az előbbi példákban a parler az avoir, az arriver az être segédigét csípi.)

Mikor être a segédige?

a) 14 ige van, melyek nem tárgyas igék, és mozgást, helyváltoztatást vagy állapotváltozást fejeznek ki. Ezek az être-rel ragozódnak. Ezt a 14 igét párokba állíthatjuk, így könnyebben megjegyezhetők:

ALLER (menni) – VENIR (jönni)
ARRIVER (megérkezni) – PARTIR (elindulni)
ENTRER (belépni) – SORTIR (kimenni)
RESTER (maradni) – TOMBER (elesni)
MONTER (felmenni) – DESCENDRE (lemenni)
PASSER (átmenni) – RETOURNER (visszatérni)
NAÎTRE (születni) – MOURIR / DÉCÉDER (meghalni)

Je suis allé à la maison – Hazamentem.
Les invités sont arrivés – Megérkeztek a vendégek.
Je suis né en 1999 – 1999-ben születtem.
Nous sommes partis pour la Hongrie – Magyarországra utaztunk.

Ezek igekötős alakjai (pl. devenir, revenir, renaître, rentrer, repartir) is az être-rel ragozódnak.

b) Az être-rel ragozódik még az összes visszaható ige is, pl. s’occuper (foglalkozni vmivel), se laver (mosakodni), s’amuser (szórakozni):

Je me suis occupé de mon chien – A kutyámmal foglalkoztam.
Elle s’est lavée à six heures – Hat órakor mosakodott.

Etre a segédige a pronominálisan használt igék mellett is. Ez azt jelenti, hogy a részeshatározó az alany személyével megegyezik, vagy pedig kölcsönös névmás („egymást”) áll az ige mellett:

Je me suis acheté une robe – Vettem magamnak egy ruhát.
Nous ne nous sommes pas vus – Nem láttuk egymást.
Ils se sont téléphoné – Telefonáltak egymásnak.

FONTOS! Az être mellett a participe passé melléknévként viselkedik! Tehát nemben és számban egyeztetni kell az alannyal. Ha az alany nőnemű, akkor a participe passé -e végződést kap. Ha pedig többes számú az alany, akkor -s végződést kap. Ha nőnemű és többes számú is, akkor -es végződést kap. Hímnem egyes számban nincs külön végződés. Ezek a végződések szóban egyáltalán nem hallatszanak (kivéve hangkötésnél, ha magánhangzó jön utánuk):

Je suis arrivé – Megérkeztem. (Férfi vagyok.)
Je suis arrivée – Megérkeztem. (Nő vagyok.)
Pièrre est arrivé – Pièrre megérkezett.
Marie est arrivée – Marie megérkezett.
Nous sommes arrivés – Megérkeztünk. (Férfiak, vagy férfiak és nők vegyesen.)
Nous sommes arrivées – Megérkeztünk. (Mindannyian nők, egy férfi sincs köztük.)

Ha visszaható névmás vagy kölcsönös névmás van a mondatban, akkor azzal egyeztetjük a participe passé-t, de csak akkor, ha az tárgyesetben van (pl. egymást, magamat). Ha részeshatározót fejez ki ez a névmás (pl. egymásnak, magamnak), azzal nem egyeztetünk:

Elle s’est acheté une voiture – Vett magának egy autót.
Elle s’est lavée – Megmosakodott (megmosta magát).
Nous nous sommes donné des cadeaux – Adtunk egymásnak ajándékokat.
Nous nous sommes invités – Meghívtuk egymást.

Mikor avoir a segédige?

Lényegében az összes többi esetben, amit most nem említettünk az être-nél. Nevezetesen:

– Az összes tárgyas igénél (pl. acheter, manger, boir, lire, dire, voir, entendre): Nous avons acheté deux voitures – Vettünk két autót.
– A módbeli segédigéknél (pouvoir, vouloir, savoir, devoir): Je n’ai pas pu ouvrir la porte – Nem tudtam kinyitni az ajtót.
– A személytelen igéknél (pl. il faut, il pleut, il neige): Il a plu toute la journée – Egész nap esett
– Azoknál a tárgyatlan igéknél, melyek nem fejeznek ki állapotváltozást vagy helyváltoztatást (pl. dormir): Les invités ont dormi dans un hôtel – A vendégek szállodában aludtak.

Ha avoir a segédige, nem kell egyeztetni a participe passé-t az alannyal. Viszont a tárggyal egyeztetni kell akkor, ha a tárgy megelőzi az igét. Ha a tárgyat le, la, les névmás fejezi ki, az egyeztetés kötelező, egyéb esetben nem:

J’ai vu la fille. Tu l’as vue aussi? – Láttam a lányt. Te is láttad?
J’ai lu ces livres. Tu les as lus? – Olvastam ezeket a könyveket. Te is olvastad azokat?
Les livres que tu as lu(s) sont sur la table – A könyvek, melyeket olvastál, az asztalon vannak.

Igék, melyeknél être és avoir is lehetséges:

a) Egyes igéknél, ha a cselekvés folyamatán van a hangsúly, az avoir igét használjuk. Ha pedig a cselekvés következtében beállt állapot a hangsúlyos, a segédige az être. Ilyen ige pl. a changer:

Il a beaucoup changé – Sokat változott.
Il est bien changé – Jól megváltozott.

További ilyen igék: baisser / diminuer (csökkenni), augmenter (növekedni), apparaître (megjelenni), disparaître (eltűnni), divorcer (elválni), embellir (megszépülni), grossir (hízni), rajeunir (megfiatalodni), vieillir (öregedni).

b) Egyes igék mindkét segédigével állhatnak, de a segédige a jelentést is befolyásolja. Ha tárgyas értelemben használjuk az igék, akkor a segédige avoir, míg tárgyatlan, mozgást kifejező igénél a segédige être:

RENTRER – avoir: behordani vmit; être: hazatérni
MONTER – avoir: felvinni vmit; être: felmenni
DESCENDRE* – avoir: levinni vmit; être: lejönni
SORTIR – avoir: kivinni vmit; être: kimenni
PASSER – avoir: időt tölteni; être:  elmenni, elhaladni vhol
RETOURNER – avoir: kifordítani vmit; être: visszatérni
TOMBER – avoir: kiütni (pl. ellenfelet); être: elesni

J’ai monté ma valise – Felvittem a bőröndöm.
Je suis monté(e) – Felmentem.

Nous avons passé deux jour ici – Két napot töltöttünk itt.
Nous sommes passé(e)s devant la maison – A ház előtt mentünk el.

* Külön figyelmet érdemel a descendre ige, mivel többféle jelentése is van. Ügyelni kell arra, melyik jelentéssel melyik segédigét használjuk. A lényeg, hogy amikor tárgyas igeként használjuk, avoir a segédige, amikor tárgyatlan igeként, akkor pedig être:

Megszállni valahol: Nous sommes descendus dans un hôtel de luxe – Egy luxusszállóban szálltunk meg.

Kiszállni (valamilyen járműből): Nous sommes descendus de la voiture – Kiszálltunk az autóból.

Lemenni valamin, például lépcsőn: Ilyen értelemben tárgyas igeként viselkedik, a magyartól eltérően: Nous avons descendu l’escalier – Lementünk a lépcsőn.

Levinni valamit: Nous avons descendu nos valises – Levittük a bőröndjeinket.

 

A lényeg: elég megjegyezni azt a 14 igét, melyek être-rel ragozódnak, és a pár igét, melyek mellett avoir és être is lehetséges, és a visszaható igéket. Ezzel le is tudhatjuk a francia avoir vagy être problémát.

Teszt:

Link:

FrançaisFacile.com – Passé composé avec auxiliaire être

Felhasznált irodalom:

dr. Pataki Pál: Francia nyelvtan a középiskolák számára, Tankönyvkiadó, Budapest

Tamás Lajos: Bevezetés az összehasonlító neolatin nyelvtudományba

Érdekesség: A latinban még nem léteztek ilyen segédigés igeidők. Az egész a vulgáris latinban kezdett kialakulni. A birtoklást kifejező ige mellett a tárgyon kívül egy befejezett melléknévi igenév is állt. Ez eredetileg olyasmit jelentett, hogy „Van egy megvásárolt kertem”. Később lett a jelentése „Vásároltam egy kertet”.  A szerkezet először a tárgyas igéknél terjedt el. Ezért minden tárgyas ige a mai napig is csak az avoir-ral képezheti az összetett igealakot. Így az újlatin nyelvekben kialakultak az összetett igeidők a vulgáris latinból. Az ilyen összetett igealakok átkerültek a germán nyelvekbe is (lásd német: Haben vagy sein?).
Az olasz is a „birtokolni” és „lenni” jelentésű ige (avere vagy essere) és a befejezett melléknévi igenév segítségével fejezi ki az összetett igeidőket. Az olaszban is a mozgást, állapotváltozást kifejező tárgyatlan igék állnak a létigével, de abban a nyelvben jóval több ige segédigéje a létige, a szabály bonyolultabb. A spanyolban, portugálban, románban csak egyféle segédige lehet, a francia avoir megfelelője (a létige nem).

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.