Subjonctif imparfait
(A francia kötőmód egyik ritka múlt ideje)

A franciában a subjonctif imparfait a mai nyelvben nem fordul elő. Régebbi irodalmi művekben, például regényekben találkozhatunk vele. Mai irodalmi művekben már csak elvétve, ha belebotlunk. Ezért képeznünk és használnunk nem kell tudni (kivéve, ha regényt akarunk írni franciául), de nem árt, ha tudunk a létezéséről és szövegekben felismerjük. A képzését alább részletesen ismertetjük, ami azonban szinte senki számára nem hasznos, kivéve az esetleges megszállottakat. Így a lentieknek inkább csak helyfoglaló szerepe van.
Ragozáskor az alábbiakban nem tüntetjük fel külön a hímnemű és nőnemű alakokat.

A subjonctif imparfait képzése

Töve megegyezik a passé simple tövével. Ez azt is jelenti, hogy minden rendhagyóság és sajátosság, ami a passé simple-re jellemző, a subjonctif imparfait-ra is igaz lesz. A ragozási csoportokat, ragokat illetően is a passé simple a mérvadó, ugyanaz a három ragozási csoport létezik, mint ott. Ezért tövét a passé simple valamely ragozott alakjából is szokás néha levezetni.
A passé simple-hez hasonlóan itt is háromféle ragozási csoport létezik, és mindegyik ige abba a csoportba tartozik, mint passé simple-ben. Az -er végű igék az -asse sor szerint ragozódnak, a többi ige vagy az -isse, vagy az -usse sor szerint:

Az igealak az -ss- miatt könnyen felismerhető, kivéve E/3-ban, ahol a háztetős ékezet a jellegzetes.

Az -er csoport igéi:

Ezek ragozása a legkönnyebb:

E/3-ban kiejtve az igealak ugyanúgy hangzik, mint a passé simple alakja: az il parla (passé simple) és il parlât (subjonctif imparfait) kiejtése megegyezik.
A speciálisabb igéknél is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint passé simple-ben, azaz semmi rendhagyóság nincs az -er végű igéknél: aller: j’allasse; acheter: j’achetasse; jeter: je jetasse. A -ger és -cer végű igéknél is a már jól ismert szabályok érvényesek: manger: je mangeasse; commencer: je commençasse.

A többi csoport igéi:

Ami a szabályos igéket illeti, a passé simple-hez hasonlóan az -isse sor alapján ragozódnak:

Ugyanígy ragozódnak például a következő igék is:

sortir – je sortisse, tu sortisses, il sortît…
entendre – j’entendisse, tu entendisses, il entendît…
descendre – je descendisse
vendre – je vendisse
finir – je finisse.

A finir-típusú igéknél az az érdekes eset áll fenn, hogy az E/3 alak kivételével a subjonctif imparfait alakja megegyezik a subjonctif présent alakjával. Utóbbi igeidőben az -iss- az ige tövéhez tartozik, míg a szóban forgó igealak esetében ez a rag része:

Subjonctif imparfait:

je finisse, tu finisses, il finît; nous finissions, vous finissiez, ils finissent

Subjonctif présent:

je finisse, tu finisses, il finisse; nous finissions, vous finissiez, ils finissent

Ami a nem szabályos igéket illeti:

Ezekkel sincs semmi probléma, ha ismerjük a passé simple alakokat, mert annak rendhagyóságait követik.

Egyes igéknek a participe passé alakjából vezethető le a passé simple alakjuk, a passé simple-ből pedig a subjonctif imparfait alakok. Például:

lire – lu (participe passé) → je lus (passé simple) → je lusse, tu lusses, il lût…
savoir – su → je sus → je susse, tu susses, il sût…
vivre – vécu → je vécus → je vécusse, tu vécusses, il vécût…
avoir – eu → j’eus → j’eusse, tu eusses, il eût…
connaître – connu → je connus → je conusse
croire – cru → je crus → je crusse
devoir – dû → je dus → je dusse
pouvoir – pu → je pus → je pusse
recevoir – reçu → je reçus → je reçusse
résoudre – résoulu → je résoulus → je résoulusse
vouloir – voulu → je voulus → je voulusse

falloir (il faut) – fallu → il fallut → il fallût
pleuvoir (il pleut) – plu → il plut → il plût
il y a – eu → il y eut → il y eût

Külön figyelmet érdemel: voir – vu – je vis → je visse

Ha a participe passé -is vagy -it végű, akkor általában az -isse sor szerint ragozzuk a subjonctif imparfait alakjait:

dire – dit → je dis → je disse
mettre – mis → je mis → je misse
prendre – pris → je pris → je prisse

A többi furcsa ige is a passé simple mintáját követi:

écrire – nous écrivons (kijelentő mód jelen idő) → j’écrivis → j’écrivisse
construire – nous construisons → je construisis → je construisisse
craindre – nous craignons → je craignis → je craignisse
mourir – nous mourons → je mourus → je mourusse

A még furább igék is:

A teljesen rendhagyó venir és tenir igével sem más a helyzet:

venir: je vinsse, tu vinsses, il vînt; nous vinssions, vous vinssiez, ils vinssent
tenir: je tinsse, tu tinsses, il tînt; nous tinssions, vous tinssiez, ils tinssent

A venir és tenir származékai (pl. devenir, appartenir) is ezt a mintát követik.

Érdemes odafigyelni néhány igére külön, mert alakjuk ránézésre könnyen összetéveszthető más igével:

voir – il vît; faire – il fît; être – il fût.

A subjonctif imparfait használata:

Irodalmi művekben fordul elő kötőmódot vonzó főmondat után mellékmondatban, ha a főmondat igéje múlt időben áll. Ilyenkor előidejűséget fejez ki. Magyarra kijelentő mód jelen idővel vagy felszólító móddal (amit itt kötőmódnak is neveznek) fordítjuk:

Nous voulions que tu parlasses – Azt akartuk, hogy beszélj.
Je ne pensais pas qu’elle fût ici – Nem gondoltam, hogy itt van.

Ilyeneket nekünk természetesen soha nem kell mondanunk, sem írnunk. Helyette szóban és írásban is így használják:

Nous voulions que tu parles – Azt akartuk, hogy beszélj.
Je ne pensais pas qu’elle soit ici – Nem gondoltam, hogy itt van.

–

Feladat megszállottaknak:

Tegyük kötőmód imparfait alakba a zárójelben lévő igéket! (Ezek egy képzeletbeli francia regényből kiragadott mondatok.)

1. Il fallait que vous vous (mettre) d’accord sur le programme.
2. Il fallait que tu (venir).
3. Il fallait que vous (venir).
4. Je voulais que vous (manger) tout.
5. Il voulait que nous (acheter) cette maison.
6. Le professeur a permis que tu (jouer).
7. Le professeur a permis que les enfants (jouer).
8. Le professeur a permis que vous (jouer).
9. Je ne pensais pas que les enfants (vouloir) apprendre.
10. Je ne pensais pas que tu (vouloir) apprendre.
11. Il fallait que tu (aller) à la maison.
12. Il voulait que tu ne (prendre) pas l’autobus.
13. Je voulais que tu te (sentir) bien.
14. Je voulais que vous vous (sentir) bien.
15. Le directeur voulait que je (finir) le travail ce jour-là.
16. Le directeur voulait que nous (finir) le travail ce jour-là.
17. Mes parents voulaient que je (lire) beaucoup.
18. Nos parents voulaient que nous (lire) beaucoup.
19. Le directeur voulait que j’ (écrire) cette lettre-là.
20. Je ne voulais pas que vous (partir).
21. Il faisait chaud. Il a fallu que tu (boire) beaucoup.
22. Il faisait chaud. Il a fallu que vous (boire) beaucoup.
23. Tu semblais fatigué. (Tu avais l’air fatigué.) Il fallait que tu (dormir).
24. Je voulais que tu (être) heureux.
25. Je voulais que vous (être) heureux.
26. Je voulais que tu n’ (avoir) pas soif.
27. Je voulais qu’il n’ (avoir) pas sommeil.

A feladat megoldókulcsa itt megtekinthető.

–

Link:

Français facile

La conjugaison des verbes français – L’imparfait du subjonctif – Ebben a videóban francia nyelven elmagyarázzák ezt az igeidőt, bemutatják néhány ige ragozását, és példamondatokat is hoznak.

Felhasznált irodalom:

Vida Enikő: Francia nyelvtan 222 pontban, Maxim Kiadó, Szeged.

Hasonló igeidő más nyelvben:

Az olasz congiuntivo imperfetto – Az olaszban ez az igeidő gyakoribb, mint a franciában. A funkciója is hasonló, viszont még feltételes mellékmondatokban is előfordul.