A francia kötőmód használata
(Le subjonctif)

A francia kötőmód használata elsőre nehéznek tűnik. Magyar anyanyelvű számára egyik része logikus, másik része nehezen érthető. A magyar nyelvben is előfordul, hogy a mellékmondatban nem kijelentő módot, hanem felszólító módot (kötőmódot) használunk, például az „akar” ige után:

Azt akarom, hogy fusson.

A „fusson” itt nem kijelentő módban áll! Ha kijelentő módban mondanánk, akkor az „Azt akarom, hogy fut” mondat nem lenne helyes. Többek között ilyenkor használunk kötőmódot a franciában: Je veux qu’il coure. (Kijelentő módban: Ő fut: Il court.) A francia kötőmód használata azonban ennél kiterjedtebb. A francia akkor is használhat kötőmódot a mellékmondatban, amikor a magyar nem.

A francia kötőmód tehát elsősorban mellékmondatokban fordul elő (általában a que kötőszó után). Hogy milyen mellékmondatokban, azt elsősorban a főmondat tartalma határozza meg. Tehát bizonyos főmondatok kötőmódot vonzanak maguk mellé a mellékmondatban.

Főmondatban is előfordulhat kötőmód. Bár az igazi szépsége a francia nyelvnek a mellékmondati kötőmód, melynek megtanulása elsőre lehetetlennek tűnhet, de valójában nagyon érdekes téma!

Az első találkozás a francia kötőmóddal talán ilyen. Raka C. képe a Pixabay-en

A subjonctif használata mellékmondatban

1. Ha a főmondat igéje kívánságot, óhajt, akaratot, parancsot fejez ki. Jellemző igék a vouloir (akarni), préférer (jobban szeretni), désirer (óhajtani), souhaiter (kívánni). Ilyenkor a magyarban sem kijelentő módot, hanem felszólító módot (kötőmódot) használunk:

Je veux que tu fasses tes devoirs – Azt akarom, hogy megcsináld a feladataid.
Il préfère que vous parliez français – Inkább azt szeretné, hogy franciául beszéljetek.
Je voudrais qu’il s’en aille – Szeretném, ha elmenne.
Je lui ordonne qu’il prépare les dossiers – Azt parancsolom neki, hogy készítse össze az aktákat.
Je souhaite que vous passiez votre examen – Azt kívánom, tegyétek le a vizsgát.
J’aimerais que tu passes ton examen – Szeretném, ha letennéd a vizsgád.
Je désire que le temps soit chaud – Azt kívánom, hogy meleg legyen az idő.

Az aimer ige jellegzetessége, hogy főnévi igenévvel utána valamilyen cselekvés szeretetét fejezi ki. Azonban, ha conditionnel présent-ban áll és que követi (j’aimerais que), már óhajt fejez ki (szeretném, ha…), így ilyen esetben subjonctif-ot vonz:

J’aime courir – Szeretek futni.
J’aimerais qu’il coure – Szeretném, ha futna.

2. Szubjektív érzést, érzelmet kifejező igék, kifejezések után, mint pl. regretter (sajnálni), avoir peur (félni), craindre (félni), être content (elégedettnek lenni), être heureux (boldognak lenni, örülni), être étonné / s’étonner (csodálkozni), comprendre (csak együttérezni jelentésben!):

Nous avons peur que tu ne puisses pas écrire la lettre – Attól tartunk, nem tudod megírni a levelet.
Je crains que ma tante ne puisse pas payer ses chèques – Attól tartok, hogy a nagynéném nem tudja fizetni a csekkjeit.

Je suis heureux que tu viennes au cinéma avec nous – Örülök, hogy eljössz velünk moziba.
Je regrette que mon chat n’ait pas faim – Sajnálom, hogy a macskám nem éhes. (Hiszen most hoztam neki halat.)

Je déteste que la neige arrive bientôt – Utálom, hogy hamarosan jön a hó.

A comprendre igével is lehet érzelmet, együttérzést is kifejezni. Ilyenkor természetesen subjonctif áll utána:

Nous comprenons que ce soit très difficile pour vous – Megértjük, hogy ez nagyon nehéz nektek.

Ha viszont csak azt fejezzük ki a comprendre igével, hogy értünk valamit, akkor nincs szükség kötőmódra:

Nous comprenons que tout le monde doit être ici à neuf heures – Értjük, hogy mindenkinek itt kell lennie 9 órakor.

3. Bizonytalanságot, kételkedést kifejező igék, szerkezetek után (pl. douter – kételkedni, être incertain).

Je ne suis pas sûr qu‘il fasse beau à Paris – Nem vagyok benne biztos, hogy szép idő van Párizsban.
Nous sommes incertains qu‘elle sache danser – Bizonytalanok vagyunk abban, hogy ő tud táncolni.

A következő igék és kifejezések után csak akkor áll subjonctif, ha kérdő vagy tagadó alakban állnak: penser (gondolni), croire (hinni), espérer (remélni), sembler (tűnni), trouver (úgy találni):

Je pense qu’il vient – Azt hiszem, jön.
Je ne pense pas qu’il vienne – Nem hiszem, hogy jön.
Tu penses qu’il vienne? – Gondolod, hogy jön?

Je crois que cet homme est honnête – Azt hiszem, hogy ez a férfi becsületes.
Je ne crois pas que cet homme soit honnête – Nem hiszem, hogy ez a férfi becsületes.

J’espère qu’il vient – Remélem, jön.
Tu espères qu’il vienne? – Reméled, hogy jön?

A douter igével pont fordított a helyzet. Ha állító alakban áll, akkor fejez ki kételkedést, bizonytalanságot, ezért subjonctif kell, hogy álljon mellette. Ha tagadó alakban áll, nem fejez ki kételkedést, így kijelentő módot vonz:

Je ne doute pas que la langue française est facile – Nem kétlem, hogy a francia nyelv könnyű.
Je doute que la langue japonaise soit facile – Kétlem, hogy a japán nyelv könnyű (lenne).

4. Kizárólagosságot, például felsőfokot kifejező főmondat mellett. Ilyenkor a főmondatban állhat a seul(e) szó, vagy felsőfokú melléknév:

Louis est le seul collègue qui puisse faire ce travail – Louis az egyetlen kolléga, aki meg tudja (tudná) csinálni ezt a munkát.
Pierre est la personne la plus grande qui soit ici – Pierre a legmagasabb személy, aki itt van.
Paris est la plus belle ville que je connaisse – Párizs a legszebb város, melyet ismerek.
Il n’y a personne qui sache / connaisse la vérité – Nincs senki, aki tudná az igazságot.

5. Személytelen szerkezetek mellett. Ilyenkor a személytelen il névmás az alany, majd a létigét egy melléknév követi. Még az il faut (kell) és az il est temps que (ideje valaminek) szerkezet is ide tartozik:

Il faut que nous allions – Mennünk kell.
Il faut que vous soyez prudents – Óvatosnak kell lennetek.

Il est possible que je sorte demain – Lehetséges, hogy holnap elmegyek itthonról.
Il est impossible que je sorte aujourd’hui – Lehetetlen, hogy ma elmenjek itthonról.
Il est nécessaire que vous respectiez les règles – Szükséges a szabályokat betartani.
Il est important que j’aie de l’argent – Fontos, hogy legyen pénzem.

Il est temps que j’aille voir mes grands-parents – Ideje elmennem meglátogatni a nagyszüleim.

6. Egyes kötőszók után subjonctif áll.

Bien que / quoique (habár):

Je sors bien qu‘il pleuve – Elmegyek, bár esik az eső.

malgré que / malgré le fait que (annak ellenére, hogy) (Lényegében ugyanazt a jelentést fejezi ki, mint a bien que vagy quoique.)

Malgré qu’il n’ait pas le temps il écrira la lettre – Annak ellenére, hogy nincs ideje, meg fogja írni a levelet.

Célhatározó kifejezéséhez: pour que / afin que / de sorte que (azért, hogy; abból a célból, hogy):

Nous sommes ici pour que tu sois heureux – Azért vagyunk itt, hogy boldog legyél.

Nous t’avons acheté ce livre afin que tu puisses passer ton examen de langue – Azért vettük neked ezt a könyvet, hogy le tudd tenni a nyelvvizsgád.

Módhatározó kifejezéséhez: de manière que / de manière à ce que / de façon que / de façon à ce que / de sorte que (oly módon, hogy):

Il faut résoudre le problème de manière que tout le monde soit content – Oly módon kell megoldani a problémát, hogy mindenki elégedett legyen.

vagy:

… de façon que tout le monde soit content.

… de sorte que tout le monde soit content.

Egyes időhatározói kötőszók után: jusqu’à ce que (addig, amíg), avant que (mielőtt), depuis que (mióta)

Tu doit rester dans ce pays jusqu’à ce que tu puisses mettre un peu d’argent de côté – Ebben az országban kell maradnod, amíg félre tudsz majd tenni egy kis pénzt.

Je dois parler avec lui avant qu‘il parte pour Paris – Beszélnem kell vele, mielőtt elutazik Párizsba.

Je suis seule à la maison depuis que mon époux soit parti – Egyedül vagyok itthon, amióta a férjem elutazott.

Sans que (anélkül, hogy)

Il sort toujours sans que tu l’aperçoives – Mindig elmegy anélkül, hogy észrevennéd.

à condition que / à supposer que / pourvu que (feltéve, ha)

Je vais au cinéma à condition que tu viennes avec moi aussi – Elmegyek a moziba, feltéve, ha te is jössz velem.

à moins que (hacsak nem)

Je ne t’aiderai pas à moins que tu fasses un effort – Nem fogok neked segíteni, hacsak nem teszel erőfeszítést.

de peur que, de crainte que (attól félve, hogy)

Le patron se cache de peur que ses ennemis le voient – A főnök elbújik, attól félve, hogy az ellenségei meglátják.

Vous fermez la porte de crainte que le chat s’échappe – Becsukjátok az ajtót, attól félve, hogy a macska elszökik.

en attendant que (valamire várva)

Nous avons passé une heure à la gare en attendant que le train arrive – Egy órát töltöttünk a pályaudvaron, arra várva, hogy a vonat megérkezzen.

non que, ce n’est pas que (nem mintha)

Ce n’est pas que je sois pessimiste, mais je doute qu’il réussisse – Nem mintha pesszimista lennék, de kétlem, hogy ez sikerülne.

le temps que (mire, amikorra)

Le temps que nous arrivions, mon avion était déjà parti – Mire megérkeztünk, a repülőm már elment.

Quoi que (akármi, ami)

Quoi que ce soit je ne m’y intéresse pas – Akármi legyen is ez, engem nem érdekel.

Itt most sok kötőszót ismertettünk, melyek kötőmódot vonzanak, de a lista nem teljes. (Létezik még pl. encore que kötőszó is.) Mindenesetre irányadóak lehetnek a fenti kötőszók, mert ha hasonló jelentést fejezünk ki más kötőszóval, akkor is kötőmódot kell használni. A kötőszók között átfedés is akad, így például a bien que nagyon hasonlót fejez ki, mint a malgré que.

A kötőmód használatát nagyon sokszor ki lehet kerülni. Leginkább a választékos nyelvben mondunk olyanokat, hogy Elment, anélkül hogy elbúcsúzott volna. Ehelyett például azt mondhatjuk, hogy Elment, és el sem búcsúzott. Vagy: Louis est le seul collègue qui puisse faire ce travail – ehelyett mondhatunk annyit, hogy Seulement Louis peut faire ce travail. A hétköznapi nyelvben az egyszerűségre törekednek. Ha nem is használják feltétlen gyakran a kötőmóddal járó kötőszókat, az akaratot, kívánságot, érzelmeket kifejező igék nem olyan ritkák, és nem baj, ha mi is színesítjük a beszédünket olyan fordulatokkal, mint például Moi, je ne pense pas que … vagy Je suis très content que … és hasonlók.

A subjonctif kiváltása főnévi igenévvel

Ha a főmondat és a mellékmondat alanya megegyezik, akkor figyelnünk kell. Bizonyos esetekben ilyenkor nem is lehet a kötőmódot használni, de van olyan eset is, amikor a kötőmód is megengedett. Ezzel bővebben a Le subjonctif ou l’infinitif ? cím alatt foglalkozunk.

–

A subjonctif szerepelhet főmondatban is

Főmondatbeli szerepével a felszólító mód azon alakjait váltja ki, melyek bizonyos személyekben nem léteznek: ezek az E/1., E/3. és a T/3. személyek. Ez azonban ritka, mert pl. az E/1. személyre vonatkozó felszólítást is sokkal egyszerűbb pl. a függő beszédben a de + főnévi igenév szerkezettel kiváltani.

Vive la France! – Éljen Franciaország!
Vive le Roi! – Éljen a király!

Qu’ils viennent! – Jöjjenek (ők, nem Önök!)
Que je lui donne ma voiture? Jamais – Hogy én neki adjam az autóm?? Soha.
Qu’il réussisse! – Sikerüljön neki!

–

Köszönjük Juhász Ildikó francia nyelvtanár pontosításait, javaslatait!

–

Linkek a francia kötőmód témában:

Parlez-vous FRENCH videója a francia kötőmód használatáról

Parlez-vous-French.com – Quand utiliser le subjonctif?

French morning with Elisa videója – Kb. 3 perc alatt megpróbálja tömören összefoglalni a kötőmódot.

Français avec Pierre videója a Youtube-on.

Maud Sullivan videója – Le subjonctif – partie 4 Les conjonctions

Francaisfacile.com – Sok igét és mellékmondati kötőszót felsorol, melyek kötőmódot vonzanak. Példamondatokból sajnos kevés van. Viszont gyakorolni is lehet ezt a fantasztikus igemódot.

Forrás a subjonctif témához:

Vida Enikő: Francia nyelvtan 222 pontban, Maxim Lexika Kiadó, Szeged

Pataki Pál: Francia nyelvkönyv a gimnázium IV. osztálya számára, Tankönyvkiadó, Budapest.

Bácsy Éva francia nyelvtanár jegyzetei

A kötőmód más nyelvekben:

A kötőmód (congiuntivo) használata az olaszban.

Kötőmód a németben, 1. rész és 2. rész. (A németben a Konjunktiv I. használata kissé hasonlít a francia subjonctif használatához, mivel ott is kifejezhetünk vele kételkedést.)