Le subjonctif ou l’infinitif ?

Részletesen ismertettük a kötőmód (le subjonctif) használatát már – ismételjük át! Ezeket a szabályokat ki kell egészíteni azzal, hogy általában csak akkor használhatunk kötőmódot, ha a főmondat és a mellékmondat alanya eltér. Ha azonosak az alanyok, akkor többnyire főnévi igenevet (infinitif = főnévi igenév) kell használni. Fussunk is végig most azokon a pontokon, amikor kötőmódot kell használni, kiegészítve olyan mondatokkal is, ahol az alanyok megegyeznek! Így látni fogjuk a különbséget.

Eltérő alanyok: kötőmód (subjonctif)
Azonos alanyok: főnévi igenév (infinitif)

Bizonyos esetekben a főnévi igenév elé de elöljárószó kerül.

–

Amikor kötelező a főnévi igenév a subjonctif helyett azonos alanyok esetén:

Az alábbi esetekben kötelező a főnévi igenév (infinitif) használata kötőmód (subjonctif) helyett, ha a főmondat és a mellékmondat alanya megegyezik! Tehát, azonos alanyok esetén ilyenkor kötőmód nem használható!

1. Kívánság, óhaj, akarat, parancs kifejezése: vouloir (akarni), préférer (jobban szeretni), désirer (óhajtani), souhaiter (kívánni):

Je veux que tu fasses tes devoirs – Azt akarom, hogy megcsináld a feladataid.
→ Je veux faire mes devoirs – Meg akarom csinálni a feladataim.

Il préfère que vous parliez français – Inkább azt szeretné, hogy franciául beszéljetek.
→ Il préfère parler français – Inkább franciául szeretne beszélni.

Je voudrais qu’il s’en aille – Szeretném, ha elmenne.
→ Je voudrais m’en aller – Szeretnék elmenni.

Je souhaite que vous passiez votre examen – Azt kívánom, tegyétek le a vizsgát.
→ Je souhaite passer mon examen – Le kívánom tenni a vizsgát.

2. Szubjektív érzés, érzelem kifejezése: regretter (sajnálni), avoir peur (félni), craindre (félni), être content (elégedettnek lenni), être heureux (boldognak lenni, örülni), être étonné / s’étonner (csodálkozni), comprendre (csak együttérezni jelentésben!):

Nous avons peur que tu ne puisses pas écrire la lettre – Attól tartunk, nem tudod megírni a levelet.
→ Nous avons peur de ne pas pouvoir écrire la lettre – Attól tartunk, nem tudjuk megírni a levelet.

Je crains que ma tante ne puisse pas payer ses chèques – Attól tartok, hogy a nagynéném nem tudja fizetni a csekkjeit.
→ Je crains de ne pas pouvoir payer mes chèques – Attól tartok, hogy nem tudom fizetni a csekkjeimet.

Je suis heureux que tu viennes au cinéma avec nous – Örülök, hogy eljössz velünk moziba.
→ Je suis heureux de venir au cinéma avec vous – Örülök, hogy elmegyek veletek moziba.

Je regrette que mon chat n’ait pas faim – Sajnálom, hogy a macskám nem éhes. (Hiszen most hoztam neki halat.)
→ Je regrette de ne pas avoir faim – Sajnálom, hogy nem vagyok éhes. (Hiszen most hoztak nekem pizzát.)

A détester utáni főnévi igenév előtt nincs de elöljárószó:

Je déteste que tu doives travailler toujours – Utálom, hogy mindig dolgoznod kell.
→ Je déteste devoir travailler toujours – Utálom, hogy mindig dolgoznom kell.

A comprendre igével (együttérezni jelentésben) nemigen lehet olyan mondatot alkotni, ahol az alanyok eltérőek. Hiszen ha együttérzünk, akkor nem magunkkal érzünk együtt, hanem valaki mással.

3. Bizonytalanság, kételkedés kifejezése: douter – kételkedni, être incertain – bizonytalannak lenni, stb.

Je ne suis pas sûr que tu comprennes tout – Nem vagyok benne biztos, hogy mindent értesz.
→ Je ne suis pas sûr de comprendre tout – Nem vagyok benne biztos, hogy mindent értek.

Nous sommes incertains qu‘elle sache danser – Bizonytalanok vagyunk abban, hogy ő tud táncolni.
→ Nous sommes incertains de savoir danser – Bizonytalanok vagyunk abban, hogy tudunk táncolni.

A következő igék és kifejezések után csak akkor áll subjonctif, ha kérdő vagy tagadó alakban állnak: penser (gondolni), croire (hinni), espérer (remélni), sembler (tűnni), trouver (úgy találni). Ha a főmondat és a mellékmondat alanya megegyezik, akkor természetesen mindkét esetben főnévi igenév áll ott:

Je pense qu’il vient – Azt hiszem, jön.
→ Je pense de venir – Azt hiszem, jövök.

Je ne pense pas qu’il vienne – Nem hiszem, hogy jön.
→ Je ne pense pas de venir – Nem hiszem, hogy jövök.

Tu penses qu’il vienne? – Gondolod, hogy jön?
→ Tu penses de venir? – Gondolod, hogy jössz?

Je crois que cet homme est honnête – Azt hiszem, hogy ez a férfi becsületes.
→ Je crois d’être honnête – Azt hiszem, hogy becsületes vagyok.

Je ne crois pas que cet homme soit honnête – Nem hiszem, hogy ez a férfi becsületes.
→ Je ne crois pas d’être honnête – Nem hiszem, hogy becsületes vagyok.

Az espérer után de nélkül áll a főnévi igenév:

J’espère qu’il vient – Remélem, jön.
→ J’espère venir – Remélem, jövök.

Tu espères qu’il vienne? – Reméled, hogy jön?
→ Tu espères venir? – Reméled, hogy jössz?

A douter igével pont fordított a helyzet. Ha állító alakban áll, akkor fejez ki kételkedést, bizonytalanságot, ezért subjonctif kell, hogy álljon mellette. Ha tagadó alakban áll, nem fejez ki kételkedést, így kijelentő módot vonz:

Je ne doute pas que tu sais tout – Nem kétlem, hogy mindent tudsz.
→ Je ne doute pas de savoir tout – Nem kétlem, hogy mindent tudok.

Je doute que tu saches tout – Kétlem, hogy mindent tudsz (tudnál).
→ Je doute de savoir tout – Kétlem, hogy mindent tudok (tudnék).

4. Kizárólagosságot, felsőfokot tartalmazó főmondat is kötőmódot vonz maga mellé. Ez az az eset, amikor nem kerülhető el a subjonctif használata, mert az azonos alanyok nem vethetők be a mondatba. Ettől függetlenül az ilyen mondatokat egyszerűbben, kötőmód nélkül is meg lehet fogalmazni:

Louis est le seul collègue qui puisse faire ce travail – Louis az egyetlen kolléga, aki meg tudja (tudná) csinálni ezt a munkát.
→ Seulement notre collègue, Louis peut faire ce travail – Csak Louis kollégánk tudja megcsinálni ezt a munkát.

Pierre est la personne la plus grande qui soit ici – Pierre a legmagasabb személy, aki itt van.
→ Pierre est la personne la plus grande ici – Pierre itt a legmagasabb személy.

Paris est la plus belle ville que je connaisse – Párizs a legszebb város, melyet ismerek.
→ Selon moi, Paris est la plus belle ville  – Szerintem Párizs a legszebb város.

Il n’y a personne qui sache / connaisse la vérité – Nincs senki, aki tudná az igazságot.
→ Personne ne sait / connaît la vérité – Senki nem tudja az igazságot.

5. Személytelen szerkezetek mellett előfordulhat, hogy nem konkrét személyekhez kötjük a cselekvéseket, hanem általánosságban értjük. Az il faut kivételével ilyenkor a de elöljárószó is kell:

Il faut que nous choisissions – Választanunk kell.
→ Il faut choisir – Választani kell.

Il faut que vous soyez prudents – Óvatosnak kell lennetek.
→ Il faut être prudents – Óvatosnak kell lenni.

Il est possible que je sorte demain – Lehetséges, hogy holnap elmegyek itthonról.
→ Il est possible de sortir demain – Lehetséges holnap elmenni itthonról.

Il est impossible que je sorte aujourd’hui – Lehetetlen, hogy ma elmenjek itthonról.
→ Il est impossible de sortir aujourd’hui – Lehetetlen ma elmenni itthonról.

Il est nécessaire que vous respectiez les règles – Szükséges, hogy a szabályokat betartsátok.
→ Il est nécessaire de respecter les règles – Szükséges a szabályokat betartani.

Il est important que j’aie de l’argent – Fontos, hogy legyen pénzem.
→ Il est important d’avoir de l’argent – Fontos, hogy az embernek legyen pénze.

Il est temps que tu fasses quelque chose – Ideje tenned valamit.
→ Il est temps de faire quelque chose – Ideje tenni valamit.

Ahogy már említettük, a fenti esetekben az alanyok egyezése esetén nem használhatunk kötőmódot. Ahogy magyarul sem mondjuk a „menni akarok” helyett azt, hogy „akarom, hogy menjek”, úgy a franciában sem mondják a je veux aller helyett, hogy je veux que je…

Amikor nem kötelező a főnévi igenév használata subjonctif helyett:

Bizonyos igék megengedik, hogy subjonctif helyett de-vel bevezetett főnévi igenévi alakot használjunk, de ez nem kötelező. Ehhez az kell, hogy a főmondatban utalás történjen a mellékmondat alanyára. Így a mellékmondatban az alany kihagyható, helyette főnévi igenév használható. Ez például a demander és az ordonner igék mellett lehetséges:

Je leur demande qu’ils soient prudents – Megkérem őket, legyenek óvatosak.
→ Je leur demande d’être prudents – Megkérem őket, legyenek óvatosak.

Je lui ordonne qu’il prépare les dossiers – Azt parancsolom neki, hogy készítse össze az aktákat.
→ Je lui ordonne de préparer les dossiers – Azt parancsolom neki, hogy készítse össze az aktákat.

Ezek használata sokkal egyszerűbb és gyakoribb is, mint a subjonctif.

Vannak azonban olyan esetek, ahol elkerülhetetlen a subjonctif használata:

J’accepte que tu apprennes facilement le français – Elfogadom, hogy könnyen tanulsz franciát.

Az accepter igéről bővebben a Le Robert oldalon

Je permets que mon frère joue aux cartes – Megengedem a testvéremnek, hogy kártyázzon.

A permettre igéről bővebben a Le Robert oldalon

Egyes kötőszóknak van párjuk a főnévi igeneves alakhoz. Azonos alanyok esetén ezeknél a kötőmódos és a főnévi igeneves megoldás is elfogadható, de a főnévi igenév használata gyakoribb:

avant que – avant de

Ferme bien la porte avant que tu partes.
Ferme bien la porte avant de partir – Csukd be jól az ajtót, mielőtt elutazol.

afin que – afin de

Tu te couches tôt afin que tu te reposes.
Tu te couches tôt afin de te reposer – Korán fekszel le azért, hogy pihenj.

de peur que – de peur de / de crainte que – de crainte de

Tu prends des notes de peur que tu oublies.
Tu prends des notes de peur d’oublier – Jegyzetelsz, mert félsz, hogy elfelejted.

Il prend un manteau de crainte qu’il ait froid.
Il prend un manteau de crainte d’avoir froid – Kabátot vesz fel, mert fél, hogy fázni fog.

à moins que – à moins de

Je t’aiderai à moins que je sois/serai malade.
Je t’aiderai à moins d’être malade – Segíteni fogok neked, hacsak nem leszek beteg.

à condition que – à condition de

Vous pouvez entrer à condition que vous enleviez/enlèverez vos chaussures.
Vous pouvez entrer à condition d’enlever vos chaussures – Beléphettek, feltéve, ha leveszitek a cipőtöket.

en attendant que – en attendant de

L’équipe s’entraine en attendant qu’elle joue le match.
L’équipe s’entraine en attendant de jouer le match – A csapat edzést tart, arra számítva, hogy majd lejátssza a mérkőzést.

A sans és a pour után elmarad a de:

sans que – sans

Nous voyagerons sans que nous emportions beaucoup de bagages.
Nous voyagerons sans emporter beaucoup de bagages – Utazunk, anélkül, hogy sok csomagot vinnénk.

pour que – pour

Elle change de place pour qu’elle voie mieux.
Elle change de place pour mieux voir – Helyet vált, hogy jobban lásson.

A malgré nem kötőszó, hanem elöljárószó, és de nélkül áll. Főnév következik utána:

malgré que – malgré + főnév

Malgré qu’il pleuve, tous sont sortis – Bár esik, mindenki kiment.
Malgré la pluie tous sont sortis – Az eső ellenére mindenki kiment.

–

Köszönjük Juhász Ildikó francia nyelvtanár pontosításait, javaslatait!

–

Forrás a le subjonctif ou l’infinitif témához:

Vida Enikő: Francia nyelvtan 222 pontban, Maxim Lexika Kiadó, Szeged

Pataki Pál: Francia nyelvkönyv a gimnázium IV. osztálya számára, Tankönyvkiadó, Budapest.

Bácsy Éva francia nyelvtanár jegyzetei