Ha valaki több nyelven is tud és használja is ezeket a nyelveket a mindennapjai során, annak néha vagy akár gyakran problémát okozat ez. Mennyire könnyű egyik nyelvről a másikra váltani? Vagy mennyire nehéz? Személyes tapasztalataimról írok itt.
A magyarban “a”, “az”, az angolban the, a németben der, die, das. Azt gondolnánk, ennyire egyszerű az egész. Azonban más nyelvekben eléggé meglepő dolgokkal találkozhatunk, ha a határozott névelőről van szó!
S-Laut, azaz az “s” hang írása és kiejtése a németben. Mikor ejtik s-nek, mikor sz-nek, mikor z-nek?
Figyelem! Ez az írás a nyelvészet iránt komolyabban érdeklődőknek szól. Olyan nyelvészeti szakkifejezéseket is használunk benne, melyek egyeseket megijeszthetnek! Mindenki csak saját felelősségre olvassa!
A palindrom olyan szó, mondat vagy szöveg, mely visszafele olvasva is értelmes vagy ugyanaz. Összegyűjtöttünk itt belőlük néhányat magyarul és más nyelveken is. Sőt, nyelvek között is! Arról sem feledkezünk meg, hogy a palindrom nem csak a nyelvben, hanem a zenében és a matematikában is értelmezhető jelenség!
Szabadidőmben olyan programot kezdtem írni az Enterprise 128 számítógépre, mely a megadott angol szavakból mondatokat alkot. Az ezzel kapcsolatos tapasztalataimat osztom meg itt.
A számítógépes programot, mely angol szavakból mondatokat alkot, tovább lehet bővíteni, finomítani. Gyakorlatilag a végtelenségig lehetne fejleszteni, tökéletesíteni. Itt most néhány finomításról, apróbb bővítésről számolok be
A létige szinte minden nyelvben rendhagyó, ugyanakkor nagyon gyakran fordul elő. Érdemes több nyelven is megnézni, hogyan van a ragozása jelen időben.
Ki ne ismerné az angol have, a német haben, az olasz avere vagy a francia avoir igék közül legalább az egyiket? Ezekben a nyelvekben a magyartól eltérően fejezik ki azt, hogy “nekem van egy könyvem”. Végignézzük most sok nyelvben ennek az igének a ragozását jelen időben!
Mi a helyzet a németbe bekerült latin eredetű szavakkal? Hogyan fejlődtek tovább? Hogyan íródnak? Miben változott meg az írásmódjuk a latinhoz képest? Ebbe kaphatunk itt betekintést.
Hogyan írjuk betűvel a kisebb vagy akár nagyon nagy számokat a magyarban és más nyelvekben?
Milyen furcsaságok akadnak egyes nyelvekben a számok elnevezésében?
Német nyelvtani nem tudjuk jól, hogy létezik – sajnos. Na, de az angol nyelvtani nem? Létezik-e, vagy mi fán terem? Egybeeshet-e pár főnév neme a némettel?
Ajándék lónak ne nézd a fogát és egyéb közmondások angolul, németül, olaszul, spanyolul és franciául.
Az eszperantó szókincs hasonlóságairól más nyelvekkel. Szavak, melyeket ugyanúgy írnak egy másik nyelven, mint az eszperantóban, és más érdekességek.
Azonos mondatok több nyelvben – igen, olyan mondatokat keresünk, melyek több nyelven is ugyanúgy vannak leírva. Nem gyakran, de azért előfordul ilyen is!
Kémia és nyelvészet – Honnan erednek a kémiai elemek nevei?
És a kémiai elemeket minden nyelvben hasonlóan nevezik? Nem! Ha pont azt szeretnéd feltétlenül tudni, hogy van dánul a hidrogén, svédül az oxigén, zürjénül a szén, törökül a higany vagy éppen finnül a szilícium, jó helyen jársz! De ha az érdekel, hogy a holmiumnak van-e köze a holmihoz, vagy a plutóniumnak a Plútóhoz, akkor is!
Melyek a zöngés és melyek a zöngétlen mássalhangzók? Mi a szerepük a magyarban és néhány idegen nyelvben, pl. az angolban a többes szám képzésénél, vagy a hollandban a múlt idő képzésénél?
Nyelvtani szabályok a magyar nyelvben: ly vagy j. Mikor van ly, mikor van j? Felállítható valami szabályrendszer, ahol csak kevés kivétel van?
A hónapok és napok neveinek eredete, jelentése néhány nyelvben érdekes kérdéseket vet fel. Ugyanígy a múlt idő kifejezésére szolgáló szerkezetek is.
Hogy ne kelljen annyit szenvedni a német főnév névelőjének (der, die, das) megtanulásával, megpróbáltam visszavezetni, miért olyan nemű néhány főnév, amilyen. Erre jutottam.
Egyes főneveknek miért le a névelője, másoknak miért la? Mi ennek az oka? Erre keressük itt a választ.