A francia főnév. Nyelvtani nem, névelő
A francia főnév. Nyelvtani nem, névelő. Hehezett „h”. Anyagnevek, a részelő névelő alakjai. Névelő néhány földrajzi név előtt.
A francia főnév. Nyelvtani nem, névelő. Hehezett „h”. Anyagnevek, a részelő névelő alakjai. Névelő néhány földrajzi név előtt.
Férfi és női foglalkozásnevek a franciában. A -teur, -euse, -trice végű főnevek. A femme szó foglalkozásneveknél.
A francia főnév többes száma. Hogyan képezzük a francia főnevek többes számát?
Melléknevek a franciában, nőnemű és többes számú alakjaik, rendhagyó melléknevek alakjai.
Melléknevek fokozása a franciában. Határozószók fokozása. Rendhagyó fokozású melléknevek. Hasonlítás. Autant que és autant de, le même que.
Személyes névmások a franciában. Alanyeset, tárgyeset, visszaható névmások, hangsúlyos és hangsúlytalan alakok, minden, ami ide tartozik.
je, tu…, me, te…, moi, toi…
A tout, tous, toute, toutes; chaque, chacun, chacune használata a franciában.
Számok franciául nullától szexdecilliárdig. Tőszámnevek, sorszámnevek, közelítő számnevek és minden, amit róluk tudni kell.
Néhány határozószó és használatuk a franciában: beaucoup, peu, très, trop, assez
Az -er végű igék ragozása, és speciálisabb esetek, pl. envoyer, payer, appeler és ehhez hasonló igék.
A -re végű igék ragozását ismerhetjük meg jelen időben, a vendre-től kezdve az éteindre, apparaître, conduire, croire, écrire, boire igén át egészet az être-ig.
Megtudhatjuk, hogyan ragozódik a finir, sentir, dormir, mourir, venir, tenir és sok más ige jelen időben. Azt is megtudhatjuk, melyek a finir-típusú igék, melyek -iss- szótaggal bővülnek.
Az egyik leggyakrabban használatos francia múlt idő képzését és használatát ismerhetjük meg.
Például: J’ai parlé, je suis arrivé, nous sommes partis, elles se sont lavées, je m’en suis allé.
Az összetett igealakokban (pl. passé composéban) egyes igék mellett az avoir, más igék mellett az être segédigét kell használni. De mikor melyiket? Itt a szabály!
Je suis allé. J’ai mangé, és hasonló igealakok
Az imparfait képzését és használatát részletesen megnézzük itt, és összehasonlítjuk a másik múlt idővel, a passé composéval.
Mikor melyik múlt időt kell használni a franciában?
A francia jövő idő (futur) képzése rendhagyó alakokkal együtt, és használata. Szokatlanabb igék (pl. acheter, appeler, payer) jövő ideje.
Megtudhatjuk, hogyan kell képezni a kötőmód (subjonctif) jelen idejét (présent). Mi lesz az ige töve? Mely igék rendhagyók?
Még, még nem, már, már nem – encore, ne pas encore, déjà, non plus
Tagadás a franciában (ne … pas, ne … rien, ne personne, ne … plus, ne … jamais, ne … aucun, stb.)