Számok horvátul (brojevi)

Számok horvátul

A Számok horvátul nem különösebben nehezek, csak egy kicsit. Kezdjük az elején! A 4-re két szó is van, a hétköznapi beszédben inkább a rövidebbet használják (četri), írásban viszont a hosszabb alakot (četiri) illik használni.

0 nula

1 jedan
2 dva
3 tri
4 četiri / četri
5 pet
6 šest
7 sedam
8 osam
9 devet
10 deset

Megjegyzés: Ha főnévvel együtt állnak a számnevek, az egyet és a kettőt nemben (és esetben is) egyeztetni kell a főnévvel. Alanyesetben alakjuk hímnemben, nőnemben és semleges nemben: 1 jeden, jedna, jedno; 2 dva, dve / dvije, dva. Nőnemben a dve alak a szerb, a dvije alak a horvát nyelvben fordul elő, előbbit cirill betűkkel kellene írni.

Split számok horvátul

Michelle Maria képe a Pixabay-en. Split. Ha megpróbáljuk horvátul megszámolni a képen a házakat, azzal igen hatékonyan lehet a számokat gyakorolni.

.

10 és 20 között az egyes után -naest végződés kerül, melynek az e-jét nagyon hangsúlytalanul ejtjük, sokszor csak j-nek hangzik („náeszt” helyett „nájszt”). Amire figyelni kell: a jedanaest-ben csak egy n van; a 14 alakjából néhány betű kiesik; a 6 végéről a t eltűnik:

11 jedanaest (egy n-nel!)
12 dvanaest
13 trinaest
14 četrnaest (a rövidebb alakot használjuk!)
15 petnaest
16 šesnaest (a t kiesik!)
17 sedamnaest
18 osamnaest
19 devetnaest

10-től 100-ig tízesével, a számok -deset végűek. A -deset végződés előtt a t eltűnik, a 60 még egy kicsit érdekesebb:

10 deset
20 dvadeset
30 trideset
40 četrdeset (četiri + deset !)
50 pedeset (pet + deset !)
60 šezdeset (šest + deset !)
70 sedamdeset
80 osamdeset
90 devedeset (devet + deset !)

Az egyeseket a tízesekhez i (jelentése: ‘és’) szócskával kapcsolhatjuk, azonban ez az i el is maradhat:

25 dvadeset pet / dvadeset i pet
46 četrdeset šest / četrdeset i šest
79 sedamdeset devet / sedamdeset i devet

83 osamdeset tri / osamdeset i tri

A száz sto, ritkábban stotina, olykor stotinu (ez utóbbi tárgyesetben van, de szokták használni alanyeset helyett is). A több száznak néha kicsit rafinált a neve. Létezik egyetlen szóból álló és két szóból álló elnevezés is a százasokra. A két szóból álló elnevezés nyelvtanilag szabályosan képezhető: a stotina szó 2, 3, 4 után egyes számú birtokos esetbe, a többi szám után többes birtokos esetbe kerül, ezért találkozunk az előbbieknél e végződéssel a stotine végén:

100 sto
200 dvjesto (!)
300 tristo
400 četristo / četiristo
500 petsto
600 šesto (šest + sto !)
700 sedamsto
800 osamsto
900 devetsto
100 stotina / stotinu
200 dvije stotine
300 tri stotine
400 četiri stotine
500 pet stotina
600 šest stotina
700 sedam stotina
800 osam stotina
900 devet stotina

Megjegyzés: a szerbben eltér két százas neve a horváttól: 200 dvesta (двеста) ill. dve stotine; 300 trista (триста).

Az ezer jelentése tisuća, de sokszor használják helyette a tárgyesetű tisuću a alakot. (Ahogy a száznál a stotinu, úgy az ezernél is a tárgyesetű alak „belefagyott” az alanyesetbe.) Ha több ezerről beszélünk, akkor a végződése 2000, 3000, 4000 esetén -e, nagyobb számok esetén -a. Ez azért van, mert 2, 3, 4 után egyes szám birtokos esetet kell használni, nagyobb számoknál többes szám birtokos esetet (akárcsak a százasoknál).

1000 tisuću / tisuća / jedna tisuća

2000 dvije tisuće
3000 tri tisuće
4000 četiri tisuće

5000 pet tisuća
6000 šest tisuća
7000 sedam tisuća

8000 osam tisuća
9000 devet tisuća
10 000 deset tisuća
100 000 sto tisuća

1001 tisuću jedan / jedna tisuća jedan
5382
pet tisuća tristo osamdeset dva

Még egy szó létezik az ezerre: hiljada. Ezt is használják alapból tárgyesetben, hiljadu alakban.

Még nagyobb számok:

1 000 000 milijun (egymillió)
3 000 000 tri milijuna

1 000 000 000 milijarda (egymilliárd)
5 000 000 000 pet milijardi

A billió horvátul: bilijun.

 

A horvát sorszámnevek

A sorszámnevek alakjait a tőszámnevekből képezhetjük, de akad néhány kivétel, illetve a melléknévi végződés előtt egy-két betű megváltozik. Az 1. és 2. alakja teljesen eltér a tőszámnévtől. A 3. és 4. alakjában egy-két betű kerül be. A sedam és osam a-ja kiesik.

1. prvi (első)
2. drugi (második)
3. treći (harmadik)
4. četvrti
5. peti
6. šesti
7. sedmi
8. osmi
9. deveti
10. deseti

A 11.-től felfele semmi rendhagyóság nincs. A végződés hímnem alanyesetben mindig -naesti:

11. jedanaesti
12. dvanaesti
13. trinaesti
14. četrnaesti
15. petnaesti
16. šesnaesti
17. sedamnaesti
18. osamnaesti
19. devetnaesti
20. dvadeseti

Húsztól felfele egyszerűen képezhetők a sorszámnevek, mert mindig az utolsó számjegy kapja meg a sorszám végződését:

21. dvadeset prvi
22. dvadeset drugi
35. trideset peti
57. pedeset sedmi

Századik és ezredik:

100. stoti

1000. tisućiti

A sorszámnevek melléknevek, így minden szabályra, ami a melléknevekre érvényes, a sorszámneveknél is figyelnünk kell. Hímnem alanyesetben mindig -i végűek, és nem szerint változik a végződésük. Itt csak az egyes számú, alanyesetű, hím nemű alakokat ismertetjük. Alanyesetben -i, -a, -o a végződés a három nemnek megfelelően, például az első prvi, prva, prvo, a második drugi, druga, drugo. A harmadik kicsit más, mert semlegesnemben ć után nem o, hanem e áll: treći, treća, treće.

Az évszámokat mindig sorszámnévvel fejezzük ki:

1711 hiljadu sedamsto jedanaeste
1905 hiljadu devetsto pete

1848 tisuću osamsto četrdeset osma
1989 tisuću devetsto osamdeset deveta

Gyakoroljuk a horvát számokat!

A számok horvátul: Párosítsd össze! 1-10-ig

Párosítsd össze! 11-20-ig

Párosítsd össze! 10-100-ig (kerek számok)

Párosítsd össze! 10-100-ig (nem kerek számok)

Számok néhány más nyelven:

Germán nyelvek: Számok angolul, számok németül, számok hollandul, számok svédül, számok izlandiul.

Újlatin nyelvek és a latin: A latin számok, számok olaszul, számok spanyolul, számok franciául, számok portugálul.

Szláv nyelvek: számok oroszul.

Finnugor nyelvek: számok finnül, számok manysi (vogul) nyelven.

Egyéb nyelvek: Számok eszperantóul, számok törökül.

Forrás a „ számok horvátul ” témához:

Magyar Wikipédia – Horvát nyelv

Wiktionary – Szerbhorvát számok

CroVoc – Kroatische Zahlen

Learn Croatian videója a Youtube-on – How to Quickly Learn Numbers in Croatian

Pinhok.com – Croatian Numbers

de.wikibooks.org – Kroatisch: Zahlen

Tomics Ljubomir, Kapitánffy István: Szerb-horvát nyelvkönyv, Tankönyvkiadó, Budapest, 1980 (Kicsit régi, de ezt a forrást csak kiegészítésként használtam.)

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.