Számok eszperantóul

A számok eszperantóul
Kiom? – Mennyi?

A számok eszperantóul egyszerűek:

1 unu
2 du
3 tri
4 kvar
5 kvin
6 ses
7 sep
8 ok
9 naŭ
10 dek

A nulla eszperantóul nul. Ha főnévként használjuk, akkor nulo.

Számok eszperantóul

A tízeseknek nincs külön nevük. A tíz (dek) elé tesszük, hogy hányszorosára gondolunk, az így kapott számnevet egyetlen szóba írjuk. A dek elé már nem tehetjük ki az unu-t, a tíz csak dek lehet:

10 dek
20 dudek
30 tridek
40 kvardek
50 kvindek
60 sesdek
70 sepdek
80 okdek
90 naŭdek
100 cent

Az egyeseket egyszerűen a tízesek után írjuk, külön szóban:

12 dek du
24 dudek kvar
53 kvindek tri
87 okdek sep
65 sesdek kvin
99 naŭdek naŭ

A százasokat hasonlóan képezzük, mint a tízeseket. A száz (cent) elé kerül az a szám, ahányszorosára gondolunk:

100 cent
200 ducent
300 tricent
400 kvarcent
800 okcent

Száz felett is csak egymás után írjuk a számokat:

101 cent unu
156 cent kvindek ses
267 ducent sesdek sep
638 sescent tridek ok
973 naŭcent sepdek tri

A végén az egyeseket mindig külön szóba írjuk. Kettőnél több számot nem írunk egybe!

Az ezresek sem tartogatnak különösebb meglepetést:

1000 mil
2000 dumil
3000 trimil
6000 sesmil
8000 okmil
10.000 dekmil

Kettőnél több számot nem lehet egybe írni, így a tízezernél nagyobb szám mindenképp több szó:

10.000 dekmil, DE: 11.000 dekunu mil; 20.000 dudek mil

564.836 kvincent sesdek kvarmil okcent tridek ses

A nagy számoknak külön nevük van, ezek -o végűek, és főnévnek számítanak. Így, ha egynél több van belőlük, többes számba kell tenni, és külön kell írni:

1.000.000 miliono
2.000.000 du milionoj
1.000.000.000 miliardo
3.000.000.000 tri miliardoj

billiárd – biliono / duiliono
trilliárd – triliono

7.723.928 sep milionoj sepcent dudek trimil naŭcent dudek ok

Sorszámnevek
Kioma? – Hányadik?

Ha a számok felveszik a melléknév -a végződését, sorszámnevet kapunk:

1. unua
2. dua
3. tria
4. kvara
5. kvina
6. sesa
7. sepa
8. oka
9. naŭa
10. deka

20. dudeka
30. trideka
60. sesdeka

100. centa
1000. mila

Sorszámneveknél az egyeseket kötőjellel kötjük a tízesekhez vagy százasokhoz (magát a tízet is):

11. dek-unua
12. dek-dua
54. kvindek-kvara
101. cent-unua
210. ducent-deka
408. kvarcent-oka

Ha kettőnél több tagból áll a számnév, nincs kötőjel:

563 kvincent sesdek tria

Mint látható, csak az utolsó tag kapja meg az -a végződést.

Egyéb számnevek

Szorzószámnevek: A magyar -szor, -ször (számtani művelet) megfelelője: -oble. Ez a számnév végére kerül, nem marad el a számnév utolsó betűje:

duoble – kétszer
trioble – háromszor
dekoble – tízszer

Az -oble -e végződése a határozószót fejezi ki. Lehet a végződés -obla, ez melléknév (pl. duobla – kétszeres, dupla; triobla – háromszoros, tripla; dekobla – tízszeres). Ha főnévként használjuk, a végződés -oblo: duoblo, trioblo, dekoblo.
Ha a kétszert, háromszort, stb. úgy értjük, hogy két alkalommal, három alkalommal, akkor a -foje végződést kell használni: Dufoje mi vidis lin – Háromszor láttam őt.

Törtszámnevek: -ono végződést kap a számnév: duono (ketted, fél), triono (harmad), kvarono (negyed), kvinono (ötöd). Az -ono tehát a tört nevezőjére utal. Ha a számlálóban egynél nagyobb szám van, többes számba kerül a nevező: unu triono (egy harmad), du trionoj (két harmad), dudek sesonoj (húsz hatod). A törtek után álló főnevet de elöljárószóval kötjük: duono de horo (fél óra), kvarono de horo (negyed óra). Ha a törtet melléknévként használjuk, nem kell de: duona horo (fél óra).

Feladat gyakorláshoz:

Keresd meg a párját! – A számok eszperantóul 1-10-ig

Keresd meg a párját! 2 – A számok eszperantóul 1-10.000-ig

Érdekesség:

Az eszperantóban a számok latin eredetűek. Ahogy sok más szót is, a számokat is a latinból vette át az eszperantó. Ezért a latin számok nagyon hasonlítanak az eszperantóra, de csak 1-től 10-ig, mert a többi számot az eszperantó sokkal egyszerűbben fejezi ki. A 100 (cent) és az 1000 (mil) is latin eredetű (centum ill. mille). A latin miatt a számok olaszul és a számok franciául, spanyolul, portugálul, románul is hasonlítanak az eszperantóra. Az indoeurópai eredet miatt a számok angolul, hollandul, svédül és németül vagy akár izlandiul is valamennyire hasonlóak hozzá. Még oroszul, lengyelül vagy horvátul is többé-kevésbé. De például törökül már nem, és finnül vagy manysi (vogul) nyelven sem.
Itt még több újlatin, illetve germán nyelvvel összehasonlíthatjuk a számokat: Számok néhány nyelvben.

Forrás:

Kalocsay Kálmán: Rendszeres eszperantó nyelvtan, Tankönyvkiadó, Budapest

Link – számok eszperantóul:

Of Languages and Numbers – Counting in Esperanto

Mylanguages.org – Esperanto Numbers

Wikibooks.com – Numbers

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.