A számok eszperantóul
Kiom? – Mennyi?

A számok eszperantóul egyszerűek:

A nulla eszperantóul nul. Ha főnévként használjuk, akkor nulo.

A tízeseknek nincs külön nevük. A tíz (dek) elé tesszük, hogy hányszorosára gondolunk, az így kapott számnevet egyetlen szóba írjuk. A dek elé már nem tehetjük ki az unu-t, a tíz csak dek lehet:

Az egyeseket egyszerűen a tízesek után írjuk, külön szóban:

12 dek du
24 dudek kvar
53 kvindek tri
87 okdek sep
65 sesdek kvin
99 naŭdek naŭ

A százasokat hasonlóan képezzük, mint a tízeseket. A száz (cent) elé kerül az a szám, ahányszorosára gondolunk:

100 cent
200 ducent
300 tricent
400 kvarcent
800 okcent

Száz felett is csak egymás után írjuk a számokat:

101 cent unu
156 cent kvindek ses
267 ducent sesdek sep
638 sescent tridek ok
973 naŭcent sepdek tri

A végén az egyeseket mindig külön szóba írjuk. Kettőnél több számot nem írunk egybe!

Az ezresek sem tartogatnak különösebb meglepetést:

1000 mil
2000 dumil
3000 trimil
6000 sesmil
8000 okmil
10.000 dekmil

Kettőnél több számot nem lehet egybe írni, így a tízezernél nagyobb szám mindenképp több szó:

10.000 dekmil, DE: 11.000 dekunu mil; 20.000 dudek mil

564.836 kvincent sesdek kvarmil okcent tridek ses

A nagy számoknak külön nevük van, ezek -o végűek, és főnévnek számítanak. Így, ha egynél több van belőlük, többes számba kell tenni, és külön kell írni:

1.000.000 miliono
2.000.000 du milionoj
1.000.000.000 miliardo
3.000.000.000 tri miliardoj

billiárd – biliono / duiliono
trilliárd – triliono

7.723.928 sep milionoj sepcent dudek trimil naŭcent dudek ok

–

Sorszámnevek
Kioma? – Hányadik?

Ha a számok felveszik a melléknév -a végződését, sorszámnevet kapunk. Ha ezeket számjeggyel írjuk, nem pontot teszünk a végére, hanem a betűt:

20-a dudeka
30-a trideka
60-a sesdeka

100-a centa
1000-a mila

Sorszámneveknél az egyeseket kötőjellel kötjük a tízesekhez vagy százasokhoz (magát a tízet is):

11-a dek-unua
12-a dek-dua
54-a kvindek-kvara
101-a cent-unua
210-a ducent-deka
408-a kvarcent-oka

Ha kettőnél több tagból áll a számnév, nincs kötőjel:

563-a kvincent sesdek tria

Mint látható, csak az utolsó tag kapja meg az -a végződést.

–

Egyéb számnevek

Szorzószámnevek: A magyar -szor, -ször (számtani művelet) megfelelője: -oble. Ez a számnév végére kerül, nem marad el a számnév utolsó betűje:

duoble – kétszer
trioble – háromszor
dekoble – tízszer

Az -oble -e végződése a határozószót fejezi ki. Lehet a végződés -obla, ez melléknév (pl. duobla – kétszeres, dupla; triobla – háromszoros, tripla; dekobla – tízszeres). Ha főnévként használjuk, a végződés -oblo: duoblo, trioblo, dekoblo.
Ha a kétszert, háromszort, stb. úgy értjük, hogy két alkalommal, három alkalommal, akkor a -foje végződést kell használni: Dufoje mi vidis lin – Háromszor láttam őt.

Törtszámnevek: -ono végződést kap a számnév: duono (ketted, fél), triono (harmad), kvarono (negyed), kvinono (ötöd). Az -ono tehát a tört nevezőjére utal. Ha a számlálóban egynél nagyobb szám van, többes számba kerül a nevező: unu triono (egy harmad), du trionoj (két harmad), dudek sesonoj (húsz hatod). A törtek után álló főnevet de elöljárószóval kötjük: duono de horo (fél óra), kvarono de horo (negyed óra). Ha a törtet melléknévként használjuk, nem kell de: duona horo (fél óra).

–

Feladat gyakorláshoz:

Keresd meg a párját! – A számok eszperantóul 1-10-ig

Keresd meg a párját! 2 – A számok eszperantóul 1-10.000-ig

Érdekesség:

Az eszperantóban a számok latin eredetűek. Ahogy sok más szót is, a számokat is a latinból vette át az eszperantó. Ezért a latin számok nagyon hasonlítanak az eszperantóra, de csak 1-től 10-ig, mert a többi számot az eszperantó sokkal egyszerűbben fejezi ki. A 100 (cent) és az 1000 (mil) is latin eredetű (centum ill. mille). A latin miatt a számok olaszul és a számok franciául, spanyolul, portugálul, románul is hasonlítanak az eszperantóra. Az indoeurópai eredet miatt a számok angolul, hollandul, svédül és németül vagy akár izlandiul is valamennyire hasonlóak hozzá. Még oroszul, lengyelül vagy horvátul is többé-kevésbé. De például törökül már nem, és finnül vagy manysi (vogul) nyelven sem.
Itt még több újlatin, illetve germán nyelvvel összehasonlíthatjuk a számokat: Számok néhány nyelvben.

Forrás:

Kalocsay Kálmán: Rendszeres eszperantó nyelvtan, Tankönyvkiadó, Budapest

Link – számok eszperantóul:

Of Languages and Numbers – Counting in Esperanto

Mylanguages.org – Esperanto Numbers

Wikibooks.com – Numbers