Manysi számok
Mielőtt elmerülnénk a manysi számok világában, ejtsünk pár szót a manysi nyelvről! Mint tudjuk, a magyar nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor ágába tartozik, azon belül pedig az ugor nyelvek csoportjába. Szintén az ugor nyelvek csoportjába tartozik a manysi (másik nevén: vogul) és a hanti (másik nevén: osztják) nyelv. A manysi és a hanti nyelv együtt alkotják az obi-ugor nyelvek csoportját. A manysi nyelv tehát az egyik legközelebbi rokona a magyarnak.
A manysi számok következők:
1 akwa (akw)
2 kiti̬ɣ (kit)
3 χūrum
4 ńila
5 at
6 χōt
7 sāt
8 ńololow
9 ōntəllow
10 low
Az 1, 9, 10 neve nem rokon a magyar számnév nevével.
A számok 11-től 19-ig úgy képződnek, hogy az egyeseket a χujp-low szó követi, ami olyasmi, mint a magyar tizen-. Vigyázzunk, a manysiban a sorrend fordítva van:
11 akwχujplow (akw-χujp-low) – „egy-tízen”
12 kitχujplow
13 χūrumχujplow
14 ńilaχujplow
15 atχujplow
16 χōtχujplow
17 sātχujplow
18 ńololowχujplow
19 ōntəllowχujplow
A YouTube-on egy videóban meghallgathatjuk, hogyan hangzanak a számok manysi nyelven 1-től 20-ig.
A manysi számok 20 és 100 között: A 20, 40 és a 100 nevében egyértelműen látszik a magyar nyelvvel való rokonság:
20 χūs
30 wāt
40 naliman
50 atpan
60 χōtpan
70 sātlow
80 ńolsāt
90 ōntərsāt
100 (jani̬ɣ) sāt
Talán feltűnt, hogy a 7 és a 100 jelölésére ugyanazt a szót használják. Ezért a 100 használatakor kitehetjük a sāt elé, hogy jani̬ɣ (nagyobb), így egyértelművé válik, melyik számról van szó.
A nem kerek számokat 20 fölött az északi dialektus szerint úgy képezzük, hogy a tízesek kerülnek előre, az egyesek hátra, közöttük pedig a nūpəl (jelentése: felé) névutó van. Amire ügyelni kell, az az, hogy a tízesek a következő tízesre utalnak. Úgy is ki lehet fejezni Riese nyelvtana (2001) szerint, hogy a tízes -n ragot kap. Dialektusokban más (számunkra logikusabb) kifejezési mód is létezik, amit itt nem tárgyalunk (például 21: χus jä akwä – „húsz és egy”).
30 wāt →
21 wāt nūpəl akwa / wātn akwa („30 elérése felé 1″)
22 wāt nūpəl kiti̬ɣ / wātn kiti̬ɣ („30 elérése felé 2″)
40 naliman →
31 naliman nūpəl akwa („40 elérése felé 1″)
50 atpan →
41 atpan nūpəl akwa („50 felé 1″)
90 és 100 között már nem a 100-hoz, hanem a 90-hez kell viszonyítani, ami számunkra is logikus:
90 ōntərsāt →
91 ōntərsāt akwa („90″, „1″)
92 ōntərsāt kiti̬ɣ („90″, „2″)
Száz felett:
100 (jani̬ɣ) sāt
200 kitsāt
300 χūrumsāt
400 ńilasāt
900 ōntəllowsāt
240 kitsāt naliman
245 kitsāt atpan nūpəl at
250 kitsāt atpan
1000 sōtər
2000 kitsōtər
3000 χūrumsōtər
A manysiban nincs határozatlan névelő:
nē – egy nő (vö. angol: a woman)
akw nē – egy nő (vö. angol: one woman)
A manysiban az egy és a kettő számnévnek létezik egy rövidebb jelzői változata, hasonlóan a magyar két – kettő számnévhez:
akw sim – egy szív
kit sam – két szem
A manysiban a számok után a főnév egyes számban áll. Egyedül a kettő után állhat kettes számban, de ez sem kötelező:
χūrum ńāl – három nyíl
ńila āmp – négy eb
at pī̮γ – öt fiú
χōt luw – hat ló
ńololow tankər – nyolc egér
χūs luw – húsz ló
sōtər χūl – ezer hal
Sorszámnevek
A sorszámneveket az -it toldalék hozzáillesztésével képezzük:
1. akw-it / ōwəl – „egy-edik”, el-ső
2. kit-it / mōt – „kett-edik”, más-odik
3. χūrm-it – harm-adik
4. ńil-it – negy-edik
5. at-it – öt-ödik
6. χōt-it – hat-odik
100., 7. sāt-it – száz-adik, het-edik (mind a két számnevet jelenti)
8. ńololow-it – nyolc-adik
9. ōntəllow-it – kilenc-edik
10. low-it – tiz-edik
Ez az -it sorszámnév-szuffixum egyébként rokon a magyar törtszámnév -ad, -ed toldalékával (például harmad, negyed). A magyarban ez eredetileg sorszámnevet jelölt, csak később került az -ik is a végére.
Egyéb számnevek
Törtszámnevek
A nyelvtanok, amelyek rendelkezésemre álltak, semmi konkrétat nem mondanak arról, hogy a törtszámneveket a manysiban miként lehet kifejezni. Egy törtszámnevet ismerünk: a fél, aminek manysi megfelelője pāl. A két szó természetesen rokon egymással.
Osztó számnevek
A tőszámnév és az eszközhatározó eset egybeillesztésével képezzük. Jelentését nehéz magyarul visszaadni.
akwal – egyesével
kitγəl – kettesével
χūrməl – hármasával
ńilal – négyesével
Reiteratív számok, számnévi határozók
kitėntäi̮γ – másodszorra
χūrmintäi̮γ – harmadszorra
Az egyszerű szorzáshoz szükséges számnévi határozókat úgy képezzük, hogy az adott számnév mögé rakjuk a śos szócskát:
egyszer – akw śos
kétszer – kit śos
– A bejegyzést Latinoloquusnak köszönhetjük! –
Gyakoroljuk a manysi számokat!
Források:
Riese, Thimothy (2001): Vogul. Languages of the World Materials, Lincom Europa, 36-37. oldal
Mansi Dictionary of Munkácsi and Kálmán
Számok néhány más nyelven:
Germán nyelvek: Számok angolul, számok németül, számok hollandul, számok svédül, számok izlandiul.
Újlatin nyelvek és a latin: A latin számok, számok olaszul, számok spanyolul, számok franciául, számok portugálul, számok románul.
Szláv nyelvek: számok oroszul, számok horvátul, számok lengyelül.
Egyéb nyelvek: Számok eszperantóul, számok törökül, számok finnül. (Ezek közül csak a finn számok hasonlítanak valamennyire a manysira.)
