Izlandi számok – A számok izlandiul
Az izlandi számok – tőszámnevek
Az izlandi számok a következők:
1 einn, ein, eitt 2 tveir, tvær, tvö 3 þrír, þrjár, þrjú 4 fjórir, fjórar, fjögur 5 fimm 6 sex 7 sjö 8 átta 9 níu 10 tíu |
11 ellefu 12 tólf 13 þrettán 14 fjórtán 15 fimmtán 16 sextán 17 sautján 18 átján 19 nítján 20 tuttugu |
A 11-nek és a 12-nek külön neve van, ahogy a többi germán nyelvben. 13-16-ig -tán, 17-19-ig -tján a végződés. Az alakjuk azonban nem vezethető le az egyesekből, külön mindegyik szám nevét meg kell tanulni 1 és 20 között.
A számokat 1-től 4-ig ragozni kell. Külön alakjuk van hímnemben, nőnemben, semlegesnemben, egyes és többes számban – bővebben lásd lejjebb.
–
A 20 kivételével a tízesek -tíu végződésűek, de nem vezethető le az alakjuk szabályosan az egyesekből:
20 tuttugu
30 þrjátíu
40 fjörutiu
50 fimmtíu
60 sextíu
70 sjötíu
80 áttatíu
90 níutíu
100 (eitt) hundrað
Az egyesek követik a tízeseket, és az og (és) köti őket össze. Vigyázzunk, nem olyan a logikája, mint a németé:
21 tuttugu og einn
27 tuttugu og sjö
34 þrjátíu og fjórir
56 fimmtíu og sex
75 sjötíu og fimm
98 níutíu og átta
A százasokat alkotó elemeket különírjuk:
200 tvö hundruð
300 þrjú hundruð
500 fimm hundruð
A nem kerek számok összes elemét külön írjuk:
380 þrjú hundruð og áttatíu
463 fjögur hundruð sextíu og þrír
897 átta hundruð níutíu og sjö
Az ezresek:
1000 (eitt) þúsund
2000 tvö þúsund
3000 þrjú þúsund
10.000 tugir þúsunda
Nem kerek számok:
1047 þúsund fjörutíu og sjö
1569 þúsund fimm hundruð sextíu og níu
5538 fimm þúsund og fimm hundruð þrjátíu og átta
Az évszámok kifejezése eltér a rendes számokétól. A számot két részre bontjuk, aminek első részéhez hundruð kerül:
1967. nítján hundruð sextíu og sjö
Nagy számok:
egy millió – (ein) milljón
két millió – tvær milljónir
egy milliárd – (einn) milljarður
két milliárd – tveir milljarðar
A számok használata az izlandi nyelvben:
1. Az izlandi nyelvben nem létezik határozatlan névelő, az egyet csak számnévként használják:
eitt hús – egy ház (egy darab ház, vö. angol: one house)
hús – egy ház (vö. angol: a house)
2. Egytől négyig egyeztetni kell a számnevet jelzett főnév nemével, számával, esetével. Ez egy nagyon archaikus sajátossága az izlandi nyelvnek:
ein bók – egy könyv
eine bók – egy könyvet
einni bók – egy könyvnek
síðu einnar bókar – egy könyvnek az oldala
3. Egytől nagyobb szám után a főnév többes számban van:
tvær bækur – két könyv
tveimur bókum – két könyvnek
blaðsíður tveggja bóka – két könyv oldalai
A számnevek ragozása 1-től 4-ig:
1:
1 – egyes szám | hímnem | nőnem | semlegesnem |
alanyeset | einn | ein | eitt |
tárgyeset | einn | eina | eitt |
részes eset | einum | einni | einu |
birtokos eset | eins | einnar | eins |
Az 1-nek létezik többes száma is. Ezt többek között olyan főnevek előtt használják, melyeknek csak többes száma létezik. Ilyenek például a két egyforma részből álló ruhadarabok.
1 – többes szám | hímnem | nőnem | semlegesnem |
alanyeset | einir | einar | ein |
tárgyeset | eina | einar | ein |
részes eset | einum | einum | einum |
birtokos eset | einna | einna | einna |
2:
2 | hímnem | nőnem | semlegesnem |
alanyeset | tveir | tvær | tvö |
tárgyeset | tvo | tvær | tvö |
részes eset | tveimur | tveimur | tveimur |
birtokos eset | tveggja | tveggja | tveggja |
3:
3 | hímnem | nőnem | semlegesnem |
alanyeset | þrír | þrjár | þrjú |
tárgyeset | þrjá | þrjár | þrjú |
részes eset | þrjemur | þrjemur | þrjemur |
birtokos eset | þriggja | þriggja | þriggja |
4:
4 | hímnem | nőnem | semlegesnem |
alanyeset | fjórir | fjórar | fjögur |
tárgyeset | fjóra | fjórar | fjögur |
részes eset | fjórum | fjórum | fjórum |
birtokos eset | fjögurra | fjögurra | fjögurra |
–
Sorszámnevek
Az izlandi sorszámneveket ugyanúgy jelöljük, mint a magyarban: a számjegy után pontot teszünk:
1. fyrstur, fyrst, fyrst / fyrsti, fyrsta, fyrsta 2. annar, önnur, annað 3. þriðji, þridja, þridja 4. fjórði, fjórða, fjórða 5. fimmti, fimmta, fimmta 6. sjötti, sjötta, sjötta 7. sjöundi, sjöunda, sjöunda 8. áttundi, áttunda, áttunda 9. níundi, níunda, níunda 10. tíundi, tíunda, tíunda |
11. ellefti, ellefta, ellefta 12. tólfti, tólfta, tólfta 13. þrettándi, þrettánda, þrettánda 14. fjórtándi, fjórtánda, fjórtanda 15. fimmtándi, fimmtánda 16. sextándi, sextánda, sextánda 17. sautjándi, sautjánda, sautjánda 18. átjándi, átjánda, átjánda 19. nítjándi, nítjánda, nítjánda 20. tuttugasti, tuttugasta, tuttugasta |
30. þritugasti, þritugasta, þritugasta
40. fertugasti, fertugasta, fertuagasta
50. femmtugasti, femmtugasta, femmtugasta
60. sextugasti, sextugasta, sextugasta
70. sjötugastti, sjötugasta, sjötugasta
80. áttugasti, áttugasta, áttugasta
90. níutugasti, níutugasta, níutugasta
100. hundraðasti, hundraðasta, hundraðasta
1000. þúsundasti, þúsundasta, þúsundasta
Az összetett sorszámneveknél mindkét tag sorszámnévi alakba kerül:
31. tuttugasti og fyrsti, tuttugasta og fyrsta, tuttugasta og fyrsta
54. femmtugasti og fjórði, femmtugasta og fjórða, femmtugasta og fjórða
78. sjöttugasti og áttundi, sjöttugasta og áttunda, sjöttugasta og áttunda
–
A bejegyzés Latinoloquus munkája!
–
Az izlandi számok kiejtése:
Egy videóban 1-20-ig, egy másik videóban 1-100-ig hallgathatjuk meg az izlandi számok elképesztő kiejtését.
Egy kis gyakorlás:
További feladatok:
Az izlandi számok gyakorlása – A számok 10-20-ig.
–
Források:
A Wikibooks oldalán az izlandi számok.
Einarsson, Stefán: Icelandic grammar, text and glossary, 2nd edition, Baltimore The Johns Hopkins Press, 1949
Hilmisdóttir, Helga – Kozlowsky Jacek: Beginner‘s Icelandic, Hippocrene Books, New York
Thomson, D. Colin: Ílensk Beygingafræði, Isländische Formenlehre, Icelandic
Inflections, Helmut Buske Verlag, Hamburg, 1987
Kress, Bruna: Isländische Grammatik, VEB Verlag, 1982
–
Számok néhány más nyelven:
Germán nyelvek: Számok angolul, számok németül, számok hollandul, számok svédül.
Újlatin nyelvek: Számok olaszul, számok spanyolul, számok franciául, számok portugálul, számok románul.
Szláv nyelvek: számok oroszul, számok horvátul, számok lengyelül.
Egyéb nyelvek: A latin számok. Számok eszperantóul, számok törökül, számok finnül, manysi (vogul) számok.