Számok néhány nyelvben

„Számos probléma” felmerülhet. A számokat általában a nyelvtanulás elején megtanulja az ember és alap tudnivalónak elkönyveli. Idővel azonban elfelejtődhetnek bizonyos számok pontos helyesírási sajátosságai, vagy az angolban akár kiejtésük is, főleg a sorszámneveknél. (Nekem a ninth kiejtése merült feledésbe, de az is lehet, soha nem is tudtam azelőtt, hogyan kell kiejteni, amikor már magas szinten tudtam angolul – van ilyen!) Az angolban könnyű összekeverni a 14 (fourteen), 40 (forty) és 4. (fourth) számnév helyesírását, hogy melyikben van u betű, melyikben nincs. Azt is el lehet felejteni, hogy az eighteen egy vagy két t-vel íródik-e. Könnyen elsiklik az ember felette és elfelejtheti, ha meg is tanulta, hogy az olaszban a diciassette két s-szel, a diciannove pedig két n-nel van. Ez főleg azért van, mert a számokat csak nagyon ritkán szoktuk betűvel leírni.

Alább megnézzük a számokat néhány nyelven. Közben főleg a nyelvtanulás során problémát okozó esetekre térünk ki bővebben.

Újlatin nyelvek

Aki több újlatin nyelvet is beszél, főleg a 4-et keverheti össze könnyen az egyes nyelvekben. Elég annyit megjegyezni, hogy csak az olaszban írjuk két t-vel a quattro-t!

Az „egy”, mint határozatlan névelő és mint számnév is mindegyik nyelvben egyezik nemben azzal a főnévvel, amelyre vonatkozik.

10 és 20 között a  „váltás” az olaszban, a franciában és a katalánban 17-nél kezdődik, előtte 1+10, 2+10 … 6+10 módon fejezik ki a számokat 10 és 20 között, utána úgy, hogy 10+7, 10+8, 10+9. Ez a „váltás” a spanyolban és a portugálban már 16-nál kezdődik. A román végig az 1+10, 2+10, stb. minta szerint fejezi ki ezeket a számokat, és a 20 is eltér a többi nyelvtől (2×10).

A tízesek kifejezése:

A francia 70, 80, 90 eltér a többi nyelvtől: 70 = 60+10 (soixante+dix); 80 = 4×20 (quatre x vingts); 90 = 4 x 20 +10 (quatre x vingts + dix). Belga nyelvterületen használatosak a többi újlatin nyelvhez hasonló elnevezések: septante, octante, novante.
A katalán 90 (noranta) lóg még ki a sorból, r van benne, nem v, ahogy a többi nyelv alapján várnánk. Viszont a katalánban a 9-ben (nou) sincs v. A román kakukktojás, a -zeci végződés eltér a más nyelvekben megszokott -anta, -enta, -ente végződésektől, a 100 pedig szintén eltér.

Számok több újlatin nyelvben. Kattintásra nagyítható a kép. A táblázatot El Mexicano készítette. Nagyításhoz kattintsunk a képre!

Az újlatin nyelvek természetesen a latin számokat vitték tovább. Néhány újlatin számnév részletesebben: számok olaszul, számok franciául, számok spanyolul, számok portugálul.

–

Germán nyelvek

A hasonlóság adott, még szóban is, ami könnyen okozhat keveredést a nyelvtanuló agyában. Írásban a 4 (vier) és a 8 (acht) megegyezik a hollandban és a németben. Az angolban egyik szám sem egyezik meg a némettel vagy a hollanddal, de pl. a 7 (seven, zeven) csak egyetlen betűben tér el a hollandtól.

1-10-ig a svéd, norvég, dán számnevek nagyon hasonlítanak, de lényegében csak az 5 (fem) íródik ugyanúgy mind a három nyelvben. A norvég és a dán írás általában véve is rendkívül hasonló, a számok írása a 8 kivételével meg is egyezik teljesen. Az izlandi és feröeri nagyobb eltérést mutat az előző három nyelvhez képest és egymáshoz képest is.

Számok 10 és 20 között: Az angol eighteen (eight + ten) csak egy t-vel van! A németben csak a sechzehn (s kiesik) és a siebzehn (-en esik ki) alakja okozhat nehézséget. A holland vier + tien alakból veertien lesz, az achttien pedig két t-vel van, tehát nem olvad össze, mint az angolban a két t. A svéd, norvég, dán 18-ban a 8 å ill. o betűje a-ra vált.
Írásban 10-19-ig a dán és norvég számok megegyeznek, a svédhez is eléggé hasonlítanak.

A holland 80 (tachtig) rendkívüli, egy ejtéskönnyítő t került az elejére, ez nem elírás. A norvég és dán mindent elsöprő írásbeli hasonlósága a tízeseknél szabadságra ment. Nem, hogy nem egyeznek meg betűről betűre, de nem is hasonlítanak a 50-től felfele. Még a 100 és az 1000 is eltér egy kicsit.

A dán számnevekről

Dánul a tízesek érdekesen alakulnak. 50 és 90 között a tízeseket 20 valamilyen szorzataként fejezik ki. Ezeket a szorzatokat azonban már szinte nyomokban is alig lehet felfedezni a számnevekben, mivel nem elég, hogy ma már archaikusnak számító szavakból állnak össze, amik jelentősen le is vannak rövidítve, némelyik meglehetősen rejtjelesen van kódolva. Mindegyikben megtalálható az utalás a sinde (a „-szor, -ször” régies alakja) szóra egy árva s betű formájában, és a 20-as szám, amivel szorzunk, egyik alakban sincs benne már, csak odaértendő.
A 60 és a 80 kifejezése még „egészen egyszerű”:

60: tres = tre sinde tyve (3 x 20)
80: firs = fir(e) sinde tyve (4 x 20)

Az 50, 70 és 90 felépítésének megértéséhez némi előismeretre van szükség. Mint köztudott, az 50, 70 és 90 nem írható fel egész szám 20-szal való szorzataként:

2.5 x 20 = 50 (halvtreds)
3.5 x 20 = 70 (halvfjerds)
4.5 x 20 = 90 (halvfems)

A számnév elején a halv jelentése „fél”. Utána az a szám áll, aminél egy féllel kisebbre van szükségünk (tre → tred, fire → fjerd, fem, ezek valójában törtszámok), majd a végére jön az s betű, ami arra utal, hogy ezt az egészet megszorozzuk 20-szal. Tehát kb. úgy áll össze pl. az 50, hogy (3-0.5)x20. A 3-0.5-öt olyan bonyolultan fejezi ki, hogy „fél harmad”, a 4-0.5-öt „fél negyed”, az 5-0.5-öt „fél ötöd”.

Tőszámneveknél általában a „hússzal való szorzástól mentes”, rövidített alakot használják (tehát a sinde tyve elmarad a végéről), a sorszámneveket azonban ebből az eredetileg hosszabb alakból képzik, pl. 50. = halvtredsindstyvende.
Nyelvreform keretében megpróbálták már a 20-as alapú számokat a máshol szokványos, 10-es alapú számokkal kicserélni, de ennek nem volt sikere. A 10-es alapú számokat csak a skandináv országok közötti kommunikációban használják és pénzügyi területen, pl. csekkek kitöltésénél. Ezek: 50 femti, 60 seksti, 70 syvti, 80 ot(te)ti, 90 niti.

Néhány germán nyelv számnevei részletesebben: számok angolul, számok németül, számok hollandul, számok svédül, számok izlandiul.

–

Türk nyelvek

A *-gal megjelölt nyelvek cirill írásmódot használnak. Azért vannak itt a számok latin betűkkel is feltüntetve, hogy jobban érzékelhető legyen a rokon nyelvekkel a hasonlóság.

Lásd még részletesen: A számok törökül.

 A türk nyelvcsaládba tartozó nyelvek számneveit Kriseffnek (hristfor@inbox.ru) köszönhetjük!

–

Finnugor nyelvek

A magyar számneveket jól ismerjük, de más finnugor nyelv számnevei már kevésbé ismertek hazánkban.

Számok finnül.

A számok manysi (vogul) nyelven.

Szláv nyelvek

Erről kicsit többet is lehetne majd írni. A száz minden szláv nyelven sto, valahol cirill betűkkel írják.

A számok oroszul.

A számok horvátul.

A számok lengyelül.

——

Érdekesség: a számok szanszkrit nyelven:

—

Linkek:

Katalán számnevek

Számnevek portugálul és néhány más nyelven

Román számnevek

Angol Tanszék – angol számnevek

ielanguages.com – Free Language Tutorials

A dán számokról angolul az olestig.dk oldalán

Kapcsolódó bejegyzések:

Matematika és nyelvészet