A német s írása és kiejtése

A német „s-hang” (s Laut) kiejtése és írása

  1. Fonetikai és fonológiai helyzet

A német ’s’ graféma (írásjegy) több, fonetikailag elkülöníthető hangot is jelöl: /s/, /z/, /ʃ/: ezek megegyeznek a mi sz, z, s betűk által leírt hangjainkkal. Az első kettő zöngés és zöngétlen alveoláris réshang, míg a harmadik hangot kissé hátrébb, a fogmeder mögött képzik, így zöngétlen posztalveoláris réshangról beszélhetünk.

Ez utóbbi hangot az sch betűcsoport jelöli (pl. schreiben). Főleg német eredetű szavakban a t és p előtti ’s’ hang is ugyanígy hangzik:

Stau, spielen

Nem német eredetű szavakban az st és sp betűkapcsolat kiejtése általában “szt”:

Aspekt, Perspektive, Konstruktion, Standard, Tourist, transportieren

Kivétel: nem német eredetű, mégis “st”-t ejtünk benne:

Start

További érdeklődésünk előterébe a /s/ és /z/ hangok kerülnek. E két hang képzésének helye és módja megegyezik, csak zöngésségükben térnek el. Mégis néhány nyelvben jelentés-megkülönböztető szerepe van, mint pl. a magyarban: őz – ősz.

A németben viszont nem véletlenül jelöli ugyanaz a betű a két hangot, ugyanis mindkettő a (standard, északnémet) nyelvben allofón: ez azt jelenti, hogy bár zöngésségükben különböznek, ugyanazon fonéma alá tartoznak. Ugyanabban a szóban, ha megváltozik az adott szó szótagszerkezete ragozás révén, váltakozhat ez a két hang:

Haus / haʊ̯s/ → Häuser /ˈhɔʏ̯.zɐ/

/s/ → /z/

lesen / ˈleːzn̩/ → lies /liːs/

/z/ → /s/

A szabály voltaképpen egyszerűen leírható: szótag vagy szó elején (Anlaut) a hang zöngés (Sonne, Bremse, dieser), hacsak a zöngétlen mássalhangzó (pl. p, s) által nem „zöngétlenedik el” (regresszív vagy progresszív hasonulás – Psyche, Skala). Ezzel szemben a szótag vagy szó végén (Auslaut) a hang zöngétlen. Ezt a – főleg Észak-Németországban megfigyelhető- „zöngétlenedést” a szó végén a nyelvészet Auslautsverhärtung-nak is hívja.

Természetesen nyelvváltozatonként e szabály alól előfordulhatnak kivételek: a délnémet területeken, így pl. a standard osztrák németben is tapasztalható az a tendencia, hogy /z/ helyett szó vagy szótag elején is /s/-et ejtsenek: Symbol /sʏmˈboːl/, Sirup /ˈsiːrʊp/, Person /pɛrˈsoːn/, Persönlichkeit /pɛrˈsøːnlɪçkeɪ̯t/.

német s laut területi eloszlás

A Sirup szóban az „s” kiejtése területekre bontva

.

Az /s/ hangot nemcsak a szimpla s jelöli, hanem a dupla s (ss) és a scharfes s (ß) grafémák is. E két utóbbi írásjegy – a magyarral ellentétben – nem a mássalhangzók hosszúságára utal (bár délnémet, főleg svájci dialektusokban a hosszú mássalhangzók is rendszerint előfordulnak), hanem arra, hogy az /s/ nem zöngésedik ragozáskor a szó vagy a szótag elején (Glas /gla:s/ → Gläser /ˈɡlɛːzɐ/), DE: Fuß /fu:s/→ Füße /ˈfy:sə/, Fluss /flus/ → Flüsse /ˈflʏsə/), vagy egyszerűen jelentés-megkülönböztető szerepe van (das /das/ vs. dass /das/).

Ha az ‘s’ után mássalhangzó áll, az mindig “sz”-t eredményez, legyen az zöngés vagy zöngétlen:

Skelett, Scala, Slowakei, Snob, Sphäre, deskriptiv, obszön

A -sal, -sam végű névszókban az ‘s’  akkor is “z”-nek ejtendő, ha előtte zöngétlen mássalhangzó áll:

Schicksal, Mühsal, Rinnsal; fügsam, ratsam, gleichsam

E hangtani kitekintő után, az s-Laut helyesírásának bemutatása következik, mégpedig annak kapcsán, hogy mikor használjuk az ss vagy ß grafémákat.

  1. A jelenleg hatályos helyesírás (1996 -)

1996-ban a német nyelv helyesírásának beható reformja zajlott le, ami a német nyelv egészére kiterjedt. Ez a változtatás természetesen vitákat váltott ki, többszörösen revideálták, kiegészítették a módosításokat. A reform nem hagyta érintetlenül az s-Laut helyesírását sem. A rendszert, amit adoptáltak, Heyse-féle s-írásnak (Heysesche S-Schreibung) is nevezik, ami  Johann Christian August Heyse-ről kapta nevét. Világosan szétválasztották a dupla s (ss) és a scharfes s (ß) közti funkciót. Dióhéjban összefoglalva a dupla s-t (ss) akkor használjuk, amikor előtte az egyelemű magánhangzó rövid. Kettőshangzó vagy hosszú magánhangzó esetén viszont scharfes s-t (ß) írunk.

Kettőshangzó (diftongus) áll előtte: weiß, heiß
Hosszú magánhangzó áll előtte: süß, stoßen, schließen, Fuß

Rövid magánhangzó áll előtte: nass, Schloss, Fluss, muss, müsse, Flüsse

  1. A „hagyományos” helyesírás (1901-1996)

Ha az ember régebbi német írásokat olvas, rájön, hogy a helyzet a 20. századi helyesírásban ennél valamivel bonyolultabb volt. Olyan helyeken is előfordul a scharfes s (ß), ahol nem várnánk. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy ugyanúgy érvényes a régi helyesírásban az a szabály, hogy kettőshangzók vagy hosszú magánhangzók után scharfes s (ß) következik (weiß, bloß, schließen).

Ez azonban kiegészül azzal a szabállyal, hogy nemcsak a hosszú magánhangzók vagy kettőshangzókat, hanem a rövid egyelemű magánhangzókat is scharfes s (ß) követi, mégpedig akkor, ha a szóban nem áll fenn az ún. „szótagcsukló” (Silbengelenk) jelensége. Ez egy német kifejezés arra, hogy két rövid egyelemű magánhangzó között olyan dupla mássalhangzókat, mint a dupla s-t (ss) nem lehet egyértelműen egyik vagy másik szótaghoz sorolni (hisz ezeket röviden ejtjük), azaz eldönteni, hogy a dupla s (ss) az első vagy a második szótaghoz tartozik-e, ezért ez mind a kettő (az előző és az azt következő) szótaghoz is egyszerre tartozik.

Egyszerűbben megfogalmazva, ’ss’-t írtunk akkor, ha rövid egyelemű magánhangzó áll előtte és utána:

Wasser, müssen, ich/er müsse, ich/er schlösse, die Flüsse, des Hasses, lassen, essen, Klasse

Mihelyt azonban a dupla s (ss) a szó végére kerül, vagy torlódik más mássalhangzóval, scharfes s-t (ß) írtunk helyette. Ez idegen szavakra is érvényes (pl. Fitneß) volt:

daß, wäßrig, ich muß, du mußt, er muß, er schloß, Fluß, Haß, laß, du läßt, iß, du ißt, ihr eßt, Erstkläßler

Ez valószínűleg anyanyelvi beszélők körében is nagy keveredést okozhatott, ezért ésszerű döntésnek bizonyult ennek az utóbbi funkciónak a megszüntetése. Ezt a rendszert Johann Christoph Adelunghoz (Adelungsche S-Schreibung) kötik.

  1. „Gót betűs” írás: Fraktur, Kurrentschrift, Sütterlin

További bonyodalmakkal bővül a még régebbi írásrendszer, a Fraktur, amit a köznyelvben  „gót betűs írás” elnevezéssel is illetnek. Két folyóírás is kialakult mellé: a régebbi a Kurrentschrift, és ennek egy mesterséges változata, a Sütterlin. Ma már teljesen kikopott a német nyelvhasználatból, sőt negatív benyomást kelt használata történelmi okok folytán. De ha régi, történelmi szövegekkel akarunk foglalkozni, akkor óhatatlanul bele fogunk botlani.

Ebben a rendszerben érvényes mind a mai, mind a huszadik századi írás a scharfes s (ß) használatát illetően. Az ’s’-t azonban két különböző betű jelöli: a „hosszú s” (ſ) és a „kerek s” (s) (vagy más néven Schluss-S). Magát a scharfes s-t (ß) is a hosszú ’s’ és kerek ’s’/ ’z’ ligatúrájára (ſs/ſz > ß) vezetik vissza.

Ez utóbbit szavak (Haus, das, lies) vagy szótag (Röschen, böslich, Auskunft) végén használjuk, az előbbit szó vagy szótag elején (ſäumen, ſelig, ſelten, ſehen, Häuſer, leſen, raſen, wachſen, Pſyche), vagy Silbengelenk (müſſen, laſſen, haſſen) esetén.

német s laut példák

  1. Svájci tendenciák

Az 1901-ben bevezetett helyesírási rendszer az s-Laut írását illetően Svájcban ellenállásba ütközött. Már 1901 előtt is elterjedt volt az, hogy Antiqua betűtípusban nem különböztetik meg a scharfes s-t (ß) a dupla s-től (ss), ez a gyakorlat viszont Svájcban a 30-as évektől kezdve általánossá vált. Más szóval, semmilyen körülmények között nem használatos a scharfes s (ß), sem rövid (Hass, dass, Fitness), sem hosszú magánhangzók (stossen, Strasse) és kettős hangzók (heiss, weiss) után. Az is hozzájárulhatott ehhez, hogy a svájci németben a standard némettel ellentétben jellemzőek a hosszú mássalhangzók, akkor is, ha az előtte álló magánhangzó hosszú. A svájci helyesírás szerint a dupla s (ss) a következő módon tagolható: Stras-se, Mas-se.

Források:

http://moodle.hft-leipzig.de/mod/page/view.php?id=1022

http://mek.oszk.hu/05100/05198/05198.pdf

http://www.personal.uni-jena.de/~x1gape/Ortho/V_Eszett_Skript.pdf

https://de.wikipedia.org/wiki/Heysesche_s-Schreibung

https://de.wikipedia.org/wiki/Adelungsche_s-Schreibung

https://de.wikipedia.org/wiki/Silbengelenk

https://de.wikipedia.org/wiki/ß

http://www.personal.uni-jena.de/~x1gape/Pub/Eszett_1997.pdf

Az S betűről ill. hangról (S Laut) szóló írás Latinoloquus szellemi terméke.

Köszönjük, hogy megosztotta velünk!

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!