Időjárás nyelvész szemmel
Amikor összeállítottam a szógyűjteményt az időjárás témaköréhez angol, német, olasz és francia nyelvből, feltűnt, hogy a különböző nyelvek eléggé érdekesen fejeznek ki bizonyos időjárási jelenségeket. Ezeket a kifejezéseket összegyűjtöttem, a témának egy kicsit alaposabban utánanéztem, mert úgy tűnt, érdemes ezzel külön foglalkozni.
InspiredImages képe a Pixabay -en.
Érdekes, hogy az időjárás viszontagságait több nemzet is szereti valamilyen állattal kapcsolatba hozni, leggyakrabban a farkassal vagy a kutyával. A nagyon hideg nálunk nem csak dermesztő vagy csikorgó hideg lehet, hanem farkasordító hideg vagy akár kutyahideg is. Az olaszoknál az ítéletidő tempo da cani vagy tempo da lupi, azaz kutya-idő illetve farkas-idő. A franciáknál a farkasordító hideget „kacsahidegnek” mondják (froid du canard).
Ha kánikula van, akkor kutyameleg van (olaszul: la canicola, franciául: la canicule), és maga a kánikula szó is eredetileg kiskutyát jelent latinul. Az angolok és a németek szerint is, ha meleg van, az a kutyával lehet összefüggésben. Angolul dog-days, németül Hundstage, mindkét kifejezés szó szerint „kutyanapokat” jelent. Onnan ered a caninula szó használata a meleg időre, hogy a Nagy Kutya nevű csillagkép (Canis Maior) legfényesebb csillaga, a Szíriusz (latin nevén: Canicula) mindig a nyár elején jelenik meg az égbolton a mediterrán térségben.
Az angolban még a zuhogó esőnek is valamiféle köze van a kutyákhoz, de még a macskákhoz is! Ugyanis az it is raining cats and dogs kifejezéssel utalnak rá, ha nagyon esik az eső. A többi nyelv inkább más hasonlatokat használ. Mi azt mondjuk, hogy úgy esik, mintha dézsából öntenék, a spanyolok szerint pedig a zuhogó eső kancsóból ömlik (llover a cántaros). A franciáknál az il tombe des cordes arra utal, hogy olyan, mintha fonalszálak, kötelek lógnának az égből. A német úgy mondja, hogy es gießt, ez az ige utal arra, hogy folyik valamilyen folyadék, de az öntözést is ezzel fejezik ki. Az es regnet in Strömen pedig olyasmit jelent, mint nálunk az, hogy patakokban ömlik az eső. Létezik egy kevésbé ismert, köznyelvi kifejezés is a németben: Bindfäden regnen, ez szintén az „égből jövő kötelekre, fonalakra” vonatkozik. Az olasz piove a dirotto egyszerűen csak annyit jelent, hogy heves esőzés van.
A vénasszonyok nyarát az angolok és a franciák indián (vagy inkább indiai?) nyárnak (Indian summer; été indien) nevezik. A németben megtalálható a magyarhoz hasonló vénasszonyok nyara (der Altweibersommer), és az „utónyár” (der Nachsommer) kifejezés is. Az olaszok pedig estate di San Martino néven emlegetik ezt az időszakot, a spanyolok pedig veranillo de San Miguel néven. Úgy látszik, északabbra az indiánok, délebbre a szentek, a kontinens belsejében pedig a vénasszonyok jutnak az emberek eszébe. A magyarban sem idegen a hőmérsékletet szentekkel hozni összefüggésbe. Bár nálunk nem meleget, hanem hideget hoznak a fagyosszentek, a népi hagyomány szerint májusban Szervác, Pongrác, Bonifác napján. Benedek napjára általában megjön a meleg idő, ezért Sándor, József, Benedek zsákban hoznak meleget – ezzel pedig névnapokhoz próbálják kötni a jó idő megérkezését. Az olaszok egyébként azért kötik Szent Mártonhoz ezt az időszakot, mert a hagyomány szerint Szent Márton egy záporban odaadta a fél kabátját egy didergő koldusnak, majd a kabátja másik felét egy másik koldusnak, és rögtön ezután kiderült az ég, a hőmérséklet is barátságosabb lett, mintha a nyár visszatért volna.
Mi magyarok bőrig ázunk, az angolok (soaked to the skin) és a németek (nass bis auf die Haut sein) szintén. Az olaszok (bagnarsi fino alle ossa), a franciák (être mouillé jusqu’aux os) és a spanyolok (calarse hasta los huesos) viszont nem bőrig, hanem csontig áznak.
A szivárvány a franciák számára egy „ív az égen”: arc-en-ciel. Az olaszok számára „villámlás [utáni] ív”: arcobaleno. Valahol „esőív” (angolul: rainbow, németül: Regenbogen, hollandul: regenboog). A spanyol (és portugál) elnevezésben (arcoíris) ugyanaz a szó van benne, amelyet a szemben lévő szivárványhártyára (iris) is használnak.
A tornádó megfordul (spanyol tornar – ‘visszatérni’, ‘megfordulni’), a hurrikán siet (angol hurry – ‘sietni’) – gondolhatnánk elsőre, azonban ez nem ilyen egyszerű. A tornádó a latin tonare (mennydörög) szóból ered, amit a spanyolok már úgy mondanak, hogy tronar, és ebből lett a tronada szó. Az angolok aztán ezt a szót félrehallották, és az ő kiejtésük szerint hasonlóan hangzott, mint a spanyol tornado szó. Később ezt a szót kölcsönözték vissza a spanyolok. A hurrikánnak pedig semmi köze a sietéshez, a szó egy amerikai bennszülött nyelvből (taíno) származik.
Ha tűz a nap, az kellemetlen, különösen délen az olaszoknál. Ők erre azt mondják, hogy ilyenkor a nap üt vagy ver (il sole picchia ill. il sole batte).
Az állatokhoz visszatérve, a madarak megjelenése is jelzi a jó idő beköszöntét. Azonban egy madár még nem madár ilyen szempontból, ezért mondjuk, hogy egy fecske nem csinál nyarat. Ezt állítják az angolok, németek, spanyolok is (One swallow does not make a summer; Eine Schwalbe macht keinen Sommer; Una golondrina no hace verano). Viszont az olaszok és a franciák azt mondják, hogy tavaszt nem csinál egy fecske (Una rondine non fa primavera; Une hirondelle ne fait pas le printemps). A spanyoloknál is létezik a tavaszi verzió is (Una golondrina no hace primavera), ez talán valamivel ritkább.
A hónapnevek néhány nyelvben nem szokásosak. Csehül a január leden, ami eredetileg azt jelenti, jeges. Lengyelül a február luty (ukránul лютий), ez pedig hideget jelent eredetileg. A horvátoknál kevésbé jeges a február, ők úgy nevezik, hogy veljača, ami azt jelenti, csalóka. Novemberben már náluk sincs annyira jó idő, ezért úgy nevezik ezt a hónapot, hogy studeni, ami hideget jelent. Érdekes még a listopad nevű hónap, melynek neve levélhullást jelent, ezzel a névvel a lengyelek és a csehek novembert jelölik, a horvátok pedig októbert.
