Német nyelvtörténet – A német főnévragozás nyelvtörténeti vonatkozásai

Német nyelvtörténet: a német főnévragozás nyelvtörténeti vonatkozásai

Ki ne gondolná, hogy a német nyelvtanulás egyik nehézsége az, hogy meg kell tanulni a főnév nemét és többes számát. Ez a logikátlanság arra vezethető vissza, hogy az összes germán nyelv korábbi állapotában erős flektáló jegyeket mutatott, az eseteket – a latinhoz hasonlóan – deklinációs paradigmák végződései fejezték ki. A német nyelvtörténet az tehát, ahol ennek a nyelvtanulási nehézségnek az okát keresnünk kell:

Ófelnémet Óholland Óangol Óskandináv
nom. tag taga dag daga dæġ dagas dagr dagar
acc. tag taga dag daga dæġ dagas dag daga
gen. tages tago dages dago dæġes daga dags daga
dat. tage tagum dage dagon dæġe dagum degi dǫgum

 

Forrás: Wiktionary.

Ennek emlékét őrizte 1946-ig a holland hivatalos irodalmi nyelv, a mai napig őrzi a standard német nyelv, és a legkonzervatívabban pedig az izlandi nyelv. Ezeken a nyelveken kívül a többi germán nyelvekben nem beszélhetünk már esetrendszerről, legfeljebb a rendhagyó többes szám megmaradásáról.

Az írás azt a kérdést teszi fel, hogy mennyivel átláthatóbb, ha a főneveket a korábbi nyelvváltozatok kategóriái szerint csoportosítjuk. Úgy gondolom, hogy sok kérdésre választ kaphatunk, ha ezekre a változásokra figyelmet fordítunk.

Vannak olyan nyelvtani jelenségek, amelyek már az ófelnémet nyelvállapotban léteztek. Az idő folyamán a kiejtés megváltozott, emiatt a véghangok összemosódtak. Ez az angolban azt eredményezte, hogy teljesen megszűnt a deklinációs rendszer, lekoptak a ragok a szavak végéről. A németben viszont mérsékelt egyszerűsödés történt. Az -a, -u, -e, -i, -e véghangok a középfelnémetben mind -e-vé változtak, így sok főnévi paradigma összemosódott. Ez az összemosódás az oka annak, hogy a modern standard német főneveknél sok az illogikus(nak látszó) jelenség.

ófelnémet középfelnémet modern német
der tag dia taga der tac die tage der Tag die Tage
den tag dia taga den tac die tage den Tag die Tage
des tages dero tago des tages der tage des Tages der Tage
demo tage dêm tagum dem tage den tagen dem Tag(e) den Tagen

.

Mi magyarázható az ófelnémetből?

1. Gyenge főnevek (-n tövű főnevek)

Tudjuk, hogy a németben az olyan főnevek, mint der Knabe, der Löwe, stb. gyenge főneveknek számítanak. Ugyanez a helyzet az ófelnémetben is, annyi különbséggel, hogy az ófelnémet nyelvben vannak hímnemű, semlegesnemű és nőnemű gyenge főnevek is. A nőnemű és a semlegesnemű főnevek modern megfelelői ma már sima főneveknek tekinthetőek.

Gyenge hímneműek

(végződés: -o)

Ófelnémet Középfelnémet

o, a → e

Modern német
Nom. der boto dia boton der bote die boten der Bote die Boten
Akk. den boton dia boton den boten die boten den Boten die Boten
Gen. des boten dero botōno des boten der boten des Boten der Boten
Dat. demo boten dêm botōm dem boten den boten dem Boten den Boten

 

Gyenge főnevek voltak és maradtak:

affo (der Affe), bero (der Bär), boto (der Bote), cundo (Kunde), finco (der Fink), gibūro (der Bauer), gisello (der Geselle), haso (der Hase), hērro (der Herr), knabo (der Knabe) , lewo (der Löwe), mennisko (der Mensch), nāhgibūro (der Nachbar), namo (der Name), naro (der Narr), nefo (der Neffe), ohso (der Ochse), rabo (der Rabe), riso (der Riese), trahho (der Drache), willo (der Wille)

Már nem gyenge főnevek, de a nemük és a végződésük megmaradt:

bogo (der Bogen), dūmo (der Daumen), elinbogo (der Ellbogen), smerzo (der Schmerz), sterno (der Stern).

Nem gyenge főnevek, de a nem megmaradt:

hano (der Hahn)

Nőnemű főnév lett belőlük:

backo (die Backe), wabo (die Wabe), wolko (die Wolke), wunno (die Wanne)

Gyenge Semlegesneműek

(végződés: -a)

Ófelnémet Középfelnémet

a, u, o → e

Modern német
Nom. daz hërza            diu hërzun         daz herze diu herzen das Herz die Herzen
Akk. daz hërza            diu hërzun                        daz herze diu herzen das Herz die Herzen
Gen. des hërzen dero hërzōno des herzen der herzen des Herzens der Herzen
Dat. demo hërzen dêm hërzōm dem herzen den herzen dem Herzen den Herzen

 

Nem gyenge főnév, de rendhagyó főnévként megőrizte a végződéseket:

herza (das Herz) (Az eltérő ragozású német főnevekről bővebben lásd itt.)

Nem gyenge főnevek, de a nyelvtani nem megmaradt:

ouga (das Auge), ōra (das Ohr)

Megváltozott a nyelvtani nem és nem is gyengék:

wanga (die Wange)

Gyenge Nőneműek (-a)

(megszűnt kategória)

Ófelnémet Középfelnémet

a, u, o → e)

Modern német

(!)

Nom. diu sunna dio sunnun diu sonne die sonnen die Sonne die Sonnen
Akk. dia sunnūn    dio sunnun die sonnen die sonnen die Sonne die Sonnen
Gen. dera sunnūn  dero sunnōno der sonnen der sonnen der Sonne der Sonnen
Dat. deru sunnūn  dêm sunnōm der sonnen den sonnen der Sonne den Sonnen

brēzitella (die Brezel), flioga (die Flüge), linta (die Linde), nasa (die Nase), pfanna (die Pfanne), sunna (die Sonne), zunga (die Zunge)

2. Erős főnevek

Az erős főneveknek az a tulajdonságuk, hogy a végződéseiknél hiányzik az állandó -n rag. Az erős főnevek közül megkülönböztetünk magánhangzó tövű (a, o, u, i, ja, wa) és mássalhangzó tövű paradigmákat.

2.1. -ō főnévi osztály (-a végű nőnemű főnevek)

Ide tartozik a legtöbb nőnemű főnév, beleértve az -ung végűeket, amelynek az ófelnémet megfelelője -unga. Ezek a főnevek -a-ra végződnek, a különbség annyi, hogy a ragozásban megjelenik az -o hang a ragokban.

Ófelnémet Középfelnémet

a, u, o → e

Modern német

(!)

Nom. diu ërda dio ërdā diu erde die erde die Erde die Erden
Akk. dia ërda           dio ërdā die erde die erde die Erde die Erden
Gen. dera ërda         dero erdōno der erde der erden der Erde der Erden
Dat. deru ërdu         dêm erdōm der erde den erden der Erde den Erden

Az idetartozó főnevek a modern németben többnyire -e végűek és -n végződést kapnak, míg a korábbi nyelvváltozatokban alanyesetben és tárgyesetben csak meghosszabbodott a véghang. A középfelnémetben még csak a magánhangzók változtak meg, majd összemosódtak ezek a főnevek a fentebb említett nőnemű gyenge főnevekkel (pl. az ófelnémet nasa ( → die Nase) ’orr’ szónak van gyenge és erős ragozása is).

ahsla (die Achsel), butera (die Butter), ërda (die Erde), fāra (die Gefahr), fedara (die Feder), frāga (die Frage), frewida (die Freude), frouwa (die Frau), gabala (die Gabel), gināda (die Gnade), hleitara (die Leiter), lebara (die Leber), lioba (die Liebe), losunga (die Lösung), saga (die Sage), scultera (die Schulter), scuzzila (die Schüssel), stirna (die Stirn), stunta (die Stunde), tavala (die Tafel), triuwa (die Treue), -unga (-ung), wala (die Wahl), wamba (die Wampe), wintbrāwa (die Wimper), wonunga (die Wohnung), zala (die Zahl)

2.2. -a tövű főnevek osztálya (mássalhangzó tövű hím- és semleges nemű főnevek)

Ezeknek a főneveknek az a jellemzője, hogy hím- és semlegesneműek, valamint mássalhangzóra végződnek. Az ófelnémetben a semlegesnemű főneveknek a többes száma azonos az egyes számmal alany és tárgyesetben. (Ezek egy részének -er végű többes száma lesz.)

2.2.1. Hímnemű főnevek

Ófelnémet Középfelnémet Modern német
Nom. der tag dia taga der tac die tage der Tag die Tage
Akk. den tag dia taga den tac die tage den Tag die Tage
Gen. des tages dero tago des tages der tage des Tages der Tage
Dat. demo tage dêm tagum dem tage den tagen dem Tag(e) den Tagen

Megmaradt az ősi többes szám (-e) tőhangváltozás (Umlaut) nélkül:

āband (der Abend), berg (der Berg), danc (der Dank), fisk (der Fisch), flek (der Fleck), hring (der Ring), hunt (der Hund), krig (der Krieg), kuning (der König), ort (der Ort), sin (der Sinn), smid (der Schmied), strīt (der Streit), teil (der Teil), teppih (der Teppich), weg (der Weg)

Tsz.: die Abende, die Berge, die Danke, die Fische, stb.

Megmaradt a többes szám (-e), tőhangváltozással:

arm (der Arm), boum (der Baum), būh (der Bauch), fal (der Fall), flahs (der Flachs), frosk (der Frosch), frost (der Frost), grunt (der Grund), hals (der Hals), kalk (der Kalch), kopf (der Kopf), louf (der Lauf), mund (der Mund), roc (der Rock), scranc (Schrank), skaz (der Schatz), slāf (der Schlaf), slunt (der Schlund), spot (der Spott), sprung (der Sprung), stoc (der Stock), stuol (der Stuhl), troum (der Traum), turn (der Turm), wunsc (der Wunsch), wolf (der Wolf)

Tsz.: die Ärme, die Bäume, die Bäuche, die Fälle, stb.

A többes szám -er (amikor lehet, tőhangváltozással) lett:

geist (der Geist), līb (der Leib), got (der Gott) (tsz.: Geister, Leiber, Götter)

A többes számot a tőhangváltozás fejezi ki:

fogal (der Vogel) (tsz.: die Vögel)

A többes számú alak megegyezik az egyes számú alakkal:

fingar (der Finger), gīr  (der Geier), gurtil (der Gürtel), himil (der Himmel), keisar (der Kaiser), kussin (der Kissen), morgan (der Morgen), nagal (der Nagel), regan (der Regen), sluzzil (der Schlüssel), spiegal (der Spiegel), tiufal (der Teufel)

Nincs többes számuk:

ātum (der Atem), flīz (der Fleiß), nīd (der Neid)

Erős főnevek voltak, gyenge főnevekké váltak: gidank (der Gedanke)

2.2.2. Semlegesnemű főnevek

Ófelnémet Középfelnémet

a, u, o → e

Modern német
Nom. daz wort               diu wort daz wort diu wort das Wort die Worte
Akk. daz wort               diu wort  daz wort diu wort das Wort die Worte
Gen. des wortes dero worto des wortes der worte des Wortes der Worte
Dat. demo worte dêm wortum dem worte den worten dem Wort(e) den Worten

A többes számú végződés -e lett:

bein (das Bein), bluot (das Blut), ding (das Ding), eid (das Eid), jār (das Jahr), stein (das Stein), teil (das Teil), wort (das Wort)

A többes számú végződés -er lett, tőhangváltozással, ahol lehetséges:

buoh (das Buch), folk (das Volk), holz (das Holz), houbit (das Haupt), hūs (das Haus), lant (das Land), swërt (das Schwert), wīb (das Weib), wort (das Wort)

A többes számú végződés azonos az egyes számú végződéssel:

fiur (das Feuer), wazzar (das Wasser), zeihhan (das Zeichen)

2.3. -i tövű főnevek

Az -i tövű főnevek egy olyan főnévi osztály, ahol megjelenik a tőhangváltás. Az idetartozó főnevek hím- és nőneműek.

2.3.1. Hímnemű főnevek

Ófelnémet Középfelnémet

o, a → e

Modern német
Nom. der gast dia gesti der gast die geste der Gast die Gäste
Akk. den gast dia gesti den gast die geste den Gast die Gäste
Gen. des gastes dero gestio des gastes der geste des Gastes der Gäste
Dat. demo gaste dêm gestim dem gaste den gesten dem Gast(e) den Gästen

anafang (der Anfang), bruh (der Bruch), fuoz (der Fuß) , fluz (der Fluss) , gast (der Gast), sal (der Saal), slag (der Schlag), sigu (der Sieg), tisc (der Tisch) , wint (der Wind), zand (der Zahn) , zug (der Zug), zūn (der Zaun)

A többes szám –er lett: wald (der Wald → die Wälder)

2.3.2. Nőnemű főnevek

Ófelnémet Középfelnémet

a, u, o → e

Modern német

 

Nom. diu kraft dio krefti diu kraft die krefte die Kraft die Kräfte
Akk. dia kraft           dio krefti die kraft die krefte die Kraft die Kräfte
Gen. dera krefti        dero kreftio der krefte der krefte der Kraft der Kräfte
Dat. deru krefti        dêm kreftim der krefte den kreften der Kraft den Kräften

Megmaradt az eredeti többes szám:

bank (die Bank), brust (die Brust), burg (die Burg), fūst (die Faust), hūt (die Haut), kraft (die Kraft), kunst (die Kunst), kuo (die Kuh), liutī (die Leute), luft (die Luft), maht (die Macht), mūs (die Maus), sū (die Sau)

A többes szám -en lett:

giburt (die Geburt), sculd (die Schuld), siht (die Sicht), tāt (die Tat), weralt (die Welt), zīt (die Zeit)

A többes szám -n lett:

līh (die Leiche), mulīn (die Mühle)

A többes szám megegyezik az egyes számmal:

scūr (die Schauer)

Nincs többes száma:

jugund (die Jugend)

2.4. Egyéb magánhangzós osztályok

2.4.1. -ja tövű főnévi osztály

Ófelnémet Középfelnémet

o, a → e

Modern német
Nom. der chāsi dia chāse der kæse die kæse der Käse die Käse
Akk. den chāsiu dia chāse den kæse die kæse den Käse die Käse
Gen. des chāsies dero chāsio des kæses der kæse des Käses der Käse
Dat. demo chāsie dêm chāsum dem kæse den kæsen dem Käse den Käsen

– āri (-er)

chāsi (der Käse), lērāri (der Lehrer), rucki (der Rücken), wahtāri (der Wächter)

 

Ófelnémet Modern német
Nom. daz betti                diu betti das Bett die Betten
Akk. daz betti                diu betti  das Bett die Betten
Gen. des bettes dero bettio des Bettes der Betten
Dat. demo bettiu dêm bettum dem Bett(e) den Betten

Megmaradt a régi többes szám:

rihhi (das Reich)

A többes szám -(e)n lett:

betti (das Bett), enti (das Ende)

Nőneműek:

finstarnessi (die Finsternis), milzi (die Milz)

2.4.2. -wa tövű főnévi osztály

Ófelnémet Modern német
Nom. der snēo dia snēwa der Schnee
Akk. den snēo dia snēwa den Schnee
Gen. des snēwes dero snēwo des Schnees
Dat. demo snēwe dêm snēwum dem Schnee
Nom. daz kneo               diu kneo das Knie die Knie
Akk. daz kneo               diu kneo  das Knie die Knie
Gen. des knëwes dero knëwo des Knies der Knie
Dat. demo knëwe dêm knëwum dem Knie den Knien

sneo (der Schnee), seo (der See), scato (der Schatten), kneo (das Knie)

2.4.3. –u tövű főnévi osztály

Ófelnémet Modern német
Nom. der fridu der Frieden
Akk. den fridiu den Frieden
Gen. des frides des Friedens
Dat. demo fridiu dem Frieden

fridu (der Frieden), sunu (der Sohn), sigu (der Sieg)

Hímnemű volt, de nőnemű lett:

situ (die Sitte)

2.4.4. -ī tövű főnév osztály

Ófelnémet Modern német
Nom. diu hōhī die Höhe
Akk. diu hōhī die Höhe
Gen. dera hōhī der Höhe
Dat. deru hōhī der Höhe

hōhī (die Höhe), tiufī (die Tiefe), snëllī (die Schnelle)

2.5. Mássalhangzó tövű főnevek

Ófelnémet Modern német
Nom. der man dia man der Mann die Männer
Akk. den man dia man den Mann die Männer
Gen. des mannes dero manno des Mannes der Männer
Dat. demo man(ne)  dêm mannum dem Mann(e) den Männern
Nom. diu naht dio naht die Nacht die Nächte
Akk. diu naht dio naht die Nacht die Nächte
Gen. dera naht dero nahto der Nacht der Nächte
Dat. deru naht dêm nahtum der Nacht den Nächten

-er tövű főnevek

Ófelnémet Modern német
Nom. der fater dia fater der Vater die Väter
Akk. den fater dia fater den Vater die Väter
Gen. des fater(es) dero fatero des Vaters der Väter
Dat. demo fater dêm faterum dem Vater den Vätern
Nom. diu muoter dio muoter die Mutter die Mütter
Akk. diu muoter dio muoter die Mutter die Mütter
Gen. dera muoter dero muotero der Mutter der Mütter
Dat. deru muoter dêm muoterum der Mutter den Müttern

bruoder, fater, muoter, swëster, tohter

-nd tövű főnevek

Ófelnémet Modern német
Nom. der friunt dia friunt(a) der Freund die Freunde
Akk. den friunt dia friunt(a) den Freund die Freunde
Gen. des friuntes dero friunto des Freundes der Freunde
Dat. demo friunte dêm friuntun dem Freund(e) den Freunden

-ir tövű főnevek

Ófelnémet Modern német
Nom. daz lamb  diu lembir das Lamm die Lämmer
Akk. daz lamb diu lembir das Lamm die Lämmer
Gen. des lambes dero lembiro des Lammes der Lämmer
Dat. demo lambe dêm lembirum dem Lamm(e) den Lämmern

Eredetileg csak ennél a deklinációnál jön elő az ófelnémetben az –ir (később -er) többes számú végződés, amelyet később több más deklinációjú szó is átvesz:

lamb (das Lamm), kalb (das Kalb), blat (das Blatt), grab (das Grab).

 

Összefoglalás
Ófelnémet deklináció Végződések

 

Modern német végződések
Gyenge hímnemű főnevek 1. –o, -n Gyenge főnevek: -e, -n
1.    Gyenge nőnemű főnevek

2.    Erős –ō tövű nőnemű főnevek

3.    Erős –ī tövű nőnemű főnevek

4.    Erős mássalhangzós tövű főnevek

1. –a, -n

2. –a, –ā

3. -,  -¨i

4. -, –

1. –e, -n

2. –e, -n

3. -, -¨e / -e, -n

4. -, -¨e

1.    Erős –a tövű hímnemű főnevek

2.    Erős –i tövű hímnemű főnevek

3.    Erős –u tövű hímnemű főnevek

4.    Erős –ja tövű hímnemű főnevek

5.    Erős –wa tövű hímnemű főnevek

6.    Erős mássalhangzós tövű főnevek

7.    Erős –nd tövű hímnemű főnevek

8.    Erős –er tövű hímnemű főnevek

1. -, -a

2. -, -(¨)i

3. –u, -i

4. –i, -e

5. –eo, -wa

6. -, –

7. –, -a

8., -, –

 

1. -, -(¨)e / -, -er / -, -¨/-, –

2. -, -¨e

3. -, -¨e

4. -e, –

5. -, -n

6.-, -¨er

7., -, -e

8. -, -¨

1.    Gyenge semlegesnemű főnevek

2.    Erős –a tövű semlegesnemű főnevek

3.    Erős –ir tövű semlegesnemű főnevek

4.    Erős –ja tövű semlegesnemű főnevek

5.    Erős – u tövű semlegesnemű főnevek

6.    Erős –wa tövű semlegesnemű főnevek

1.-a, -an

2. -, –

 

3. -, -ir

 

4.-i, -i

 

5. –u, -i

 

6.-eo, -eo

1. –e , -n

2. -, -(¨)er / -, -e

 

3. -, -¨er

 

4. -, -en / -, -e

 

5.-, -e

 

6. -, –

Ez a bejegyzés Latinoloquus munkája.

Források:

Köbler, Gerhard, Althochdeutsches Wörterbuch, (6. Auflage), 2014.

Wikipédia: Old High German Declension

Das althochdeutsche Substantiv (PDF)

Johann Wolfgang Goethe-Universität Frankfurt am Main: Mittelhochdeutsche Kurzgrammatik (PDF)

Wiktionary

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.