Mi lehet az oka, hogy egy francia főnév milyen nemű?

Francia főnevek neme – miért az, ami?

Sajnos a francia főnevek neme nem mindig állapítható meg a végződésből, ezért a legjobb névelővel együtt megtanulni a főneveket. De mégis, milyen magyarázata lehet annak, hogy egy francia főnév hímnemű vagy nőnemű?

Ha a végső okát akarjuk kideríteni annak, hogy egy francia főnév miért hímnemű vagy miért nőnemű, akkor a kérdéses főnév eredetét kell felkutatnunk, hogy hogyan is került be a francia nyelvbe, mi volt vele előtte, és mi lett vele bekerülése után.

Latin eredetű főnevek

Mint tudjuk, a francia főnevek jelentős része latin eredetű. A latinban három nem volt, hímnem, nőnem és semleges nem. A hímnem jellegzetes végződése az -us, a nőnemé, az -a, a semlegesnemé az -um volt. (Azonban sok főnévragozási csoport volt a latinban, ezért az említett végződések neme alól is van kivétel.)
A francia nyelv egyik jellegzetessége, hogy a latinhoz képest a végződések lekoptak, egyszerűsödtek. A latin hímnemű -us végű főnevek (latin 2. névszóragozási csoport) például már más végződésűek a franciában, de nagyrészt hímneműek maradtak. Ilyen -us végű főnevek még a magyarba is kerültek át, de egyéb nyelvekbe is:

cyclus → le cycle (ciklus)
focus → le feu (tűz)
lupus → le loup (farkas)
cubus → le cube (kocka)
nasus → le nez (orr)
autumnus → un automne (ősz – hímnemű)

Ezeknek a főneveknek egy része -isme végű, ami a magyar -izmus megfelelője:

capitalismus → le capitalisme (kapitalizmus)
christianismus → le christianisme (kereszténység)

Ugyanígy: le tourisme (turizmus), le socialisme (szocializmus)

(Ezek közül néhány főnevet a német is átvett, és ott is hímneműek: der Zyklus, der Kapitalismus.)

A latin 2. főnévragozási csoport (latinul: deklináció) egy alcsoportjába tartozó főnevek -er végűek, nem pedig -us. Ide tartozott a könyv szó is, és megőrizte a franciában is a hímnemet:

liber → le livre (könyv)

A latin -a végű főnevek nagy része nőnemű (1. deklináció a latinban). Ezek a franciában is nőneműek maradtak, de az -a végződés eltűnt, és a szó alakja is sokszor nagyon megváltozott. Van, amikor a latin -a végződés a franciában -e-re változott, de valamikor nincs -e a szó végén:

aqua → l’eau (víz – nőnemű)
persona → la personne (személy)
porta → la porte (ajtó)
terra → la terre (föld)
stella → une étoile (csillag)
Biblia → la Bible (Biblia)
academia → académie (akadémia)

Egyes nőnemű latin főneveknek nem csak az utolsó -a betűje, hanem az utolsó néhány betűje is sajátos, és ezek felismerhetők a franciában is. Ezért az -ique (latinban eredetileg: -ica) végű főnevek nőneműek:

politica → la politique
musica → la musique
critica → la critique
statistica → la statistique
matematica → les mathématiques (nőnem, többes szám)

-ure (latinban eredetileg: -ura):

literatura → la littérature
natura → la nature
cultura → la culture
figura → la figure
structura → la structure

A latinban eredetileg -um végűek voltak és semleges neműek egyes főnevek. Ezek is elhagyták idővel az -um végződést. Mivel semleges nem nincs a franciában, ezek a főnevek nagyrészt hímneműek lettek:

theatrum → le théâtre (színház)
museum → le musée (múzeum)
centrum → le centre (központ)
caelum → le ciel (égbolt)
documentum → le document (dokumentum)
spatium → l’espace (világűr – hímnemű)
musculum → le muscle (izom)
triangulum → le triangle (háromszög)

futurum → le futur (jövő)

A fenti főnevek a latin 1. és 2. ragozási csoportjához tartoznak és jellemző rájuk az -us (ritkábban: -er), -a, -um végződés. Láthattuk, hogy ezek többnyire megőrizték eredeti nemüket a franciában (illetve a semleges neműek sokszor hímneműek lettek), csak a végződést hagyták el, így nemüket már nehezen lehet a végződés alapján visszakövetkeztetni, ha nem ismerjük a szó eredeti alakját.

A latin 3. névszóragozási csoportba többféle főnév tartozott, innen kerültek ki pl. a francia -ion (latin: -io) végű főnevek (pl. natio – nemzet), melyek a latinban nőneműek voltak és a franciában is nőneműek maradtak:

la nation – nemzet
la région – régió
la religion – vallás
la traduction – fordítás
la question – kérdés

Ugyancsak a 3. deklinációba tartoztak a latin -tas végű nőnemű főnevek. Ezek -té végződést vettek fel a franciában, és nőneműek maradtak:

universitas → l’université – egyetem
veritas → la vérité – igazság

Sok főnév, mely a latinban nőnemű volt, a franciában is nőnemű maradt. Ilyen pl. néhány latin -x végű főnév:

lux → la lumière (világosság)
vox → la voix (emberi hang)
pax → la paix (béke)
lex → la loi (törvény)

pars → la part (rész)
manūs → la main (kéz)

Vannak szavak, melyek valamiért megváltoztatták a nemüket a latinhoz képest, pl. nyár: aestas (nőnemű) → été (hímnemű). Ezekkel többet nem foglalkozunk, mert nem segíti a francia főnév nemének megtanulását.

 

Görög eredetű főnevek

A magyarban is jórészt megtalálhatóak bizonyos görög eredetű főnevek, melyek sajátos végződése a -ma, pl. dráma, probléma, dilemma, szisztéma. Ezek a görögben eredetileg semlegesneműek voltak, de mivel a franciában nincs semleges nem, ezért csak hímneműek lehetnek. A franciában a végződés itt is megváltozott (-me lett), kivéve a cinéma szót, ahol a -ma megmaradt:

le drame (dráma)
le problème (probléma)
le système (rendszer)
le cinéma (mozi)

Ezeknek a főneveknek a neme az olaszban és a spanyolban is rendhagyónak számít, a végződésük ellenére hímneműek (olasz: il dramma; spanyol: el drama). Az eredeti görög semleges nemüket a németben is megőrizték, mert ott létezik semleges nem (das Drama, das Problem).

 

Egyéb eredetű főnevek a franciában

Érdekes, hogy a le mannequin szó női foglalkozást jelöl, mégis hímnemű. Ennek oka is a szó eredetében keresendő. A szó a hollandból származik, a man (ember) szó kicsinyítő képzővel (-ke) ellátott változata, eredeti jelentése tehát „emberke” (régies holland nyelven: manneke, kiejtése kb. „manökö”). A hollandban (és egyébként a németben is) a kicsinyítő képzős főnevek mind semleges neműek. Mivel a franciában nincs semleges nem, hímnemű alakban vette át a hollandból.

Ha valaki tud szláv nyelven, az is jól jöhet. A szláv nyelvekbe is kerültek latin eredetű szavak, ezek neme nagyrészt megegyezik a párhuzamos francia főnév nemével (pl. orosz музыка – la musique). Más főneveknél is előfordulhat közös eredet, vagy akár véletlenül is megegyezhet néhány főnév neme (pl. orosz вода – l’eau). Bár szláv eredetű főnév a franciában nem lehet túl sok.

Hogyan segíthet az olasz, a spanyol és a német?

A végződések lekopása az olasz és a spanyol nyelvről nem mondható el ilyen mértékben, mint a franciáról. Az olasz és a spanyol megőrizte a latin nőnem jellegzetes -a végződését, a hímnemű főnevek pedig -o végződésűek. (A kevés kivételtől eltekintve.) A latin -us és -um végződés az olaszban és a spanyolban többnyire -o végződéssé alakult, ezek a főnevek nagyrészt hímneműek lettek ill. maradtak. Ezért az olaszban és a spanyolban a főnevek igen nagy részéről meg tudjuk állapítani nemüket a végződés alapján. Az olaszban és a spanyolban sincs semleges nem, hasonlóan a franciához. (Más kérdés, hogy kicsit máshogy, de létezik semleges nem a spanyolban, de az most rajtunk nem segít.)

Az olasz, spanyol, francia szókincs jelentős része a latinból származik, a főnevek jelentős része hasonlóságot mutat e három nyelvben. A főneveknek szintén nagy része meg is őrizte azt a nemet, amivel a latinban rendelkezett, így a főnevek egy részéről elmondható, hogy az olaszban, spanyolban és a franciában is ugyanolyan neműek. Ez alól természetesen van kivétel, mégis segítséget jelenthet ez annak, aki a magolás helyett valami alternatív megoldást keres a francia főnevek nemének megjegyzéséhez. Ha valamelyik francia főnév nemét nem tudjuk megjegyezni, érdemes megnézni, hogy van az a főnév olaszul, spanyolul, és ha megegyezik a neme a franciával a végződése miatt, akkor könnyebb dolgunk van, pl.:

coraggio (olasz, hímnemű) – le courage (bátorság)
triangolo (olasz, hímnemű) – le triangle (háromszög)
divorzio (olasz, hímnemű) – le divorce (válás)
sorpresa (olasz és spanyol, nőnemű) – la surprise (meglepetés)

Előfordulhat, hogy akár a közös eredet miatt, akár csak véletlenül, de megegyezik a főnév neme a franciában és a németben, és/vagy a spanyolban és az olaszban. Ha például németül már tudjuk egy főnév nemét, és kiderül, franciául is ugyanolyan nemű, az segíthet rajtunk. Ha nem egyezik meg a német és francia főnév neme, akkor nem segít ez a módszer és nem kell a német szóval foglalkozni. Németül tanulóknak fordítva is hasznos lehet ez a módszer, amikor a németben nem logikus egy főnév neme, de pont megegyezik az azonos jelentésű francia főnévvel, az a német főnév nemét segíthet megjegyezni.

Hímnemű főnevek (hímnemű névelő az olaszban il, lo vagy l’, a spanyolban el, a németben der):

latin: oceanus l’océan (m), olasz: l’oceano, német: der Ozean
le parc, olasz: il parco, spanyol: el parque, német: der Park
le jardin, olasz: il giardino, spanyol: el jardín, német: der Garten
le nez
, olasz: il nazo

le sport, olasz: lo sport, spanyol: el deporte, német: der Sport
le film, olasz: il film, német: der Film
le nom, olasz: il nome, spanyol: el nombre, német: der Name
le thé, olasz: il tè, spanyol: el té, német: der Tee
le café, olasz: il caffè, spanyol: el café, német: der Kaffee
le problème, olasz: il problema, spanyol: el problema

le printemps, német: der Frühling
l’été, spanyol: el verano, német: der Sommer
latin: autumnus l’automne, olasz: l’autunno, spanyol: el otoño (német: der Herbst)
l’hiver, olasz: l’inverno, spanyol: el invierno, német: der Winter

Nőnemű főnevek (nőnemű névelő az olaszban la vagy l’, a spanyolban la, a németben die):

latin: aqua eau, olasz acqua, spanyol: agua
la maison, olasz és spanyol: la casa
la fenêtre, olasz: la finestra, spanyol: la ventana
la porte, olasz: la porta, spanyol: la puerta, német: die Tür
la main, olasz és spanyol: la mano, német: die Hand
la table, olasz: la tavola, spanyol: la mesa

(Megjegyzés: ritkán, bizonyos főnevek előtt a spanyol nőnemben is az el névelőt használja, pl. el agua, de ez nem tartozik most a témánkhoz.)

Link a francia főnevek neme témához:

Wikipédia: Francia nyelvtan – Főnév

24.hu – Honnan lehet tudni, hogy egy francia főnév hímnemű vagy nőnemű?

Nativlang.com – Egy kis nyelvtörténeti írás az újlatin nyelvek főneveinek neméről

Francia Wikipédia – Étymologie latine en français

Egy kis könyvecske a francia főnév neméről

El Mexicano: Nemi kérdés az újlatin nyelvekben

Kapcsolódó bejegyzések:

Mi lehet az oka, hogy egy német főnév milyen nemű?

A francia főnév neme

A latin főnév neme

Az olasz főnév neme

A spanyol főnév neme

A portugál főnév neme

A német főnév neme

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.