2021 – 2022. tél

2021-2022. tél

2021-2022. tél időszakában is folytattam a Webnyelv szerkesztését. Leginkább a témakörök bővítése került terítékre.

Apróbb bővítések az oldalon

A főoldalról már egy jó ideje elérhető a blog, melynek része ez a bejegyzés is itt. 2019-ben jött az öltet, hogy meghagyok minden linket, mely az újonnan felkerülő bejegyzésekhez mutat. Így aztán pár év alatt szép kis lista keletkezett. Ennek hátránya, hogy a lista legaljáig le kell görgetnie annak, aki a blog bejegyzéseit is olvasni akarja. Már jó ideje ért az ötlet, hogy ezt a listát egy külön bejegyzésbe tegyem, és tényleg csak a legfrissebb bejegyzésekhez mutassanak linkek. Ezt most télen meg is csináltam. Így már az is megtalálhatja a blogbejegyzéseket, akinek nincs indíttatása a linkkupac végéig legörgetni.

A menü bővült. (Pillanatkép asztali gépen.)

A menürendszer bővült: a témaköröknél már kiválaszthatóak a németen kívül az angol, olasz és francia témakörök is. Mindig maximális óvatossággal próbálok a weboldal lelkivilágában piszkálódni, ami azt jelenti, sokszor inkább elhalasztom. Most valami csoda történhetett, mert hirtelen szépen átláttam a rendszert, hogyan is kell a menürendszert bővíteni. Az Egyéb nyelvek menüpont várna még egy kis bővítésre, hiszen az utóbbi években néhány újabb nyelvhez is készültek magyarázatok, még ha nem is igazán elsöprő mennyiségben: lovári nyelvhez két bejegyzés, izlandi nyelvhez három bejegyzés, lengyel nyelvhez kettő bejegyzés, ógörög, cseh, ír, manysi nyelvhez csupán egy-egy bejegyzés került fel. Nem tudom, emiatt érdemes lehet-e külön pl. az izlandi nyelvet betenni az almenübe – ha valaki odakattintana, csalódna, hogy csak három bejegyzést talál, amikor esetleg éppen az igeidőrendszerben szeretett volna elmélyedni. Azonban korábban a finn és a horvát nyelv is bekerült az almenübe, pedig azokhoz is sokáig csak egy-egy bejegyzés volt. Az Egyéb nyelvek menüpont bővítésével egyelőre várok.

Témakörözés (de nem körözés!)

Ahogy fentebb írtam, a menürendszert kibővítettem, aminek oka, hogy már korábban is tettem fel új témaköröket. Most a gyümölcsökről és zöldségekről tettem fel több nyelven is szógyűjteményt (angol, német, olasz, francia), és az emberi testről is (angol, német, olasz), utóbbiból a francia változat már korábban elkészült.

A kéz ujjainak neve németül

Régebben felkért arra egy nyelviskola, hogy mentőápolóknak tartsak egy angol tanfolyamot. Ennek során sok, az egészségüggyel és az emberi testtel kapcsolatos szó előkerült, és kaptam külön két könyvet, mely az ezzel kapcsolatos szaknyelvet oktatja. Ezért most nagy hasznát vettem Kapornaki Györgyné Egészségügyi angol nyelvkönyvének, ez részletesen tárgyalja az érzékszerveket, keringési rendszert, belső szerveket, stb. angolul. Így az emberi testről szóló szószedet angol verziója talán kidolgozottabb lett, mint a többi nyelvé. Ami kicsit meglepett az emberi testtel kapcsolatos szavak utáni kutatás során, hogy nem volt könyv (egyik nyelvhez sem), amely a fogak és az ujjak nevét is közölje. Természetesen ettől még nem volt probléma utánanézni, részben fejből is tudtam ezeket a szavakat. A legtöbb nyelv latin eredetű szavakat használ rájuk (például a fogak neve angolul incisor, canine, premolar, molar), a német „természetesen” kivétel, a magyarhoz hasonlóan saját elnevezéseik vannak (Schneidezahn, Eckzahn, Backenzahn). Amit eddig nem tudtam, a tejfog a többi nyelvben is szó szerint a tej és fog szavakból áll össze: angol milktooth, német Milchzahn, olasz dente da latte, francia dent de lait. Az ujjak neve is latin eredetű sok nyelvben, de az angol és német saját elnevezéseket használnak. A középső ujj mindenhol középső (middle finger, Mittelfinger, medio), de a franciában a legnagyobbnak (majeur) nevezik. A gyűrűsujj nevében teljes az egyetértés, de az angol és a német nem a latin szót használja rá (Ringfinger mindkét nyelven). A kisujjt mindenhol kicsinek is nevezik (little finger, kleine Finger, mignolo), de franciául valami más szóból származik a neve (auriculaire). Ez a francia szó kiejtve hasonlít az oreille (fül) szóhoz, régen a tanárunk mondta is, hogy onnan lehet megjegyezni a nevét, hogy csak ez az ujj fér bele a fülbe. Érdekes egyébként, hogy semmilyen más nyelvből nem tanították az ujjak neveit. Biztos a tanártól és a személyiségétől is függ, mennyire ragaszkodik mereven kizárólag az előírt tananyaghoz. A mutató ujj úgy látszik, az egész világ szerint a rámutatásra alkalmas elsősorban (angolul index finger, németül Zeigefinger, franciául index, olaszul indice), a hüvelykujj neve nem tudom, mit jelent eredetileg (thumb, Daumen, pollice, pouce). Egy orvos ismerősöm számára ismerősek voltak az újlatin ujjnevek (természetesen a latinból erednek), bár például a radiológusok nem mindig a latin nevükkel, hanem számokkal hivatkoznak rájuk, melynek előnye, hogy a láb ujjaira is ugyanúgy alkalmazható a számozás, viszont a nevek kevésbé – gyűrűsujj lábon nem volna valami észszerű elnevezés. Tőle tudtam meg, hogy az ujjak latin neve pollex, index, digitus medius, digitus anularis, digitus minimus.

A gyümölcsök és zöldségek azért kerültek elő, mert régebben egy nyelvtanulós Facebook csoportban közösen összegyűjtöttük sok zöldség és gyümölcs nevét sok nyelven, így arra gondoltam, hasznosítom ezt. Próbáltam a gyümölcsöket, zöldségeket valahogy rendszerezni, a hasonló nevűek egymás mellett vannak, mint például az angol -berry és a német -beere végű gyümölcsnevek.

A családról szóló témakört megcsináltam francia nyelvhez is. Régen egy elég jó elképzelés volt, hogy egy adott témakörhöz minden nyelvben ugyanazok a szavak lesznek, erről azonban le kellett mondanom. Ahány nyelvhez létezik az 1000 kérdés 1000 válasz című könyv, annyiféle a szókincse is. Akadnak szavak, melyekkel például a kezdő németes is hamar találkozik, de ugyanazt a szót a felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező angolos sem biztos, hogy ismeri. Például, a gimnazista németkönyv második osztályban már tanította a sich ein Beispiel nehmen an (+részes eset) kifejezést, és más könyvekben is láttam, ugyanakkor az angolban ezt a kifejezést még akkor sem tudtam, amikor már végeztem az anglisztikán. Nem teljesen értem az okát, hogy egyik nyelvben egy adott témakörhöz miért erőltetnek annyira egy kifejezést, másik nyelvnél ez a kifejezés pedig egyáltalán nem kerül elő. Nagy lelkesen összegyűjtöttem anno német nyelvhez a családról szóló témakör szavait és elhatároztam, hogy ugyanezeket a szavakat fogom angolra, olaszra, stb. fordítani. Erről tehát le kellett mondanom. Azért érdekes volt látni, hogy az angolban a házasság útján szerzett rokonok nevében az in-law áll, a franciában pedig a beau melléknevet használják hasonló értelemben. Tehát a father-in-law az beau-père, a mother-in-law a belle-mère, a brother-in-law a beau-frère. Azaz ugyanazon családtag neve mellé teszik az angolban az in-law, a franciában a beau (belle) szavakat. Tetszett még a fiancé, fiancée szó, mely megvan az angolban és a franciában is (francia jövevényszó az angolban), és pont ugyanazt is jelentik: vőlegény és menyasszony. Angolosoknak, akik nem tudnak franciául, nagyon furcsa lehet ez a két szó, mert az ékezet nem gyakori az angolban, és a szó végén az az -e ill. a hiánya sem sokat mond egy angolosnak. Amikor én tanultam angolból ezeket a szavakat, már tudtam franciául, de azért így is meglepődtem, hogy ezek a szavak meg hogy kerülnek ide.

Régebben elkezdtem összeállítani egy angol és német szógyűjteményt csillagászattal kapcsolatos szavakból. Innen jött az ötlet, hogy akkor már akár fel is tehetném ide legalább az angolt. Persze azért alaposan ki is kellett egészíteni a szószedetet. A német szógyűjteményt nem tervezem feltenni, mivel ehhez a nyelvhez kevesebb szót gyűjtöttem össze ebben a témakörben, és nem is valószínű, hogy nagy érdeklődés lenne iránta. Még angolul csak-csak érdekel valakit ilyen, nem hétköznapi téma…

A francia y névmás

Mivel mostanában a francia nyelv az érdeklődésem középpontjába került, úgy döntöttem, ehhez a nyelvhez több bejegyzést is fel fogok tenni. Ahogy régebben megírtam a francia en névmásról szóló bejegyzést az olasz ne névmásról szóló bejegyzés alapján, úgy most gondoltam, az olasz ci névmás alapján megírom a francia y névmást. Alapjaiban ugyanazok a szabályok vonatkoznak a két nyelvben ennek a névmásnak a használatára. Az olasz néhány olyan funkcióban is használja ezt a névmást, amilyenben a francia nem (con-nal és su-val álló főnévi csoportok helyettesítésére) – a francia nem használhatja akkor, ha személyre vonatkozik, és elvileg az olasz sem, a con-nal mégis más a helyzet. Az Hai parlato con il professore? vagy a Puoi contare su di lui? – szerű kérdésekre válaszolhatunk az olaszban a ci névmással,  a franciában ilyen nem lehetséges. Az olaszban sok kifejezés van, amikor az ige melletti ci megváltoztatja az ige jelentését (pl. volerci – kell valami, metterci – valakinek tart valami valameddig), hasonló kifejezésekben a franciában nincs y névmás. Valamikor az olaszban csak úgy odakerülhet a ci az ige mellé, és nem változtat semmit az ige jelentésén és el is hagyható (pl. ce l’ho használható a l’ho helyett), ilyen sincs a franciában. A létezést kihangsúlyozó szerkezetben mindkét nyelvben ott van ez a névmás (C’è, ci sono és il y a). Az olasz ci mást is jelent: a T/1 személyes névmás tárgyesetű, részes esetű és visszaható alakja is, míg a franciában ezeket külön alakokkal fejezik ki. A franciában az aller ige mellett viszont gyakrabban használják az y névmást, mint az olaszban az andare mellett a ci-t. Még az igevonzatokban vannak eltérések, és emiatt nem lehet bizonyos igéknél mindkét nyelvben ugyanazt a névmást használni. Olaszul a megpróbálni az provare és a elöljárószót vonz. Ez franciául essayer, és de elöljárószó a vonzata, ha főnévi igenév követi. Így a provare mellett lehet ci, az essayer mellett nem lehet y.

Érdekes, hogy valamelyik szakirodalom határozói névmásnak nevezi a francia y és en névmást. A németben a hasonló szerepet betöltő képződményeket névmási határozószónak nevezik (például a darauf, darüber). Nem tudok róla, hogy a magyar nyelvtanban lenne külön elnevezése ennek. Idegen nyelveknél pedig, ahogy látjuk, hasonló, mégis eltérő elnevezéseket használnak rájuk.

Visszajelzést kaptam a hollandról

Egy holland nyelvvel foglalkozó Facebook csoport (Holland nyelv magyaroknak) február elején újra elkezdte tevékenységét. Minden nap megoszt most egy-egy holland mondatot magyar fordítással. Egy olyan posztot is megjelentetett, ahol a holland nyelvvel foglalkozó linkek listáját gyűjtötte össze. Ide kommentben belinkeltem a Webnyelv holland nyelvvel foglalkozó részét. Nagyon megtetszett a csoport adminjának ez, és a 20-30 linkből álló listája második helyére tette be. Kommentjében azt írta, hogy nagyon jól összeszedett, hasznos, ingyenes segítség ez a holland nyelv tanulóinak. Én csak hobbiból foglalkozom a holland nyelvvel is, bele se gondolok, hogy kívülállónak ennyire pozitív véleménye alakuljon ki erről. Jól esik ilyen visszajelzéseket kapni.