A francia főnév. Nyelvtani nem, névelő
A francia főnév. Nyelvtani nem, névelő. Hehezett „h”. Anyagnevek, a részelő névelő alakjai. Névelő néhány földrajzi név előtt.
A francia főnév. Nyelvtani nem, névelő. Hehezett „h”. Anyagnevek, a részelő névelő alakjai. Névelő néhány földrajzi név előtt.
Férfi és női foglalkozásnevek a franciában. A -teur, -euse, -trice végű főnevek. A femme szó foglalkozásneveknél.
A francia főnév többes száma. Hogyan képezzük a francia főnevek többes számát?
Melléknevek a franciában, nőnemű és többes számú alakjaik, rendhagyó melléknevek alakjai.
Melléknevek fokozása a franciában. Határozószók fokozása. Rendhagyó fokozású melléknevek. Hasonlítás. Autant que és autant de, le même que.
Személyes névmások a franciában. Alanyeset, tárgyeset, visszaható névmások, hangsúlyos és hangsúlytalan alakok, minden, ami ide tartozik.
je, tu…, me, te…, moi, toi…
Itt megtudhatunk mindent a francia en névmásról.
Az y névmás a franciában eléggé sajátos jelenség, a magyarban nincs közvetlen megfelelője, ezért használata nehézséget okozhat elsőre. Azonban könnyen megtanulhatjuk használatát, itt nyújtunk ebben segítséget.
A tout, tous, toute, toutes; chaque, chacun, chacune használata a franciában.
Számok franciául nullától szexdecilliárdig. Tőszámnevek, sorszámnevek, közelítő számnevek és minden, amit róluk tudni kell.
Néhány határozószó és használatuk a franciában: beaucoup, peu, très, trop, assez
Megismerhetjük néhány francia elöljárószó fontosabb használati körét. Ezen kívül összegyűjtöttünk olyan kifejezéseket, melyekben elöljárószók szerepelnek. Ezek állandósult kifejezések, melyeket meg kell tanulni.
Kijelentő mód jelen időben néhány rendhagyó ige hasonlóan alakul az olaszban, spanyolban és a franciában. Nézzük meg, melyek ezek az igék!
Az olasz és a francia nyelv igeidőinek a használata a kijelentő módban – rövid összehasonlítás. Az igeidőrendszer a két nyelvben rendkívül hasonló. Az igeidők használat szempontjából is jól megfeleltethetők egymásnak a két nyelvben.
Az -er végű igék ragozása, és speciálisabb esetek, pl. envoyer, payer, appeler és ehhez hasonló igék.
Hogyan van a participe passé a franciában? Hogyan képezzük, és mi is ez tulajdonképpen, mi mindenre jó? A múlt időnél már találkozhattunk vele.
Még, még nem, már, már nem – encore, ne pas encore, déjà, non plus
Tagadás a franciában (ne … pas, ne … rien, ne personne, ne … plus, ne … jamais, ne … aucun, stb.)
A létezés kifejezése: Hogy mondjuk idegen nyelven, hogy van valami valahol? Mikor használunk erre külön szerkezetet, mikor használjuk a létigét?
Egyes főneveknek miért le a névelője, másoknak miért la? Mi ennek az oka? Erre keressük itt a választ.