Holland jelen idő (kijelentő mód)
Mielőtt a holland jelen idő témájába belevágnánk, nézzük meg először a főnévi igenevet!
A főnévi igenév a hollandban
A magyar –ni főnévi igenév végződésnek a hollandban –en végződés felel meg (pl. komen = jönni, eten = enni), ritkábban csak –n végződés (pl. zijn = lenni, gaan = menni).
Kijelentő mód (Aantonende wijs):
A holland jelen idő (Onvoltooid tegenwoordige tijd)
A jelen idő tövét úgy kapjuk, ha a főnévi igenév –en (vagy –n) végződését elhagyjuk. A ragok ehhez a tőhöz járulnak. Fontos továbbá, hogy a személyes névmásokat mindig kirakjuk a ragozott igealak mellé, mert több személyben is ugyanazok a ragok, így pusztán a ragok alapján nem derülne ki az alany személye.
A jelen idő ragjai a következők:
ik –
jij -t
hij, zij, het -t
wij -en
jullie -en
zij -en
E/1-ben nem kap ragot az ige. Ezt leszámítva egyes számban mindig -t, többes számban mindig -en ragok vannak.
Magázásnál az igealak megegyezik az E/2 alakjával, ami egyben az E/3 alak is, hiszen a két alakban azonos a rag. (Ezért a továbbiakban nem mindig tüntetjük fel külön a magázó alakot is.)
Van néhány rendhagyó ige (lásd lent), melyeknél nem azonos az E/2 és E/3, ezeknél is az E/2 alak lesz a magázás is, vagy olykor mind az E/2, mind az E/3 alak elfogadott.
Példák a ragozásra:
wandelen (sétálni) | begrijpen (megérteni) |
ik wandel jij wandelt hij wandelt |
ik begrijp jij begrijpt hij begrijpt |
wij wandelen jullie wandelen zij wandelen |
wij begrijpen jullie begrijpen zij begrijpen |
u wandelt | u begrijpt |
Ha a főnévi igenév végződése nem -en, hanem csak -n, az a ragozást nem befolyásolja:
zien(látni) | gaan(menni) |
ik zie jij ziet hij ziet |
ik ga jij gaat hij gaat |
wij zien jullie zien zij zien |
wij gaan jullie gaan zij gaan |
Mint a gaan igénél is látható E/1-ben, a rag hiánya a kiejtés megváltozását okozhatná, ha a helyesírást nem változtatnánk meg. A gaan valamennyi alakjában hosszú az “á” hang, amit az E/1 kivételével az a megkettőzésével kell jelölni, hiszen utána egyetlen mássalhangzó áll csak, így a szótag zárt lesz. Azonban E/1-ben nem áll az ige végén mássalhangzó, így a szótag nyílt marad, a magánhangzót hosszan kell ejteni, így a magánhangzó megkettőzésére sincs szükség. Ugyanez igaz pl. a staan (állni) igére is.
Más igéknél éppen fordított a helyzet, a eredetileg nyílt szótagban lévő magánhangzó bizonyos ragok előtt megduplázódik, hogy kiejtése hosszú maradjon:
vragen(kérdezni) | meten (mérni) |
ik vraag jij vraagt hij vraagt |
ik meet jij meet hij meet |
wij vragen jullie vragen zij vragen |
wij meten jullie meten zij meten |
Ugyanígy ragozódik pl. a slapen (aludni) és az maken (csinálni).
A meten igéből az is kiderül, hogy a -ten főnévi igenév végű igék töve -t végű, E/2-ben és E/3-ban nem kapnak külön még egy -t ragot, így az E/1-gyel is megegyezik az alakjuk. Ugyanígy ragozódik:
weten (tudni)
ik weet
jij weet
hij weet
wij weten
jullie weten
zij weten
Ugyanígy ragozódik pl. az eten (enni) is.
Megint más igéknél hangtani okokból a mássalhangzó megkettőzése válik szükségtelenné. A dupla mássalhangzó nem a mássalhangzó megkettőzött ejtését jelenti, hanem azt, hogy az előtte álló szótag zárt, tehát az a magánhangzó röviden ejtendő. Ha a megduplázott mássalhangzó után még egy mássalhangzó kerül ragként (vagy éppen nem áll utána már semmi a szó végén), akkor a mássalhangzó duplázása értelmét veszti, hiszen a rag hozzátoldása (vagy újabb magánhangzó elmaradása) a szótagot amúgy is zárttá teszi:
kennen(ismerni) | zeggen (mondani) |
ik ken jij kent hij kent |
ik zeg jij zegt hij zegt |
wij kennen jullie kennen zij kennen |
wij zeggen jullie zeggen zij zeggen |
Szintén hangtani okokból a -ven főnévi igenév végű igék v-je f-re vált, ha nem áll utána magánhangzó, és a -zen főnévi igenév végű igék z-je s-re vált:
durven (merészelni) | lezen (olvasni) |
ik durf jij durft hij durft |
ik lees jij leest hij leest |
wij durven jullie durven zij durven |
wij lezen jullie lezen zij lezen |
Felmerülhet még, hogy a wandelen igében a főnévi igenév előtti e miért nem duplázódik meg (miért ik wandel és nem ik wandeel). Azért, mert nem hangsúlyos. Ezek a helyesírásbeli változások csak akkor lépnek érvénybe, ha hangsúlyos szótagról van szó, ugyanis csak hangsúlyos szótagban lehet a magánhangzó hosszú.
A -den főnévi igenév végű igéknél, ha a d-t kettőshangzó (pl. ou, ei) előzi meg, E/1-ben a d is kieshet: houden – ik hou (ritkábban ik houd is előfordul).
Rendhagyó igék jelen időben:
Ezekből rendkívül kevés van, a hebben (birtokolni, van valamije), a zijn (lenni) és a komen (jönni) igén kívül csak a módbeli segédigék rendhagyóak, azok sem mind.
Többes számban sem a hebben, sem a zijn nem rendhagyó. A hebben alakjából egyes számban csak az E/3 rendhagyó, a dupla tővégi mássalhangzó elvesztése a fent ismertetett szabályt követi.
zijn (lenni) | hebben (birtokolni) |
ik ben jij bent hij is |
ik heb jij hebt hij heeft |
wij zijn jullie zijn zij zijnU bent |
wij hebben U hebt/heeft |
A módbeli segédigék közül rendhagyó a kunnen, willen, mogen, zullen. Ezek is csak egyes számban rendhagyóak:
kunnen (-hat, -het, képes vmire) | willen (akarni) |
ik kan jij kunt hij kan |
ik wil jij wilt hij wil |
wij kunnen jullie kunnen zij kunnen |
wij willen jullie willen zij willen |
u kunt/kan | u wilt |
–
mogen (lehet, szabad) | zullen (fog – jövő idő) |
ik mag jij mag hij mag |
ik zal jij zult hij zal |
wij mogen jullie mogen zij mogen |
wij zullen jullie zullen zij zullen |
u mag | u zult/zal |
A moeten módbeli segédige nem rendhagyó. A fenti szabály értelmében nem kap E/2-ben és E/3-ban külön még egy -t ragot:
moeten (kell)
ik moet
jij moet
hij moet
wij moeten
jullie moeten
zij moeten
Rendhagyónak tekintendő a komen ige, mivel a fentiek értelmében a magánhangzónak meg kéne duplázódnia, ez azonban nem történik meg, így egyes számban az o röviden ejtendő, többes számban pedig hosszan. Ez főleg akkor szembetűnő, ha pl. a wonen igével szembeállítjuk:
komen (jönni) | wonen (lakni) |
ik kom jij komt hij komt |
ik woon jij woont hij woont |
wij komen jullie komen zij komen |
wij wonen jullie wonen zij wonen |
Még a worden sem rendhagyó jelen időben, ami a szenvedő igeragozás segédigéje is:
worden (válni valamivé)
ik word
jij wordt
hij wordt
wij worden
jullie worden
zij worden
A holland jelen idő kérdő alakja:
A kérdő alakot a szórend megfordításával képezzük, ilyenkor mindig a személyes névmások hangsúlytalan alakjait kell használni (tehát pl. jij helyett je áll). Fontos sajátosság, hogy kérdő alakban az E/2 -t végződése eltűnik! A t eltűnése olykor az előtte álló magánhangzó megduplázását szükségtelenné teszi (pl. a gaan igénél).
Jij komt. – Kom je?
Jij gaat. – Ga je?
wij eten. – Eten we?
zij slapen. – Slapen ze?
Jij kunt. – Kun je?
Jij wilt. – Wil je?
Jij zult. – Zul je?
A t elmaradása természetesen a -t tővégű igéket nem befolyásolja:
Jij weet. – Weet je?
jij meet. – Meet je?
Szintén megmarad az u (ön) névmás mellett a t:
Heeft/hebt u een auto? – Van Önnek (Önöknek) autója?
Bent u leraar? – Ön tanár?
Woont u hier? – Ön itt lakik?
Nem kizárt a hangsúlyos alak használata sem kérdésnél, ez azonban kissé megváltoztatja a jelentést, hangsúlyossá válik a névmás, így udvariatlanabb:
Kom jij vanavond? – Csak nem te is jössz ma este?
–
Link a holland jelen idő témához:
verbix.com, holland – Ha beírunk egy holland igét, kiírja a ragozását, nem csak jelen időben
Egy videó, melyben a hebben és a zijn rendhagyó igéket mutatják be néhány példamondattal.
– A holland jelen idő nem nehéz! –
Holland jelen idős teszt
Teszt a holland kijelentő mód jelen idejéhez
A kijelentő mód jelen ideje más nyelvekben:
Orosz jelen idő, Cseh jelen idő, Lengyel jelen idő.
Angol egyszerű jelen idő, angol folyamatos jelen idő.
Német jelen idő, Svéd jelen idő.
Olasz jelen idő, Spanyol jelen idő, Francia jelen idő, Portugál jelen idő, Román jelen idő.
Török széles jelen, török folyamatos jelen.
március 22, 2021
Nagy-Bodnár BeatrixSziasztok!
Nagyon szuper az oldalatok, nagyon örülök, hogy rátaláltam!
Óriási segítség a nyelvtanulásban.
Üdvözlettel: Beatrix