Román jelen idő, kijelentő mód (Prezentul indicativ)

Román jelen idő (kijelentő mód)
(Timpul prezent, modul indicativ)

A román jelen idő képzéséhez tudnunk kell, milyen igeosztályok léteznek a román nyelvben. Az igeosztályokat a főnévi igenév végződése (a magyarban: -ni, pl. dolgozni, látni) alapján különböztetjük meg. Négy fő osztály létezik:

1. -a (pl. a cânta – énekelni; a lucra – dolgozni)
2. -ea (pl. a vedea – látni)
3. -e (pl. a merge – menni)
4. -i és -î (pl. a iubi – szeretni; a coborî – lemenni)

Ezeken belül léteznek alosztályok is, az -a végű igék egy része -ez, -ezi, -ează szótaggal bővül a rag előtt egyes számban és -ează szótaggal T/3-ban. Az -i végű igék egy része pedig -esc, -ești, -ește; -esc szótagot vesz fel, az végű igék egy része -ăsc, -ăști, -ăște; -ăsc szótagot, lásd később.

A főnévi igenév előtt ott van az a elöljárószó (pl. a lucra), ez ragozásnál eltűnik.

Az ige ragjait az ige tövéhez illesztjük. Az ige tövét úgy kapjuk meg, ha elhagyjuk a főnévi igenév -a, -ea, -e, -i, -î végződését. Az igeosztályok szerinti ragok kijelentő mód jelen időben a következők:

1. -a 2. -ea és 3. -e 4. -i 4. -î
– / -ez
-i / -ezi
-ă / -ează

-i
-e
– / -esc
-i / -ești
-e / -ește
– / –ăsc
-i / –ăști
ă / –ăște
ăm
-aţi
ă / -ează
-em
-eţi
-im
-iţi
– / -esc
ăm
ţi
ă / -ăsc

A személyes névmásokat (eu, tu, el, ea; noi, voi, ei, ele) csak akkor tesszük ki az igék elé, ha hangsúlyosak, akárcsak a magyarban. Vö.: cânți – énekelsz; tu cânți – te énekelsz.

Bemutatunk néhány példát a ragozásra. Próbáltunk szabályos és viszonylag gyakoribb igéket gyűjteni össze. Mivel sok a rendhagyó ige, került bele egy rendhagyó is: az a coborî alakja 3. személyben coboară:

1. -a (-ez- nélkül)
a întreba (kérdezni)
1. -a (-ez- bővüléssel)
a lucra (dolgozni)
2. -ea
a părea (tűnni, látszani)
3. -e
a conduce (vezetni)
întreb
întrebi
întrebă
lucrez
lucrezi
lucrează
par
pari
pare
conduc
conduci
conduce
întrebăm
întrebaţi
întrebă
lucrăm
lucraţi
lucrează
părem
păreți
par
conducem
conduceţi
conduc

A 4. csoport részletesen:

-i (-esc- nélkül)
a azvârli (dobni)
-i (-esc- bővüléssel)
a citi (olvasni)
-î (-ăsc- nélkül)
coborî (leszállni)
-î (-ăsc- bővüléssel)
a hotărî (határozni)
azvârl
azvârli
azvârle
citesc
citești
citește
cobor
cobori
coboară
hotărăsc
hotărăști
hotărăște
azvârlim
azvârliți
azvârl
citim
citiți
citesc
coborâm
coborâți
coboară
hotărâm
hotărâți
hotărăsc

Ahogy látható, E/1-ben egyik igecsoportban sem kap az ige ragot. E/2-ben minden igecsoportban egységesen -i rag van, ami c, g, t és ț után nem hallatszik. E/3-ban a rag majdnem mindig -e, kivéve az -a és csoport igéit, ahol .
Többes számban a főnévi igenév végén lévő magánhangzó jön elő újra (-ăm, -em, -im, -âm ill. -aţi, -eţi, -iţi, -âți). T/3-ban nincs végződés (az ige alakja megegyezik az E/1 alakkal), kivéve az -a és végű igéket (ilyenkor az E/3 alakkal egyezik meg).

A bővülés nélküli végű igékből nincs sok. (A fontosabbak: a coborî – leszállni, a omorî – megölni, a doborî – kidönteni, megdönteni, a vârî – belenyomni.) Ezek ragozása megegyezik a bővülés nélküli -a végű igék ragozásával, ugyanazokat a ragokat kapják.

Akadnak igék, melyek tőbővüléssel és anélkül is használhatók, például:

a aduna (összeadni; összegyűlni):

adun / adunez
aduni / adunezi
adună / adunează

adunăm
adunaţi
adună / adunează

Hangtani és írásbeli sajátosságok

-T tővégű igék:

Ha az ige töve t-re végződik (pl. a cânta), akkor E/2-ben az -i rag előtt a t átvált ţ-re (mellékjelet kap). E/2-ben tehát ţi végződésűek lesznek ezek az igék. Például:

a asculta (hallgatni) a cânta (énekelni)
ascult
asculţi
ascultă
cânt
cânţi
cântă
ascultăm
ascultaţi
ascultă
cântăm
cântaţi
cântă

Ugyanezt a szabályt követik még például:

a aștepta (várni) → tu aștepţi
a dezvolta (fejlődni) → tu dezvolţi
a înota (úszni) → tu înoţi
a respecta (tisztelni), a ajuta (segíteni).

A -ca és -ga végű igék:

A ragozás során az írásképben nem történik változás, de a kiejtésben igen: E/2-ben az i előtt a c és a g kiejtése „cs” illetve „dzs” lesz. Ilyen igék például: a descurca (sikerülni), a ataca (támadni) a alerga (futni):

a ataca: atac, ataci, atacă; atacăm, atacaţi, atacăm
a alerga: alerg, alergi, aleargă; alergăm, alergaţi, aleargă

Ha -ez, -ezi, -ează szótaggal bővül az ige, akkor a kiejtés nem változhat meg „cs”-re és „dzs”-re! Ha e vagy i áll a c vagy g után, a c és g kiejtése nem „k” ill. „g” lenne, hanem „cs” ill. „dzs”. Azért, hogy az igealak kiejtése ne változzon meg a ragok előtt, egy h-t kell betoldani:

a parca (parkolni): parchez, parchezi, parchează; parcăm, parcaţi, parchează
a investiga (nyomozni): investighez, investighezi, investighează; investigăm, investigaţi, investighează

A -ge és -ce végű igék:

Ha a főnévi igenév -ge végű, akkor a kiejtés a ragozás során megváltozik. Ha nem áll semmi a g után (E/1-ben és T/3-ban), akkor „g”-nek kell ejteni. A többi személyben i ill. e áll utána, ilyenkor a g kiejtése „dzs”. Ugyanez igaz a -ce végű igékre: E/1-ben és T/3-ban nem áll semmi a c után, ilyenkor „k”-nak ejtjük. Ha i vagy e áll a c után, akkor kiejtése „cs” lesz:

a distruge: (lerombolni) distrug, distrugi, distruge; distrugem, distrugeţi, distrug
a conduce: (vezetni) conduc, conduci, conduce; conducem, conduceţi, conduc
a face:
(tenni, csinálni) fac, faci, face; facem, faceţi, fac

Az a intra típusú igék:

Ha az ige töve mássalhangzó + l vagy mássalhangzó + r végű, akkor E/1-ben kiejtéskönnyítő -u végződést kap az ige:

a intra (belépni): intru, intri, intră; intrăm, intraţi, intră

Ugyanígy:

a afla (rájönni vmire) → eu aflu
a contempla (szemlélni) → eu contemplu
a umbla (sétálni, hozzányúlni vmihez) → eu umblu
a umfla (felfújni vmit); a dezumfla (leengedni valamit); a sufla (fújni, lélegezni).

Az -i tővégződésű igék:

Ha az ige töve magánhangzó + i végű, akkor E/2-ben nem kap még egy -i végződést. Ezért az E/1 és E/2 alak megegyezik:

a încuia (bezárni): încui, încui, încuie; încuiem, încuiaţi, încuie
a încheia
(begombolni; befejezni): închei, închei, încheie; încheiem, încheiaţi, încheie

(Ettől függetlenül ezeknek az igéknek más alakjaik is rendhagyók, ezek pirossal szerepelnek.)

Ugyanígy: a descuia (kinyitni); a descheia (kigombolni); a mângâia (simogatni)

Ha az ige töve mássalhangzó + i végű, akkor a fenti szabály nem érvényesül.

Az a crea típusú igék:

Ha ezek az igék -ez, -ezi, -ează szótaggal bővülnek, akkor a tő végi e is megmarad, így két e kerül egymás mellé:

a crea (alkotni, teremteni): creez, creezi, creează; creăm, creaţi, creează

Az a crea származékai tartoznak még ide: a se recrea (pihenni) és a procrea (szaporodni).

Egyéb igék:

A fentiektől eltérő ragozású igék nehezen foglalhatók szabályba, ezért rendhagyónak számítanak. A rendhagyó igékkel külön foglalkozunk majd.

Linkek a román jelen idő témához:

RomanianPod101.com – Általában véve az igékről tart egy kis ismertetést.

Fastlanguagemastery.com – Nagyon tömören és vázlatosan megpróbálja bemutatni a jelen időt. (Sajnos a mellékjelekkel takarékosan bánik ott is, ahol nem kellene.)

Learnro.com – Néhány fontos ige ragozását bemutatja jelen időben.

Verbix.com – Bármelyik román igét beírhatjuk, és kiírja a ragozását, nem csak jelen időben.

Cooljugator – egy másik igeragozó oldal

Romanian Verbs – How to form and use their moods and tenses (PDF) – Részletes írás a román igeidőkről és igemódokról.

A jelen idő  néhány más nyelvben:

Latin jelen idő, olasz jelen idő, spanyol jelen idő, francia jelen idő, portugál jelen idő.

Angol jelen idő, német jelen idő, holland jelen idő, svéd jelen idő.

Orosz jelen idő, cseh jelen idő.

Török széles jelen idő.

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.