2022-2023. tél

2022-2023. tél egy termékeny időszak volt. Az őszi francia nyelvvizsga után felocsúdtam, és leginkább a francia és a spanyol nyelvvel foglalkoztam az oldalon.

2022-2023. tél folyamán nem sikerült téli hangulatú képet készítenem, csak ilyet.

Külső és belső tulajdonságok angolul

A nyelvvizsgára készülés miatt először francia nyelvhez készítettem el ezt a témakört. Zavart, hogy ez a témakör és még egy másik is (ház, lakás) csak francia nyelvhez van meg. Megcsináltam hát az előbbit angolhoz is, Appearance and Personality címmel. Vagy tízszer átolvastam a címet a francia bejegyzés írásakor, mert az angol után nagyon furán nézett ki az appearance szó helyett az apparence, a personality helyett pedig a personnalité. Rendesen feladja az embernek a leckét, hogy hol van a betű, hol e betű, és az is nagy traumát okozott számomra, hogy a franciák két n-nel írják a personnalité szót. Alapvetően nagyon tetszenek a nyelvek hasonlóságai és különbségei, és hogy egy nyelvnek attól is lesz egyénisége, hogy egy latin eredetű szót másképp ír és mond, mint a többi nyelv. Azonban az a két n valahogy nem tetszett nekem, nem értem, egy miért nem elég, ha egyébként sem ejtik kettőzve. Talán van erre is valami fonetikai szabály… Az angol verzióra visszatérve, természetesen Bruce-szal is konzultáltam. Ő világított rá arra, hogy az emberi tulajdonságra négy szó is létezik (characteristic, quality, feature, point), és hogy a francia défaut nem teljesen ugyanazt jelenti, mint a defect. Az angolok a rossz tulajdonságra, hibára inkább a bad character kifejezést használják. Meglepő az is, hogy egy olasz nyelvkönyv első leckéjében benne van a „szimpatikus” és „ellenszenves” szó, angolul az utóbbiról nem is tudtam, és a szótárakban sem igazán találtam a sympathetic-ből képezhető unsympathetic szót. Hamis barát a francia compréhensif és az angol comprehensive. Előbbi azt jelenti, megértő, míg az angol, hasonló írásmódú szó teljesen mást jelent. A megértőre az angolok az understanding szót használják. Az is most tudatosult, hogy mi magyarok hordhatunk, viselhetünk szakállat és bajuszt, az angolok csak ruhadarabokat (vagy szemüveget) viselhetnek, és a szakáll, bajusz jelenlétét csak a have igével lehet kifejezni, a wear igével nem. Az is kicsit meglepett, hogy a kiegyensúlyozott (well-balanced) szót az angolban nem szokás fokozni Bruce szerint. Mert egyébként felmerülne, hogy hogyan is fokozzuk, better-balanced vagy more well-balanced legyen-e. Az utóbbi jobban tetszett Bruce-nak, de ő nem mondana ilyet.

Hogyan készüljünk a nyelvvizsgára? Gyakorlati tanácsok

Már az őszi beszámolómban írtam, hogy tervben van egy ilyen bejegyzés. Nyelvtanárként más a rálátásom a nyelvekre és a nyelvtanulásra, mint az átlagembernek, így a nyelvvizsgázásról, valamint a nyelvvizsgára készülésről talán tudok mások számára hasznos dolgokat írni. Talán az sem hátrány, hogy nyelvtanárként nem csak kívülről szemlélem, mások hogyan nyelvvizsgáznak, hanem én magam is tanulok nyelvet és elmegyek nyelvvizsgázni. Így átlátom, átérzem, milyen az egészben benne lenni.

A bejegyzés eléggé hosszú lett. Gondolkoztam rajta utólag, mennyire lehet hasznos ez másoknak. Talán nyilvánvaló dolgokat is leírtam benne, bár eléggé szubjektív lehet, hogy mi nyilvánvaló. Lehet, százból egy embernek nem jutna eszébe, hogy ásványvízzel és valami harapnivalóval állítson be nyelvvizsgára, és neki pont jól jön az ötlet. Az én élethelyzetem is kissé egyedi, a legtöbben talán valamilyen oktatási intézményben tanulnak, akik nyelvvizsgázni mennek, a nyelvvizsgán látott sorstársak életkorából is erre tudok következtetni. Ők nyilvánvalóan nem fognak különösebben ráhajtani a nyelvre a vizsga előtti pár hétben, ahogy én.

A francia subjonctif imparfait és subjonctif plus-que-parfait

Ezek azok az igeidők, amiket soha senki nem használ, még a franciák sem. Itt az oldalon az angol, német, olasz nyelv összes igeideje (mindegyik igemódból) fent van már. A francia igeidők sem maradhattak ki, majd a többi nyelv igeidői is jönnek szép sorban. A francia kötőmód ezen két igeidejét el lehetett volna intézni egyetlen bejegyzésen belül is, jóval tömörebben is, mivel valószínűleg úgyse lesz szüksége senkinek arra, hogy ilyen részletesen megismerje a képzésüket. Azonban nem tudtam ellenállni, és beleástam magam a témába, ahogy nemrég a passé simple idővel is tettem. Érdekes egyébként, hogy a képzését illetően a subjonctif imparfait eléggé hasonlít a passé simple-hez, a töve ugyanaz, és kiejtve az E/3. alak is. Sőt, a rendhagyó igék nagy részének még a participe passé alakjával is megegyezik szóban a subjonctif imparfait és passé simple alakja. Kár, hogy szóban sosem használják ezeket az alakokat (mondjuk írásban sem), így nem lehet kihasználni, hogy elegendő tudni sok igének a participe passéját.

A spanyol pretérito perfecto compuesto

A francia igeidők kivesézése után a következő célpontom a spanyol igeidők. Elsőre mumus volt számomra ez az igeidő, mert a használata eléggé eltér a hasonló képzésű francia és az olasz igeidőtől. Annak viszont nagyon megörültem, hogy nagyjából akkor kell használni, mint az angolban a present perfectet. A spanyol tanulás során megpróbálkozom azzal, hogy angol logika alapján beszéljek olaszul, és ez már valamennyire hasonlítani fog a spanyolra. Ez természetesen csak vicc, de ebben az esetben irányadó lehet. Az olasz és a francia után szinte túl egyszerűnek tűnik, hogy csak egyféle segédige lehet, és hogy a participiót sem kell sosem egyeztetni sem az alannyal, sem a tárggyal. Elsőre a ya szócska helye volt furcsa nekem, mert az olasz già az ige és a segédige közé kerül, míg a ya a segédige elé. El Mexicano elmondta nekem, hogy Spanyolországon kívül a használati szabályait nem is igazán tartják be ennek az igeidőnek. Ami univerzális, hogy a jelenben érzékelhető hatás esetén ezt kell használni, és ebben pont meg is egyezik a használata az angol befejezett jelennel.
Szeretem képekkel egy kicsit feldobni a bejegyzéseket, bár ennek értelme vitatható, talán zavaró is lehet. Mégis színesítheti a bejegyzést, és itt még csak a papírral sem kell spórolni, ahogy a könyveknél. Most egy egész jó ötletem lett, és magát az igeidő használatának a megértését próbáltam egy ábrával könnyíteni.

Az olasz és a francia nyelvtan eltéréseiről

A francia nyelvvizsgára készülvén kicsit elmélyedtem ebben a témában. Az apró kis eltérések a két nyelv között bezavartak, és az agyamban rendrakás érdekében írtam erről a témáról. A legnagyobb problémát talán az okozta, hogy az olaszban a sperare után di áll, ha azt követi még egy ige, a franciában pedig nem kell az espérer után de. Hasonlóan megviccelt az olasz andare + a + főnévi igenév és a francia aller + főnévi igenév szerkezet is. Elgondolkoztatott az is, hogy az olaszban nincsenek olyan igék, mint a franciában például a descendre és a monter, melyeket jelentésüktől függően kell hogy az egyik, hol a másik segédigével használni múlt időben.

Francia igevonzatok

Már aránylag régen elkezdtem kigyűjteni a francia vonzatos igéket. Közben elfogytak az ötletek, hogy milyen igéket lehetne még beírni a repertoárba. Elsősorban azokat az igéket gyűjtöttem össze, melyeket én is tanultam régebben, és tudtam, hogy használatuk nem nyilvánvaló a magyar anyanyelvűek számára. Aztán találtam egy francia könyvet, melyben volt egy kis igevonzat-gyűjtemény, ebből is szemezgettem. Ekkor értettem meg, miért van néha a changer után de elöljárószó – addig bele se gondoltam, hogy ez vonzat, inkább valami részelő névelőnek hittem. A manger és boire ige dans vonzatáról azelőtt nem is hallottam (enni ill. inni valamiből). De valószínűleg soha nem fogom használni ezt a vonzatát ennek a két igének.

Angol és német nyelvhez már van vonzatgyűjtemény. Meglepődtem, hogy olaszhoz még nem készítettem. Nem ártana majd ezt idővel pótolni.

Spanyol időhatározók

Mivel most a spanyolra hajtottam rá, célszerűnek láttam magam számára is összegyűjteni az időhatározókat. Közben természetesen újra meglepődtem, hogy olasz nyelvhez ilyet sem készítettem még. De legalább angolhoz és némethez megvan már a spanyolon kívül. Az angolos és németes bejegyzésből is merítettem ötleteket a spanyoloshoz. Ahogy írtam a bejegyzést, egyre inkább úgy tűnt, hogy még sok minden a témához tartozhat, és nagyon hosszú bejegyzés lehetne belőle. A ya és nunca szórendi helyéről már írtam a pretérito perfecto compuestóval foglalkozó bejegyzésben, így az itt kimaradt. Egyébként is vitatható, hogy a ya mennyire számít időhatározónak. El Mexicanóval konzultáltam, szerinte a nunca időhatározói volta is vitatható, de még a generalmente (általában) szóé is. Ellenben az angol nyelvkönyvek a never, usually, stb. szavakat az időhatározók közé sorolják, úgy emlékszem. A hagyományos szemlélet szerint amire mikor? kérdőszóval lehet kérdezni, az időhatározó. Ez a megközelítés mára már talán elavult, és sokféle nyelvészeti irányzat van.

Mivel az olaszból indultam ki, a legmeglepőbb az volt, hogy a napok neve előtt időhatározóként névelő áll: el lunes – hétfőn. Az olaszban ilyenkor nem áll semmi a napok neve előtt: lunedì – hétfőn. Ha az olasz napnév elé kerül névelő, az ismétlődést fejez ki: il lunedì – hétfőnként. Utóbbit a spanyol többes számmal (és névelővel) fejezi ki: los lunes.

A pretérito perfecto compuesto témánál kitalált módszer alapján itt is szerkesztettem egy képet, melynek a spanyol zászló a háttere, és egy idővonalon bemutatok néhány időhatározót. Mellékes információ, hogy nem tetszett annyira, ahogy a Paint rajzol nyilat az idővonal két végére, így ezt átszerkesztettem, de sokkal jobb így sem lett. Az sem annyira fontos, hogy a képet először jpg formátumba akartam tömöríteni, és kisebb tömörítési arány mellett is szemcsés lett a szöveg körül, így végül a png formátum mellett döntöttem.

Az igeidők egyeztetése a franciában, 1. rész

Angolból és olaszból már volt ilyen bejegyzés. Az olasz alapján írtam meg a franciát, a hasonlóság a két bejegyzés között eléggé szembetűnő. Azzal kezdtem, hogy a HTML forrást egy az egyben lemásoltam, így az olaszos bejegyzésben lévő kép is megmaradt. Az igeidő-egyeztetés olyan téma, amiről nem sok szó volt eddig, talán angol nyelvhez van a legjobban kidolgozva az oldalon, de még ott is hiányzik belőle ez-az. Ezt kellene pótolni, utána megírni teljesen olaszhoz és franciához, majd később spanyolhoz is. Portugálhoz sem ártana majd, bár talán valamennyire érintettem már ennél a nyelvnél ezt a témát, hiszen az összes igeidőről volt már szó, még ha nem is annyira kimerítően, mint a többi nyelvnél. Kapásból nem tudom, milyen nyelvről van még szó az oldalon, ahol van igeidő-egyeztetés. A svéd és a holland esélyes, de erre nem vennék mérget. Fura, hogy a németben nincs ilyen, pedig létezik Plusquamperfekt – akkor mi szükség erre az igeidőre? Mivel a holland igencsak a németre üt az én benyomásom szerint, elképzelhető, hogy a hollandban sem létezik ilyen szabályrendszer, bár plusquamperfectum jellegű múlt idő ott is van.

Időjárás nyelvész szemmel

Ez a bejegyzés nekem nagyon tetszik, eredeti ötlet ilyen témáról írni, és maga a téma is érdekes. Én mindenesetre így érzem. Ahogy a bejegyzés elején is írtam, az időjárással kapcsolatos szavakat, kifejezéseket gyűjtöttem össze angol, német, olasz, francia nyelvhez, és eközben tűnt fel, hogy érdekes kifejezéseket, hasonlatokat is használnak, amiket akár össze is lehetne gyűjteni. Kicsit utánaolvasgattam még a témának itt-ott, pár spanyol kifejezésnek is utánanéztem. Biztos lehetne még folytatni a témát, és más nyelveket is megnézni, hogy ott milyen érdekes kifejezéseket használnak, amikor az időjárásról beszélnek. Az oroszoknál például az eső és a hó nem esik, csak egyszerűen jön (идëт дождь; идëт снег).

Egyebek

A Duolingo használatával nem hagytam fel, minden nap tanulgatok ott valamit. Tetszik, ahogy ragadnak rám belőle a szavak, mondatok mindenféle nyelven.

Francia nyelvhez van segítségem. Egy francia nyelv tanulásával foglalkozó Facebook csoportban Juhász Ildikó francia nyelvtanár (aki egyébként Franciaországban él) felajánlotta, hogy segít. Az új bejegyzéseket át szokta nézni és ki szokta javítani a hibákat, amiket én nem veszek észre. A nevét fel is tüntetem a bejegyzések végén.