Futur antérieur

A futur antérieur egy ritkábban használatos jövő idő a francia nyelvben. Jövőbeli előidejűséget fejezhetünk ki vele egy másik, jövő időben, azaz futur simple igeidőben álló cselekvéshez vagy történéshez képest. Azaz, két jövő idejű cselekvés közül azt fejezi ki, amely korábban fog megtörténni, és már be fog fejeződni addigra, mire a másik cselekvés elkezdődik. Használata nagyon hasonló a plus-que-parfait-hoz, csak míg ez utóbbi a múltbeli előidejűséget fejezi ki, a futur antérieur a jövőbeli előidejűséget.

A futur antérieur képzése:

Az avoir vagy être segédigét kell jövő időbe tenni (j’aurai, tu auras, il aura…, je serai, tu seras, il sera…), és mellette áll a főige participe passé alakja (parlé, mangé, bu, vu, venu, parti, stb.):

avoir vagy être futur alakban + participe passé

j’aurai / tu auras / il/elle aura …    +   parlé, mangé, bu …
je serai / tu seras / il/elle sera …  +   allé / allée, venu / venue …

Hogy avoir vagy être segédige kell-e, arra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint pl. a passé composé esetében.

Magázásnál, ha egyetlen személyről van szó, akkor a vous mellett nem kell többes számba tenni a participe passé-t. Ezért lehet helyes a vous seres venu vagy vous serez venue alak.

Visszaható igék ragozása:

SE LAVER (mosakodni)

je me serai lavé(e)
tu te seras lavé(e)
il se sera lavé
elle se sera lavée

nous nous serons lavés / lavées
vous vous serez lavés / lavées / lavé
ils se seront lavés
elles se seront lavées

A S’EN ALLER (elmenni) speciális ige ragozása:

je m’en serai allé(e)
tu t’en seras allé(e)
il s’en sera allé
elle s’en sera allée

nous nous en serons allés / allées
vous vous en serez allés / allées / allé
ils s’en seront allés
elles s’en seront allées

A futur antérieur használata:

1. Két jövőbeli cselekvés közül azt fejezzük ki vele, amely előbb fog megtörténni, mint a másik.

A) Leginkább időhatározói mondatokban fordul elő, akkor, amikor a másik tagmondatban az ige futur simple (egyszerű jövő idő) alakban áll. Jellemző kötőszó az après que (miután), dès que (mihelyt), tant que (addig, amíg), quand (amikor), lorsque (amikor, abban az esetben):

Quand nous arriverons, ils seront déjà partis – Amikor megérkezünk, ők már (addigra) el fognak utazni.
Quand tu viendras, j’aurai fait mon travail – Mire jössz, már megcsinálom a munkám.
Dès que les invités seront arrivés, nous mettrons le déjeuner sur la table – Mihelyt megérkeznek a vendégek, kitesszük az ebédet az asztalra.

Ha közvetlenül követi egymást a két jövőbeli esemény, tehát nem telik el köztük számottevő idő, akkor a futur antérieur helyett futur simple is használható, ez elsősorban a dès que kötőszó mellett jellemző:

Dès que les invités arriveront, nous mettrons le déjeuner sur la table – Mihelyt megérkeznek a vendégek, kitesszük az ebédet az asztalra.

Ha a két tagmondat alanya azonos, akkor használható az après után a befejezett főnévi igenév is:

Après avoir lu le livre, il comprendra l’histoire – Miután elolvasta a könyvet (elolvasván a könyvet), meg fogja érteni a történetet.
Après avoir regardé le film, j’irai dormir – Ha majd megnéztem a filmet, elmegyek aludni.

Ahogy látható, magyarra az ilyen mondatokat sokszor nem is jövő idővel fordítjuk (pedig jövő időt fejeznek ki), hanem sokszor jelen idővel, valamikor múlt idővel, és a „majd” szócska is bekerülhet a mondatba.

Ha si (ha) a kötőszó, akkor nem futur antérieur-t kell használni, hanem passé composé-t:

Si tu as écrit la lettre, je la porterai à la poste – Ha majd megírtad a levelet, elviszem a postára.

B) Mellérendelő mondatokban is előfordul a futur antérieur, parce-que (mert) kötőszó után. Ilyenkor is azt fejezi ki, hogy az egyszerű jövő idővel kifejezett időpontra már valami meg fog történni:

Je ne pourrai pas acheter cette robe-là, parce-que j’aurai dépensé tout mon argent – Nem fogom tudni megvenni azt a ruhát, mert el fogom költeni az összes pénzem (addigra).

C) Ha azt akarjuk kifejezni, hogy egy megadott időpontra a cselekvés be lesz fejezve, akkor önállóan (futur simple nélkül) is használható a futur antérieur:

Nous savons que, demain soir, Laurent sera parti – Tudjuk, hogy holnap estére Laurent már itt sem lesz.

Gyakran használják ilyenkor a d’ici vagy d’ici à kifejezéseket az időpont előtt, ami azt fejezi ki, hogy addigra már be fog fejeződni a cselekvés:

D’ici 2022 le coronavirus aura disparu – 2022-re a koronavírus el fog tűnni.
D’ici à la fin du mois j’aurai fini ce livre – A hónap végére be fogom fejezni ezt a könyvet.

2. Kifejezhetünk vele múltra vonatkozó valószínűséget:

Il aura été trois heures – Bizonyára három óra volt.
Il sera parti – Bizonyára elutazott.
Le professeur n’est pas encore arrivé. Il aura manqué l’autobus – A tanár nem érkezett még meg. Valószínűleg lekéste a buszt.

Magyarra általában az ilyen mondatokat bizonyára, valószínűleg szavak használatával és múlt idejű igealakokkal fordítjuk.

3. Lehet speciális stilisztikai értéke:

On aura tout vu – Hogy mennyi mindent láttunk!

Egyéb tudnivaló haladóknak:

Ha múlt idejű főmondat után mellékmondatban fordulna elő a futur antérieur, akkor futur antérieur dans le passé lesz belőle. Ez az igeidők egyeztetésének a szabálya miatt van. Ilyenkor igazából feltételes mód múlt idő lesz ebből az igeidőből (az egyszerű jövő időből pedig feltételes jelen):

J’ai su que, quand nous arriverions, ils seraient déjà partis – Megtudtam, hogy mire megérkezünk, addigra ők már nem lesznek ott.

Mivel ott van a mondat elején a j’ai su que, ezért nem nous arriverons, hanem nous arriverions lesz jövő idő helyett, és az ils seront partis helyett pedig ils seraient partis. Persze ez a szabály csak akkor érvényes, ha az egész eseménysorozat a jelen időpontjára már lezáródott. Ez azonban már külön fejezet témája.

– o –

Hasonló igeidő más nyelvekben:

Latin futurm perfectum, olasz futuro anteriore.

Angol future perfect és future perfect continuous, német Futur II.

Link:

French School TV videója a Youtube-on – Lassú, érthető magyarázat franciául. (Fentebb két példamondat ebből a videóból származik.)

Madame D az igeidő képzéséről szóló részt röviden elintézi, inkább a használatát mutatja be rövid, frappáns videójában, néhány példamondattal.

Felhasznált irodalom:

Vida Enikő: Francia nyelvtan 222 pontban, Maxim Kiadó, Szeged.

dr. Pataki Pál: Francia nyelvtan a középiskolák számára, Tankönyvkiadó, Budapest.

Karakai Imre: Francia nyelvtan magyaroknak, Hatodik, javított és bővített kiadás, 2008..