A török nyelvről – bevezetés
A török nyelv eredete, nyelvrokonai, helye a világ nyelvei között. Az altaji nyelvcsalád. A török szókincs összetétele. Rokona-e a török a magyar nyelvnek?
Néhány szó a török írás történetéről.
Török nyelv
Nyelvtani magyarázatok török nyelvhez
Török hangtan
A török ábécé, kiejtés, hangsúly. Fonetikai sajátosságok.
Toldalékolás a törökben, a ragok fajtái
Hogyan változnak meg a magánhangzók és a mássalhangzók a török toldalékokban? A toldalékok fajtái, magánhangzó harmónia.
Lenni vagy nem lenni? A török névszói állítmány
A névszói állítmány kifejezése a törökben, tagadás, kérdés, tagadva kérdés. Hogyan mondjuk törökül, hogy „én jó vagyok, te jó vagy, ő jó”?
Létezés kifejezése a török nyelvben
A török nyelvben a létezést máshogy fejezzük ki, mint ahogy azt pl. az angolban vagy németben megszokhattuk. Van-e egyáltalán a törökben létige? Ha igen, hogyan kell használni?
A főnév többes száma a törökben
török többes szám. A főnév többes számának képzése a törökben (ADIN ÇOĞULU). A -lar, -ler használata, idegen eredetű szavak többes száma.
Tárgyeset a törökben (belirtme hâli)
A magyarban -t a tárgyeset jele (pl. ház – házat). Hogyan van ez a törökben?
Országok, nemzetiségek és nyelvek törökül
Hogy van törökül pl. Törökország, török (ember), török nyelv? Hogy mondjuk ezeket más országoknál, nyelveknél? Honnan származik az -isztán végződés országoknál?
Számok törökül
Számok törökül, egytől trillióig. Tőszámnevek, sorszámnevek, törtek.
bir, iki, üç; birinci, ikinci, üçüncü; üçte bir; iki tam onda üç
Az idő (óra) kifejezése a törökben
Az idő kifejezése a törökben. Hány óra van? Saat kaç?
A török birtokviszony, birtokos személyragok, birtokos névmások
A török birtokviszony, a birtokos személyragok és birtokos névmások használata.
A birtoklás kifejezése teljes mondatban törökül
Van egy kérdésem. Nincs gyerekünk. Hogy fejezi ki a török ezeket?
Helyhatározó névmások
Hol? Honnan? Hová? Itt, ott, innen, onnan, ide, oda. Hogyan fejezi ki a török nyelv ezeket és a hasonló helyviszonyokat?
Áttekintés a török igékről
Alapvető tudnivalók a török igéről. Az ige kategóriái: szám, személy, igemód, igeidő, igefaj. Milyen igeidők, igemódok, stb. vannak a törökben?
A török folyamatos jelen idő (Şimdiki zaman)
A török folyamatos jelen idő képzése és használata. Állító alak, tagadó alak, állítás kérdése, tagadás kérdése. Szabályos és rendhagyó igék.
A török széles jelen idő (Geniş zaman)
A török széles jelen idő (Geniş zaman) képzése és használata részletesen. Ez az igeidő használat szempontjából az angol egyszerű jelennek feleltethető meg.
Határozott múlt idő a törökben (Görülen geçmiş zaman)
A török határozott múlt idő (görülen geçmiş zaman) képzése és használata. Állító, kérdő és tagadó alakok
A török határozatlan múlt (Duyulan geçmiş zaman)
A török határozatlan múlt időnek többféle neve is van törökül: Duyulan / öğrenilen / belirsiz geçmiş zaman. Ezzel az igeidővel ismerkedhetünk meg itt.
Török jövő idő (Gelecek zaman)
A török jövő idő képzésével, állító, kérdő, tagadó alakjával ismerkedhetünk meg, és a használatával is.
Török előidejű összetett igeidők (Hikâye birleşik zamanları)
Ehhez a témához ismerni kell az egyszerű igeidőket, mert arra épül. Mielőtt ezt tanulmányozná, feltétlen nézze át az alapokat!
A török tud, -hat/het kifejezése
Hogyan használjuk az egyes igeidőkben a megengedő igeképzőt? (Pl. adhatok, adhattam.) Hasonlót fejez ki, mint az angol can vagy a német können, de a mondatban máshogy viselkedik. Hiszen a török ragozó nyelv, így nem külön szóval fejezzük ki, hanem az ige tövével egybe írjuk, ahogy a magyarban is (pl. adhatok, mehetek).
Kell, muszáj kifejezése a törökben
Erre a magyarban külön ige van (a “kell”), a török viszont ezt raggal (képzővel) fejezi ki (pl. -malı, -meli, -ması, -mesı).
Török jövevényszavak viselkedése
Több szó is került a török nyelvbe más nyelvekből, főleg az arabból. Hogyan kell ragozni ezeket a szavakat? Mire kell figyelni a magánhangzók hasonulásával kapcsolatban?
Időjárás törökül
Időjárással kapcsolatos szavak, kifejezések törökül. Pl. Hava güzel. Sıcak. Soğuk.
Az oldal tetejére!