Török jövevényszavak viselkedése

Török jövevényszavak

Başka dilden alınan sözcükler

Elsőre talán bonyolult lehet, hogy miért viselkednek máshogy a más nyelvből származó török jövevényszavak, ha toldalékok kerülnek rájuk. Azonban valójában igen egyszerű a szabályuk, ha a török hangtant és toldalékolás szabályait eddig megértettük.

Magánhangzó-béli hasonulás: a magánhangzókról alkotott kockát (lásd a török toldalékolásról szóló bejegyzésben) érdemes figyelembe venni, hiszen minden mély hangrendű magánhangzónak van egy vele megegyező magas hangrendű párja. Ezek a következők:

Mély hangrendű magánhangzó: a ı o u
Magas hangrendű magánhangzó: e i ö ü

Arab jövevényszók:
1. A török nyelvben az a hang határozottan mély hangrendű, de az arab nyelvben kevésbé képezik mélyen, éppen ezért, azoknak az arab eredetű szavaknak, melyeknek utolsó szótagjában a hang szerepel, az annak a magas párjaként (vagyis e hangként) fog viselkedni.
2. A török nyelvben az u hang szintén mély hangrendűnek számít, ám az arab nyelvben ez is kevésbé mély, kissé ü-s színezetű, ezért ez a hang is az arab jövevényszavaknál ü hangként fog viselkedni.

harf (← herf)
(betű)
+ -lar
+ -ler » harfler (betűk)
+ -(s)ı
+ -(s)i » harfi (betűje)
+ -(s)u
+ -(s)ü
meşgul (← meşgül)
(elfoglalt)
+ -lar
+ -ler » meşguller (elfoglaltak)
+ -(y)ım
+ -(y)im
+ -(y)um
+ -(y)üm » meşgulüm (elfoglalt vagyok)

“L” vegű jövevényszók:
A török nyelvben az L hang mélyebb színezetű mint sok más idegen nyelvben, ezért azok a szavak, melyek L hangra végződnek és mély magánhangzó van az utolsó szótagjukban, azt kissé magassá színezi, és a magas magrendű megfelelője szerint kell toldalékolni.
a → e
ı → i
o → ö
u → ü

festiva(← festivel)
(fesztivál)
+ -lar
+ -ler » festivaller (fesztiválok)
+ -(s)ı
+ -(s)i » festivali (fesztiválja)
+ -(s)u
+ -(s)ü

petro(← petröl)
(benzin)
+ -lar
+ -ler » petroller (benzinek)
+ -(s)ı
+ -(s)i
+ -(s)u
+ -(s)ü » petrolü (benzinje)

Érdekességként vannak olyan szavak is, melyek mind az arab magánhangzó miatt, és az L-vég miatt is kvázi 2-szeresen is magassá válik, de természetesen ezt nem kell külön kiemelni. Például a hayal (képzelet) szó arab eredetű, ezért az a hang miatt is, és mivel L végű jövevényszó, ezért az L-vég miatt is magas toldalékot kap (hayaller), de ilyen a fentebb példaként hozott meşgul is mind az u hangja és az L miatt.

A következő szavakra érvényes a fenti két szabály:

Arab jövevényszó: Egyéb jövevényszó:
alkol
hâl
harf
hayal
kalp
meşgul
misal
saat
seyahat
alkohol
eset
betű
képzelet
szív
elfoglalt
példa
óra
utazás
festival (fr.)
gol (ang.)
normal (fr.)
petrol (ang.)
rol (ang.)
sembol (fr.)
vokal (fr.)
fesztivál
gól
normál(is)
benzin
szerep
szimbólum
(magán)hangzó

Zöngésedés hiánya: szintén – ahogy a toldalékolásról szóló bejegyzésben írva van –, ha egy szó p, ç, t, k, nk valamelyikére végződik, és a toldalék magánhangzóval illeszkedik a szóhoz, azok a betűk b, c, d, ğ, ng hangokra váltanak. Azonban e szabály alól is kibújnak a jövevényszavak, hiszen ott nem történik változás. (Biztos, hogy van még több szó, de nem jut eszembe.)

bisiklet (bicikli) » bisikleti (biciklije/biciklit) » bisiklete (biciklinek)
*saat (óra) » *saati (órát/órája) » *saate (órának)
*seyahat (utazás) » *seyahati (utazást/utazása) » *seyahate (utazásnak)
turist (turista) » turisti (turistát/turistája) » turiste (turistának)

*a saat és a seyahat szó arab eredetű, így jövevényszóként nem érvényesül rá a zöngésedés, viszont az a hangzója miatt a magas toldalékok járulnak hozzá, így mindkét török toldalékolási szabály alól kivételt képeznek.

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!