Tárgyeset a törökben (belirtme hâli)

Török tárgyeset

Belirtme hâli

A török tárgyeset kifejezésére végződést használnak. A török nyelvben kétféle tárgy létezik: határozott és határozatlan tárgy.

Határozatlan tárgy: ebben az esetben a tárgy nincs konkrétan megnevezve vagy megmutatva, többnyire általánosítást fejez ki, és inkább magán a cselekvésen van a hangsúly. Ilyen esetben a tárgyon nincs tárgyrag! (pl. újságot, macskát, autót, levelet)

Határozott tárgy: valamilyen jelzővel, névmással, vagy konkretizálva csak és kizárólag arra a bizonyos tárgyra vonatkozik a kifejezés, így a tárgyra kerül a hangsúly. Ez esetben van tárgyrag! (pl. az újságot, a macskát, az autót, a levelet)

A határozott tárgy végére mindössze egy árva ı, i, u vagy ü betűt teszünk. Ezt egy y előzi meg, ha magánhangzóhoz járul a rag. A rag előtti mássalhangzó olykor megváltozik, pl. p-ből b lesz, bővebben lásd lejjebb.

Tárgyrag: -(y)

A, I hangok után » -(y)ı
oda (a szoba)
odayı (a szobát)
E, İ hangok után » -(y)i
gazete (az újság)
gazeteyi (az újságot)
O, U hangok után » -(y)u
mektup (a levél)
mektubu (a levelet)
Ö, Ü hangok után » -(y)ü
gözlük (a szemüveg)
gözlüğü (a szemüveget)

Tulajdonképpen a magyarban is megfigyelhető ez a jelenség, csak mi az igékkel „bűvészkedünk” (és a névelővel), míg a törökök magával a tárggyal. Mivel a magyarban a tárgyrag elhagyhatatlan tárgyas igék esetében, a két kifejezés között az ige alanyi vagy tárgyas ragozása hasonló ehhez (a törökben ez hiányzik): 

Határozatlan tárgy: (alanyi ragozás) Határozott tárgy: -(y) (tárgyas ragozás)

Gazete okuyorum.
Újságot olvasok. (valamelyiket)

Mektup yazıyorsun.
Levelet írsz. (egyet)

Gazeteyi okuyorum.
Az újságot olvasom. (konkrét)

Mektubu yazıyorsun.
A levelet írod. (konkrétan tudjuk, hogy melyiket)

török tárgyeset

Az isztambuli Galata-torony (Galata Kulesi) Krisztus-torony néven is ismert. A török tárgyeset itt is használatos.

.

Folyamatos jelenben használva (vagy nem használva) a tárgyragot, ad egy olyanféle jelentést is neki, hogy általánosságban beszélünk-e az adott dologról, vagy konkrétan most történő cselekvésről beszélünk.

Arkadaşın ne yapıyor?
↙     A barátod mit csinál?     ↘
Arkadaşım oda boyuyor.
A barátom szobát fest.
(általában, ez a foglalkozása)
Arkadaşım oda boyuyor.
A barátom a szobát festi.
(most éppen azt csinálja)

Vannak esetek, amik megkövetelik a tárgyrag használatát – nyilván azért, mert a tárgyat konkréttá teszik, így határozott tárgyat kell használnunk:

a.) Tulajdonneveknél:

Ayşe’yi bekliyorum.
Ayşét várom.

İstanbul’u geziyorum.
Isztambulba utazom. (A gezmek vonzata tárgyas!)

b.) Névmásoknál:

Biz onları tanımıyoruz.
Mi nem ismerjük őket.

Bunu istiyorum.
Ezt szeretném.

Leggyakoribb névmások alany- és tárgyesete:

ben én » beni engem
sen te » seni téged
o ő » onu őt

biz mi » bizi minket
siz ti » sizi titeket
onlar ők » onları őket

bu ez » bunu ezt
şu az » şunu azt [közeli]
o az » onu azt [távoli]

bunlar ezek » bunları ezeket
şunlar azok » şunları azokat [közeli]
onlar azok » onları azokat [távoli]

Kim? Ki? » Kimi? Kit?
Ne? Mi? » Neyi? Mit?

c.) Ha a tárgy valaki birtokában áll:

Kitabını bana ver!
Add nekem a könyved(et)!

Her hafta anneannemi ziyaret ediyorum.
Minden héten meglátogatom a nagymamámat.

d.) Bu, şu, o, hangi, bütün, bazı szavakkal álló főnevek után:

Bu elbiseyi alıyorum.
Ezt a ruhát megveszem.

Bütün sınıf arkadaşlarımı seviyorum.
Az összes osztálytársamat szeretem.

Hangi yabancı dilleri konuşuyorsun?
Melyik idegennyelveket beszéled?

bu… ez a…
şu… az a… [közeli]
o… az a… [távoli]
Hangi? Melyik?
bütün az egész, az összes
bazı néhány

e.) Ha a tárgy és az állítmány közé valami más ékelődik („messze” vannak egymástól):
Ez egy kicsit speciális eset, mert ilyenkor az a szó kapja a hangsúlyt, ami beékelődött a tárgy és állítmány közé (van egy olyan szabály, hogy ami az állítmány előtt áll, az hangsúlyos):

Marketten ekmek aldım. – Ekmeği marketten aldım.
Kenyeret vettem a piacon. – A kenyeret a piacon vettem.

Evde maç izliyoruz. – Maçı evde izliyoruz.
Otthon meccset nézünk. – A meccset otthon nézzük.

Şekersiz kahve içiyorum. – Kahveyi şekersiz içiyorum.
Cukor nélkül iszok kávét. – A kávét cukor nélkül iszom.

A többes számú főnevek tárgyesete egyszerűen képezhető. A többes szám -lar végződése után ı, a -ler után i áll:

çocuk (gyerek) → çocuklar (gyerekek) çocukları (a gyerekeket)
köpek (kutya) köpekler (kutyák) köpekleri (a kutyákat)

Ez volt a lényeg! Most azokat az eseteket mutatjuk meg, amikre figyelni kell a szó változásánál tárgyrag használatakor (ugyanaz, mint a birtokos jel hozzátoldásakor):

1. Mássalhangzó-zöngésedés: p, ç, t, k, nk » b, c, d, ğ, ng (ezt minden bejegyzésben zölddel jelölöm)

mektup (levél) → mektubu (levelet)
pabuç (cipő) → pabucu (cipőt)
öğüt (tanács) → öğüdü (tanácsot)
gözlük (szemüveg) → gözlüğü (szemüveget)
ahenk (harmónia) → ahengi (harmóniát)
stb…

Bővebben: török toldalékolás

2. Hangkiesés:

resim (kép) → resmi (képet)
şehir (város) → şehri (várost)
oğul (fiú) → oğlu (fiút)
stb…

Bővebben: török birtoklás » Ami jobban bonyolítja az életünket… 2.

3. Jövevényszók: rendhagyóak, mert a hasonulás szabályai nem érvényesek:

saat (óra) → saati (órát)
seyahat (utazás) → seyahati (utazást)
alkol (alkohol) → alkolü (alkoholt)
stb…

Bővebben: rendhagyó török többes szám

A bejegyzés Kriseff tollából származik.

Linkek a török tárgyeset használatával kapcsolatban:

elon.io – Learn Turkish: The accusative case suffix – Az angol nyelv tükrében bevezetést kapunk a török tárgyeset használatába.

FCLangMedia Youtube videója – Turkish Grammar: The Accusative Case (marking direct objects)

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.