Tavaszi fejlemények, 2017.
Sok éve egy nyelvészeti könyvtárban láttam ezt a katalán nyelvkönyvet. Azóta sehol nem láttam.
Valahol az Interneten belebotlottam katalán nyelvtanról szóló magyarázatokba, angolul. A főnév többes számáról szóló részt olvasgattam, nagyon tetszett, és rögtön gondoltam, hogy a Webnyelvre is kéne ilyen, magyarul. Nos, ez nem tartozik a tavaszi fejlemények közé. Már ismerem magam, hogy hirtelen lelkesedésből mindenbe belevágok, amit aztán nem folytatok, nem akartam a katalán nyelvvel is így lenni. Hogy nézne ki, hogy a négy megkezdett nyelv (svéd, finn, horvát, orosz) mellett még egy lesz, amiből mindössze egyetlen bejegyzés van? Inkább azt kéne folytatni, amit elkezdtem. De azt is szem előtt tartom, hogy azzal foglalkozzak, ami nekem is éppen örömet okoz és van hozzá lelkesedés. Ez is egy fontos szempont, hiszen az oldal látogatói is biztos érzik, ha olvasnak valamit, hogy azt örömmel írtam. Végül lebeszéltem magam a katalán főnév többes számáról, helyette a már megkezdett portugál nyelv bejegyzéseit bővítettem a portugál főnév nemével és többes számával. Ha már a portugál előjött, gondoltam, a spanyol részt is kicsit átnézem. A spanyol főnévről szóló részt kettészedtem, és a spanyol főnév többes számáról szóló részt kibővítettem. Néztem, a főnéven kívül nincs semmi spanyolos anyag az oldalon. Korábban már elkezdtem a spanyol jelen idővel foglalkozni, nekiálltam azt folytatni. Szép nagy téma volt, elvoltam vele egy darabig, mire mindent összeszedtem az összes igeragozás mindenféle sajátosságairól. Amikor kész voltam vele, arra gondoltam, a spanyol jövő idő ennél jóval egyszerűbb téma, azt is megcsinálom, hadd legyen kicsit több anyag az oldalon a spanyol nyelvhez.
Utána azon kezdtem gondolkodni, melyik nyelv a legfelkapottabb, amit érdemes lenne bővíteni. Az angol, német, olasz után a francia és a spanyol lehet az, amikhez még értek is valamennyire. Mivel franciát többet tanultam, úgy döntöttem, ezt a részt fogom bővíteni, amennyire csak tudom, utána jön a spanyol. Megcsináltam a francia jelen időről szóló részt. Ez három bejegyzés lett a három igeosztálynak megfelelően. Egyetlen igeosztálynál is annyi szabályra kell figyelni, hogy mindegyik megért külön bejegyzést. Utána a francia jövő időről szóló bejegyzést készítettem el. Majd egy bejegyzést arról, mikor kell az être, mikor az avoir segédigét használni. Nekiláttam az egyik múlt időnek is (passé composé), ez jelenleg félkész állapotban van.
Egy ismerősöm, aki német nemzetiségi tanítónak tanul, gyakran megosztotta velem azt, hogy mit tanul éppen, és hogyan készül az óráira. Feltűnt, hogy gyakran használja a learningapps.org nevű oldalt. Itt különféle teszteket, feladatokat lehet összeállítani. Felkeltette az érdeklődésem ez az oldal, és én is elkezdtem itt párokba rendezős teszteket készíteni a bejegyzéseimhez. A Learningapps használata igen egyszerű, egyszerűbb, mint az oldalon a kvíz modulé. Rákaptam erre, az elkészített teszteket pedig belinkelgetem az oldalon a bejegyzésekbe. Az elkészített tesztjeimet egyben meg is lehet tekinteni a Learningapps oldalon.
Még január környékén Kristóf (Kriseff) újra megkeresett, hogy van egy kis ideje, folytatná a török nyelvről szóló rész bővítését. Felajánlottam neki, hogy adok hozzáférést az oldal kezelőfelületéhez, így közvetlen tud ő is bejegyzéseket szerkeszteni. Ezt el is fogadta, és hamar belejött a felület használatába, talán jobban rá is érzett az egészre, mint én a sok év alatt. Több meglévő bejegyzést kibővített, és újakat is írt. Külön bejegyzés lett magáról a török nyelvről és eredetéről. Már gondolkoztam rajta, ilyet a többi nyelvhez is érdemes lenne írni. Akár az angol, német nyelvről, történetükről röviden, esetleg az országokról, ahol ezeket a nyelveket beszélik. Bár a Webnyelv oldal a nyelvek megtanulását, nyelvtanuk megértését hivatott elsősorban segíteni, egyszer talán ilyenek is fognak az oldalra felkerülni.
Latinoloquus is újra jelentkezett, a latin igeidőkről küldött újabb anyagokat. A kijelentő módot teljesen be is fejeztük, mind a hat igeidőt. Javasoltam neki, hogy a számokról lehetne most írni, az talán nem is olyan nehéz téma. Kiderült, az se könnyebb téma, mert a latin nem egy könnyű nyelv, ott a számoknak is sokféle alakja van, néhány számnévnek külön ragozása is van. Így, a többi nyelvvel ellentétben, nem is fért el egyetlen bejegyzésben minden a számokról. Külön bejegyzés lett a tőszámnevekről és sorszámnevekről, és lesz még egy az egyéb számnevekről.
A Learningapps lehetőségét meg is ragadtam, és készítettem teszteket a latin számokhoz is.
Megtetszett a számnevekről szóló bejegyzések készítése. Régebben már írtam az angol számokról, a német számokról és a francia számokról is. Kriseffnek köszönhetően a török számokról is volt már bejegyzés. Ezen felbuzdulva az olasz számokról is összegyűjtöttem, amit csak lehet. Az eszperantó számok is könnyedebb témának ígérkezett, így ezt is megcsináltam, úgyis kevés bejegyzés van még eszperantóhoz. Közben találtam egy érdekes oldalt (Languages and Numbers), ahol mindenféle, ismert és alig ismert nyelv számairól lehet olvasni.
Megcsináltam a holland számokról szóló részt is. Kevés részletes anyagot találtam hozzá, mert az említett Languages and Numbers oldalon sem írnak a holland számokról, ami meglepett. Nem találtam olyan oldalt, ahol részletesebben leírnák például azt, hogy a 123, 4325, vagy a még nagyobb számok egybe, külön vagy kötőjellel vannak-e leírva. Van, ahol 1-től 100-ig felsorolják a számokat, megemlítik az ezret és a milliót, és kész, de a nagyobb, nem kerek számokról nem esik szó. Három-négy holland nyelvkönyvet/nyelvtant is megnéztem, és meglepődtem, ugyanis egymásnak ellentmondásos dolgokat írnak a számok külön és egybe írásával kapcsolatban. (Ezt a holland számokról szóló bejegyzés végén ki is fejtettem.) Van egy ismerősöm, akit egy hollandos Facebook csoportban ismertem meg, és azonnal felajánlotta, hogy ha kérdéseim vannak, szívesen segít. Hollandiában élő magyar ember, a házastársa holland anyanyelvű. Ő segített rendbe rakni a holland számokról szóló témát.
Úgy terveztem, a számokról szóló bejegyzést a spanyol és a portugál nyelvhez is elkészítem. A spanyol számok már egy ideje félkész állapotban terpeszkednek a tárhelyen, lassan haladok velük, aminek oka többek között, hogy nyár van. Nem kizárt, hogy a finn, svéd, horvát, orosz számok is terítékre kerülnek. A téma nem tűnik túl bonyolultnak, és ezekhez a nyelvekhez kevés bejegyzés van még.
Valahol olvastam, érdemes weboldalunkat úgy szerkeszteni, hogy legyenek benne belső linkek. Ezek eddig is voltak, de nem túl sok. Rájöttem, célszerű mindig linket is elhelyezni, ha egy másik, kapcsolódó téma előjön valahol. Ha például egy másik igeidőre utalunk, azzal hasonlítjuk össze, be lehet tenni hozzá egy linket. A számokkal kapcsolatban kitaláltam azt, hogy az összes, számokról szóló bejegyzés végére belinkelem a más nyelvek számairól szóló bejegyzéseket. Ugyanezt az igeidőknél is elkezdtem. Például az olasz jövő időről szóló bejegyzés végén ott van a link a spanyol, francia jövő időhöz is, és pár mondatban megemlítem, hogy miben hasonlítanak. Belinkeltem a latin jövő időről szóló bejegyzést is ide, rövid magyarázattal, hogy itt teljesen máshogy képezték. Ezek persze csak érdekességek. Nem túl gyakori, hogy akit az egyik, jövő időről szóló bejegyzés érdekel, azt egy másik nyelv jövő ideje is érdekelni fogja, de hátha valakinek pont ez fog jól jönni. A sok belső link használata miatt idővel kissé Wikipédia benyomását keltheti majd a Webnyelv, ami nem is lenne rossz.
Még tavasszal jött az ötlet, hogy az ógörög nyelvről is írok. Régebben valamennyit foglalkoztam az újszövetségi ógöröggel, egy nyelvkönyvben kb. az 5. leckéig jutottam. Arra gondoltam, legalább azt összeszedem az oldalra, amit egyszer megtanultam ebből a nyelvből, és megpróbálom rendszerezni. A betűkről, írásról, kiejtésről szóló résszel meglettem, nem kicsi munka volt. Elkezdtem egy másik bejegyzést is, amiben a névelőről és a létige jelen idejéről lenne szó, de ennek a bejegyzésnek még nagyon az elején vagyok.
