2023 nyara, második felvonás

2023 nyara eléggé termékenynek bizonyult, így két bejegyzésben is beszámolok róla. Ez itt most a második felvonás – csapó indul!

A beszámolókat az egyes bejegyzésekről abban a sorrendben írom itt, ahogy felkerültek az oldalra. Ez eddig is így volt, és a továbbiakban is így lesz.

Egy kiránduláson, 2023 nyara alatt.

L’aspetto fisico e la personalità – külső és belső tulajdonságok olaszul

Ahogy korábban említettem, a külső és belső tulajdonságok témakörét a francia változattal kezdtem, majd megcsináltam az angol, később a német változatot is. Most az olasz is sorra került. Így most mind a négy „fő nyelven” megvan. Egy volt egyetemi csoporttársammal tartom a kapcsolatot, aki olasztanárként dolgozik, vele is szoktam néha konzultálni ilyen témákról. A bejegyzést ő is átnézte.

A képpel, amely a bejegyzés elején látható, volt egy kis munkám. Először a francia változathoz kerestem képet, majd írtam rá pár szót. Ugyanezt a képet akartam felhasználni az olasz változatnál is, de a feliratok nem fértek el benne. Így a Paint nevű professzionális Windows alkalmazással átszerkesztettem, néhány ember helyet cserélt. Ez kicsit a nemszeretem része volt a dolognak, időrabló, vacakolós munka, de túl lettem rajta. Ahogy látható is egyébként, mindegyik nyelvnél ugyanazt a képet használom fel egy adott témakörhöz, csak a feliratokat írom át.

Una giornata – a napirendről olaszul

Ez a témakör sajnos még nincs meg mind a négy nyelven. Eddig csak angolul volt meg. Hogy haladjunk is, elkészítettem olaszul. Félig már németül is készen van, a francia változat pedig még sehol sincs. Itt van most az olasz változat, természetesen volt évfolyamtársam is átnézte. Ami engem kicsit zavar, hogy sok olyan nyelvtani szerkezet került bele, ami már erősen a középfokhoz tartozik. Ez lehet jó is, hiszen például nyelvvizsgán nem baj, ha választékosabban fejezi ki magát a vizsgázó. Aki viszont még nincs a megfelelő szinten, annak zavaró lehet.

A bejegyzés olasz változatát régebben kezdtem el készíteni, valószínűleg az angol változat alapján, és nagy része már egy jó ideje (talán hónapok óta) megvolt, erre nem is emlékszem már pontosan. Valószínűleg az olasz verzió előállításához a Google Translate-et is használtam, legalábbis amikor újra elővettem, hogy befejezzem a bejegyzést, akkor találtam benne pár olyan kifejezést, mely gyanúsan angolból lett fordítva. Természetesen a fordítót csak segítségként használom, hogy kevesebb munka legyen a szöveggel, és a lefordított változatot átnézem, és ahol kell, átírom, valamint volt évfolyamtársam is átnézte. Egyébként elég jól fordít ez a fordító egyes nyelvek között, de akadtak vicces félrefordítások is. Például, egy have-vel álló kifejezést szó szerint fordított angolról olaszra, és az avere ige került bele. Talán a have a bath volt ez, melynek fordítása ho un bagno-nak sikeredett.

Aspecto físico y personalidad – külső és belső tulajdonságok spanyolul

Be kell vallanom, megint elővettem a Google Translate-et. Az olasz változatot beleeresztettem és azt lefordíttattam vele spanyolra. Kiindulásnak ez egész jó volt, nem kellett annyira sok helyen átírni, mint ha egyesével fordítottam volna le minden egyes szót spanyolra. A témának természetesen utánaolvasgattam két könyvben is, melyek a szóbeli nyelvvizsgára készítenek fel, azok alapján kibővítettem, módosítottam a bejegyzést.

Már szinte szokásommá vált, hogy egy új témakört úgy kezdek elkészíteni, hogy egy másik nyelven már készen lévő változatot veszek alapul. Ennek lehet hátránya is, ha például először a francia változatot készítem el (mint jelen esetben), ez alapján az angolt, de közben rájöttem, hogy pár dolgot nem mondanak az angolok, vagy nem úgy, mint a franciák, így pár szó és kifejezés kikerül belőle, mások pedig bekerülnek. Utána az angolt lefordítom olaszra, és újra módosulnak szavak, kifejezések. Utána az olaszt fordítom spanyolra, újra módosítások történnek. Így a legjobb mindig visszamenni az eredeti változathoz is, és megnézni, van-e ott olyan kifejezés, ami közben elsinkófálódott, viszont az aktuális nyelvnél újra be lehetne írni. Igaz, minden bejegyzés elkészítésekor utánanézek könyvekben a témának, így ami fontos és kell, valószínűleg úgyis belekerül. Itt most az egyik nehézséget az okozta, hogy az eredeti, francia változathoz felhasználtam az ELO anyagát is, amiben sok olyan kifejezés volt, melyeket más nyelvekhez a tananyagok nem nagyon írnak, és én se nagyon használtam. Például, az ELO olyan kifejezéseket hozott, mint jó tulajdonság, rossz tulajdonság, és egyik mondatuk az volt, hogy Sok jó tulajdonságod van. Ezt a mondatot ebben a formában én nem mondanám sem angolul, sem olaszul, sem németül, így ha valami mást kitalálok helyette, vagy mégis lefordítom, akkor megkérdezek mást is, lehetőleg anyanyelvűt, hogy mit gondol róla. Az is érdekes, hogy a rossz tulajdonságra a francia használja a défaut kifejezést, ami angolul defect lenne, azonban Bruce nem javasolta ennek a szónak a használatát, mert túl erősnek érzi, helyette egyszerűen szó szerint a rossz tulajdonság (bad quality) kifejezést javasolta. Sok ilyen apróság előjön a témakörök elkészítésekor. Egyes nyelvekben a megbízhatatlan szó egyszerűen képezhető a megbízható szóból, mint az angol reliable – unreliable, vagy az olasz affidabile – inaffidabile, míg spanyolul ilyen szót nem találtam, és El Mexicano sem tudott ilyen szóról. A kiegyensúlyozott melléknév fokozásának problémája csak az angolban merülhet fel, mivel nem egyértelmű, hogy a well-balanced elé kerül a more és a most, vagy a well helyett lesz better és best. Bruce szerint nem is érdemes ezt a szót fokozni, mert eleve egy tulajdonság nagy mértékét fejezi ki. A kiegyensúlyozatlan szó pedig néhány nyelvben nem létezik. Az is érdekes, hogy a spanyolban a büszke és az öntelt egyaránt orgulloso, nincs rájuk külön szó. Így talán elképzelhető, hogy ha az egyik bejegyzés alapján állítom elő a másikat, milyen kavarodások lehetnek, amiket aztán helyre kell tenni.

Francia időhatározók

Ez a bejegyzés elkészült régebben angol és német nyelvhez, nem olyan rég spanyolhoz is. Már fogtam a fejem, hogy az olasz változat kimaradt, pont a fő nyelveim egyike. Igazából nem emlékszem már, mikor, de egyszer elkezdtem a francia változatot elkészíteni és jó sok kifejezést össze is gyűjtöttem – ez talán a nyelvvizsgára készülés keretében történhetett. Most belebotlottam ebbe a félkész vázlatomba, megörültem neki, hogy ezzel már nem is kell túl sokat dolgozni, és meg is jeleníthetem. Közben teljesen véletlenül belebotlottam a Coffee Break Languages csatornába a YouTube-on, ahol többféle nyelvvel is foglalkoznak, fel is iratkoztam rá. Itt találtam egy videót, mely a francia dans és en közötti különbséggel foglalkozik, ennek nagyon megörültem, és be is linkeltem a bejegyzés végére.

Ildikó is átnézte a bejegyzést. Azzal egészítette ki, hogy a franciák az egy hét időtartamra általában nem azt mondják, hogy une semaine, hanem huit jours, azaz nyolc nap. Azért nem hét, mert vasárnaptól a következő vasárnapig tart a hét náluk, így két vasárnap is van benne. Erről én eddig nem hallottam. Még a tegnap éjjel nem tudtam, hogy van franciául, ezt is Ildikó mondta meg, hogy la nuit dernière. Az ő javaslatára írtam bele azt is, hogy a depuis mellett jelen idő, az il y a mellett passé composé áll. Én is gondoltam rá előtte, hogy ezt beleírom, de az én logikám szerint enélkül is egyértelmű. Azonban lehet, hogy aki franciául tanul, annak így érthetőbb. Persze ha nagyon elveszünk a részletekben, a depuis mellett állhat imparfait is, mert tarthatott a cselekvés egy múltbeli időpontig is, amikor vége lett – először pont ezért nem akartam az igeidőkről írni itt.

Újkori olvasmányok latinul

Latinoloquus most azzal keresett meg, hogy bizonyos újkori szerzők latin műveiből részleteket osztana meg. Ezeket a műveket azért írták, hogy a latinul tanulók dolgát segítsék. Jacob Eberhard Gailertől Az ég című írás lett az első, Latinoloquus magyarázatokat is fűzött hozzá, szószedettel. A latin szöveg angol fordítása is rendelkezésre áll az eredeti szerzőtől, bár ez nem teljesen olyan, mint a mai angol. A magyar fordítást Latinoloquus készítette el, ez a latin szöveget igyekszik minél pontosabban visszaadni.

Úgy látszik, a latin oktatásának „megreformálásával” a középkorban is próbálkoztak. Úgy tapasztaltam, ezt a nyelvet napjainkban is mindig máshogy tanítják, mint a modern nyelveket, és ez nem igazán hatékony. Hiszen csak régi szövegek olvasásához lehet rá szükség. Találkoztam az ellenkezőjével is az óhéber nyelv esetében, egy videón csak szavakat ismételgettek, íráskép nélkül, mindezt arra alapozva, hogy az anyanyelvét is hasonlóan tanulja meg az ember. Ezt sem tartom jó módszernek, mivel a régi szövegek olvasása miatt az írásképre kiemelkedően szükség van egy holt nyelv esetében.

Egy újabb német témakör: Tagesablauf, azaz napirend

Sajnos az emlékezetem néha nem működik jól. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy már nem emlékszem, hogy mikor készítettem el ennek a német témakörnek a 80%-át, de nagy örömömre most megtaláltam. Egy kis ujjgyakorlat volt befejezni. Még a család témakörnél volt egy olyan szokásom, hogy az igékhez linket is raktam, ahol a ragozásukat meg lehet nézni minden igeidőben. Most felelevenítettem ezt a szokásomat. A témakör két szöveget tartalmaz. Ami talán furcsa, hogy a két szöveg közé tettem a szószedetet, viszont így legalább egyik szövegtől sincs túlságosan messze.

Francia elöljárószós kifejezések

Úgy indult az egész, hogy amikor nyelvvizsgára készültem, olvasgattam az ELO tananyagát is. Ebben sokféle kifejezést találtam elöljárószókkal, és nekiálltam ezeket kigyűjteni. A középhaladó tananyaggal nem jutottam talán túl messzire, így amiket az elején találtam, azokat gyűjtöttem ki és raktam be abba a bejegyzésbe, amit most megjelenítettem. Ebben logika nem sok volt, egy, szinte teljesen tetszőleges kifejezésekből összerakott gyűjtemény ez, ezért kibővítettem egy-két aprósággal, például azzal, hogy az országnevek és a városnevek előtt milyen elöljárószót kell használni. Még csak nem is szerepel ebben az egészben az összes elöljárószó, csak amikbe éppen belefutottam, így finoman szólva a teljesség igénye nélkül készült. Azért talán jó lesz valamire valakinek.

Olasz visszaható igék

Régi elmaradásnak érzem, hogy ilyen fontos témáról, mint a visszaható igék, még nem esett szó olaszból. A nem olyan rég elkészített spanyolos bejegyzés alapján írtam meg az olaszt is. Lényegre törő akartam lenni, de a spanyolos és az olaszos bejegyzést is kicsit túl hosszúnak érzem. A „lényegre törés” miatt nem tértem ki a kölcsönös igékre, sem arra, mi a helyzet a Mi lavo le mani jellegű mondatokkal.
Felmerült pár kérdés. Például az, hogy az avvicinarsi igének van-e nem visszaható párja (avvicinare). Mint kiderült, van. A spanyolban akadt néhány ige, melynek nincs visszaható párja. Azt hittem, az olaszban is találok ilyen igét, de nem találtam, így ez a kategória nem került bele. Ahogy kutakodtam ilyen ige után, belebotlottam a lamentare és a lamentarsi igébe is. Chiara Maggi (aki régen egy olaszos Facebook csoportot hozott létre, bár ma már nincs túl sok ideje foglalkozni vele) elmondta nekem, hogy mindkettő ugyanazt jelenti, csak az előbbi a hivatalos, az utóbbi a köznyelvi stílusra jellemző. A sbrigarsi (sietni) igéről is kiderült, hogy van nem visszaható párja, és a sbrigare azt jelenti, hogy gyorsan elintézni valamit. Bármennyire is igyekeztem olyan visszaható igét találni, melynek nincs nem visszaható párja, egyszerűen nem akadt ilyen. Amikről azt gondoltam, nincs nem visszaható párjuk, azokról is kiderült, hogy van – lásd fent az avvicinare, lamentare, sbrigare igéket.

Német nyelvtörténet: a német főnévragozás nyelvtörténeti vonatkozásai

Latinoloquus megörvendeztetett ezzel az írással is. Augusztus eleje felé jelentkezett, hogy szívesen írna erről a témáról, én pedig mondtam, ennek semmi akadálya. Érdekes, hogy mennyire sokféle ember létezik, még a nyelvek, nyelvészet iránt érdeklődők között is. Nekem nem lenne türelmem, indíttatásom ilyen témának ennyire alaposan utánajárni. Azért jó tudni, hogy a mai német nyelvben a főnévragozási furcsaságok mire vezethetők vissza. Latint valamennyit tanultam, így érdekes számomra az újlatin nyelvek jellegzetességeit megpróbálni visszavezetni a latinhoz. Viszont az ófelnémet, középfelnémet nyelvekhez semmit nem értek. Egyszer-kétszer láttam óangol szöveget, de hogy ezekben elmélyedjek, ahhoz nincs túl sok indíttatásom.