Olasz visszaható igék
(I verbi riflessivi)

Az olasz visszaható igék abban különböznek a többi igétől, hogy egy visszaható névmás is mindig ott van az igealak mellett. A visszaható névmások a következők:

mi – magamat
ti – magadat
si – magát

ci – magunkat
vi – magatokat
si – magukat

A si kifejezhet egyes számot és többes számot is. Néhány fenti névmás mást is jelenthet, erről majd később lesz szó.

Mit is jelent az, hogy visszaható ige?

Hagyományosan visszaható igének nevezik azokat a olasz igéket, amelyeket a fenti visszaható névmásokkal használnak. A olasz visszaható igékkel alapvetően azt lehet kifejezni, hogy a cselekvést saját magán végzi el a cselekvés alanya. Nyelvtanilag ez azt jelenti, hogy a mondat alanya és tárgya ugyanaz. Vizsgáljuk meg ezt a pettinare (fésülni) ige esetében!

Io pettino il bambino – Megfésülöm a gyereket.

Itt most a mondat alanya (io – én) és tárgya (il bambino) nem ugyanaz. Ha a mondat tárgyának ugyanazt tesszük be, mint aki az alany, akkor a cselekvés visszahat a cselekvés elvégzőjére, tehát visszaható igealakkal van dolgunk:

Io mi pettino – Megfésülöm magamat. Magyarul: Fésülködöm.

Egyes igéket párokba lehet állítani aszerint, hogy az alany máson végzi-e el a cselekvést, vagy saját magán. Magyarul általában a -kodik, -ködik utal arra, hogy a cselekvést saját magán végzi el az alany, az ilyen ige az olaszban visszaható lesz. Pettinare – fésülni; pettinarsi – magát fésülni, fésülködni. Hasonló igepárok:

Az olasz néha olyat is visszaható igével fejez ki, amiről mi nem gondolnánk:

Hiszen mi nem mondunk ahhoz hasonlót, hogy saját magamat ébresztem fel vagy siettetem. Az még előfordul nálunk, hogy találja magát valahol, de az olasz ezt jóval gyakrabban használja.

Sok olyan ige visszaható, melyet a napirend témaköréhez fel tudunk használni: svegliarsi (felébredni), alzarsi (felkelni), lavarsi (mosakodni), vestirsi (öltözködni), coricarsi (lefeküdni).

A olasz visszaható igék alakjai

A visszaható igéket ugyanúgy használjuk mondaton belül, mint bármilyen másik igét, csak a megfelelő visszaható névmást is ki kell tenni elé. Jelen időben így ragozunk egy visszaható igét:

LAVARSI – mosakodni

mi lavo – mosakszom, „magamat mosom”
ti lavi – mosakszol, „magadat mosod”
si lava – mosakszik, „magát mossa”

ci laviamo – mosakszunk, „magunkat mossuk”
vi lavate – mosakodtok, „magatokat mossátok”
si lavano – mosakodnak, „magukat mossák”

PETTINARSI – fésülködni

mi pettino – fésülködöm
ti pettini – fésülködsz
si pettina – fésülködik

ci pettiniamo – fésülködünk
vi pettinate – fésülködtök
si pettinano – fésülködnek

A hangsúly a pettinarsi igénél egyes számban és T/3-ban az igealak első szótagjára esik!

Például:

Tutte le mattine mi lavo e poi mi pettino – Minden reggel megmosakszom, aztán megfésülködöm.
Lui non si lava ogni giorno – Ő nem mosakszik minden nap.

Az utolsó mondatból az is látszik, hogy a non tagadószó nem csak a ragozott igét, hanem előtte a visszaható névmást is megelőzi.

A olasz visszaható igék a többi igeidőben is hasonlóan viselkednek. A visszaható névmás a ragozott igealak elé kerül. Az alzarsi igét bemutatjuk több igeidőben is:

FIGYELEM! Összetett igealakoknál az essere segédigét kell használni, valamint nemben és számban egyeztetni kell az alannyal a participio passato alakot!

Passato prossimo:

mi sono alzato / mi sono alzata
ti sei alzato / ti sei alzata
si è alzato / si è alzata

ci siamo alzati / ci siamo alzate
vi siete alzati / vi siete alzate
si sono alzati / si sono alzate

Passato remoto:

mi alzai, ti alzasti, si alzò;
ci alzammo, vi alzaste, si alzarono

Imperfetto:

mi alzavo, ti alzavi, si alzava;
ci alzavamo, vi alzavate, si alzavano

Futuro:

mi alzerò, ti alzerai, si alzerà;
ci alzeremo, vi alzerete, si alzeranno

A többi igealak visszaható igéi is hasonlóak (pl. mi ero alzato / alzata; mi sarò alzato / alzata; mi alzerei; mi sarei alzato / alzata; Vuole che io mi alzi).

Felszólító módban a visszaható névmás az ige után áll, és az igével egybe írjuk, ha nincs magázás! Magázásnál az ige elé kerül!

Alzati! – Kelj fel!
Si alzi! – Keljen fel!
Alziamoci! – Keljünk fel!
Alzatevi! – Keljetek fel!
Si alzino! – Keljenek fel!

Tagadó alakú felszólításnál (tiltásnál) is hasonló a szabály. Ilyenkor E/2-ben főnévi igenevet kell használni:

Non alzarti! / Non ti alzare! – Ne kelj fel! (Főnévi igenévvel fejezik ki!)
Non si alzi! – Ne keljen fel!
Non alziamoci! – Ne keljünk fel!
Non alzatevi! – Ne keljetek fel!
Non si alzino! – Ne keljenek fel!

A gerundio alakjának a végére kerül a visszaható névmás, és egybe kell vele írni: alzandosi (alzandomi, alzandoti, alzandoci, alzandovi).

A főnévi igenévnek (infinito) is a végére kerül a visszaható névmás, vele egybeírva: alzarsi, alzarmi, alzarti, alzarci, alzarvi. Ezt láthattuk fent a non alzarti kifejezésben is.

Azoknál az igealakoknál, ahol a visszaható névmás az ige végére kerül, vele egybeírva, sokszor már nem a szokásos utolsó előtti szótagon lesz a hangsúly. A lényeg, hogy a hangsúly helye nem változik meg a névmás hatására sosem.

Szokatlan visszaható igék

Olykor előfordulhat kisebb-nagyobb jelentésbeli különbség az igepár visszaható és nem visszaható alakja között:

alzare (felemelni) – alzarsi (felkelni, „saját magát felemelni”)

Olyan is van, amikor még jobban eltér egymástól a nem visszaható és a visszaható alak jelentése. Egyes igék visszahatónak álcázzák magukat, tehát úgy kell használni, ragozni őket, mint a visszaható igéket, de nincs igazán visszaható jelentésük:

occupare (elfoglalni valamit) – occuparsi (foglalkozni valamivel)

Külön figyelmet érdemel a következő ige:

chiamare (hívni valakit) – chiamarsi (valakit hívni valahogy)

Az engem hívnak, téged hívnak úgy van olaszul, hogy Mi chiamo, ti chiami, stb. Mi chiamo Paolo – Engem Paolónak hívnak. Szó szerint ez azt jelenti, hogy „én hívom magamat Paolónak”.

Vannak olyan igék, melyeknek általában csak a visszaható alakját ismerik a nyelvtanulók, és a nem visszaható alak ritkábban is fordul elő:

Külön említést érdemelnek a ne névmással álló visszaható igék. Kevés van belőlük, de használatuk körültekintést igényel, mivel a ne mellett a visszaható névmás i-je e-re vált: mi, ti, si, ci, vi helyett me, te, se, ce, ve lesz. A leggyakoribb ilyen ige az andarsene:

andare (menni) – andarsene (elmenni)
volare (repülni) – volarsene (elrepülni)

fregare (dörzsölni, súrolni) – fregarsi – fregarsene (fütyülni valamire)

Frega il pavimento – Súrolja a padlót.
Si frega le mani – Dörzsöli a kezét.
Se ne frega – Fütyül rá.

Van, amikor a visszaható ige jelentésében nem különbözik a nem visszaható párjától, de nyelvtanilag máshogy viselkedik. A nem visszaható ige vonzata ilyenkor tárgyeset, a visszahatóé pedig elöljárószós bővítmény:

találkozni: incontrare + tárgyeset – incontrarsi con
emlékezni: ricordare + tárgyeset – ricordarsi di
elfelejteni: dimenticare + tárgyeset – dimenticarsi di

Incontro spesso gli amici – Gyakran találkozom a barátokkal.
Mi incontro spesso con gli amici – Gyakran találkozom a barátokkal.

Ricordo il tuo nome – Emlékszem a nevedre.
Mi ricordo del tuo nome – Emlékszem a nevedre.

Ho dimenticato il tuo nome – Elfelejtettem a neved.
Mi sono dimenticato del lavoro – Megfeledkeztem a munkáról.

Az incontrarsi általában előre megbeszélt találkozást jelent, az incontrare jelentheti az előre megbeszélt és véletlen találkozást is. Lásd még az italki oldalán. Az incontrarsi-hoz hasonlót fejez ki a vedersi: Ci vediamo!

A ricordare jelentheti ugyanazt, mint a ricordarsi (emlékezni), de azt is, hogy valaki mást emlékeztetni: Io ti ridordo che devi studiare – (Én) emlékeztetlek (téged), hogy tanulnod kell. Lást még az Accademia della Crusca oldalán.

Érdekes igék még:

lamentare (panaszkodni – hivatalosabb stílus) – lamentarsi (panaszkodni – beszélt nyelv)
sbrigare (gyorsan elintézni valamit) – sbrigarsi (sietni)

Ahogy látjuk, sokszor egy ige csak alakilag (nyelvtanilag) visszaható, és nincs valójában visszaható jelentése. Ezeket az igéket a visszaható névmásokkal együtt kell használni, attól függetlenül, hogy mit jelentenek.

Megjegyzés – a szomorú valóság: Hagyományosan visszaható igének nevezik azokat a olasz igéket, amelyeket a visszaható névmásokkal használnak. Azonban, mint láthattuk, a legtöbb ilyen ige a szó szoros értelmében véve nem visszaható, hanem ún. „félszenvedő” vagy „álszenvedő”. Ezért előfordul, hogy nem is verbi riflessivi (visszaható igék) néven nevezik ezeket, hanem verbi pronominali-nak ([visszaható] névmással használt igék). Az egyszerűbb érthetőség érdekében itt most a „visszaható ige” megnevezést használtuk.

– Köszönjük El Mexicano kiegészítéseit, módosításait! –

Linkek:

Noi parliamo italiano – Ha más nem is, egy lista található itt a leggyakoribb visszaható igékről.

www.uvm.edu: Reflexive Verbs – I verbi riflessivi – Az angol nyelv szemszögéből mutatja be az olasz visszaható igéket, természetesen angolul.

lalidia online videója: I VERBI RIFLESSIVI (tempi semplici) – Italian Verbs – Italian for beginners – Az alapoktól bevezet minket a visszaható igék világába. A videó olasz nyelvű. Néhány olyan dologra is kitér, amiről itt fent nem volt szó.

Learn Italian with Lucrezia: 20 Italian reflexive verbs you need to master for daily conversation – Az angol cím ellenére olasz nyelvű a videó, szép lassan beszélnek benne. 20 visszaható ige ragozását mutatják be jelen időben és passato prossimóban.

Felhasznált irodalom az olasz visszaható igék témához:

Maria Teresa Angelini, Fábián Zsuzsanna: Olasz igei vonzatok. Reggenze dei verbi italiani, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.

Visszaható igék más nyelvben:

Spanyol visszaható igék.