2021 tavasza – folytatás

2021 tavasza most termékeny volt. A franciás és hollandos témákról már beszámoltam, és Latinoloquus meglepetéseiről is, no meg a hónapnevekről is. Most lássuk a többit!

Számok portugálul

Elég sok nyelv számneveiről létezik már bejegyzés. Sőt, olyan nyelv is van, melyhez a számneveken kívül nem sok minden található meg az oldalon. Jelenleg ilyen a finn vagy a horvát nyelv. Portugál nyelvhez viszonylag sok bejegyzés van, a számokról azonban eddig még nem volt szó. Ezt már egy ideje pótolni akartam, most került rá sor. Mint szinte minden nyelv számnevei, a portugál számok is okoztak egy kis meglepetést. Több könyvet és weboldalt megnéztem, mire megértettem, mikor kell az az e kötőszó a nagyobb számneveken belülre, mikor nem. Rögtön bele is írtam a bejegyzésbe a szabályt, így elfelejteni sem fogom.
Már a manysi nyelv számneveivel kapcsolatban is említettem az előző beszámolómban, hogy hiába tudom sok nyelven a számokat, mindig akad olyan újabb nyelv, ahol valami bonyolultnak tűnő kacifántosság van a nagyobb számok kifejezésében. Hiába ismerem például olaszul, spanyolul, franciául és még sok más nyelven a számokat, a portugál így is tudott meglepetést okozni.

Birtokos névmások újratöltve!

Először is, nyelvtanilag ezeket nem volna szabad mind birtokos névmásnak nevezni. Ami mint egy névelő a főnév elő kerül és azt jelzi, kinek a tulajdonáról van szó, az nem névmás (például az angol my, your, a német mein, dein vagy a spanyol mi, tu, su). Ha viszont önállóan, főnév nélkül áll, az tényleg névmás. Ezek igazából névelőszerűségek, pontosabban determinánsok. Vida Enikő külön felhívta a figyelmem, hogy helytelen, hogy birtokos névmásnak nevezem őket. Mégis így hagytam, mert talán minden nyelvtanuló ezen a néven ismeri meg a birtokos determinánsokat. Ha a címbe a birtokos determináns kifejezést tenném, talán sokan nem értenék ránézésre, miről van szó, és meg sem néznék a bejegyzést. A bejegyzésen belül viszont kitérek az elnevezés problematikájára. Ez talán hasonló probléma, hogy a befejezett melléknévi igenevet sokan múlt idejű melléknévi igenévnek tanulták, pedig időt nem fejez ki az igenév, így az utóbbi elnevezés helytelen.

A lényeg, úgy gondoltam, spanyolhoz elég kevés anyag van fent, és a birtokos névmások (akkor nevezzük névmásoknak) nem egy nehéz téma számomra. Így aztán el is készítettem a bejegyzést, ami különösebb problémát nem okozott, annál is inkább, mert El Mexicano is segített benne. Talán vicces, hogy a bejegyzés végére a feladatokat egy angol nyelvkönyv feladatai alapján állítottam össze. Ott az volt a feladat, hogy a birtokos névmásokat kellett kitenni a mondatokban a hiányzó helyekre.
Ha már a birtokos névmások témájában benne voltam, gondoltam, a francia nyelvhez is elkészítem a bejegyzést erről a témáról. Szintén az angol könyvből elcsent feladatokat használtam fel, mint a spanyolnál. Sokszor van, hogy egy feladatot fel tudod használni több nyelvhez is, ez kifejezetten előnyös, hogy nem kell kétszer annyit dolgozni vele. A kettő legyet egy csapásra elv betetőzéseként a már meglévő, olasz birtokos névmásokról szóló bejegyzés végére is betettem az angol nyelvkönyv alapján elkészített feladatokat, ugyanis az olaszos bejegyzés végén még nem volt feladat. Így most már az olaszosok is gyakorolhatják a birtokos névmásokat. Persze a feladatokat kicsit átalakítottam, bővítgettem, hiszen a családtagokat kifejező főneveknél külön figyelni kell arra, mikor kell névelőt használni, mikor nem.

Terveim szerint a portugál birtokos névmásokról is írok nem sokára egy posztot. Ez a „nem sokára” nálam eléggé kérdéses időt jelent, mert általában valami más téma szokta felkelteni az érdeklődésem, és a régiekről meg szoktam feledkezni. Kész csoda, hogy a weboldalból már annyi elkészült, amennyi.

Egy kicsit még visszatérve a birtokos névmás elnevezés problémájára, azért sem lehet névmás az angol my, your, a német mein(e), dein(e) vagy a spanyol mi, tu, mert nem helyettesít főnevet (vagy más névszót). A névmások fő tulajdonsága, hogy egy másik szót (vagy szintagmát) helyettesítenek. Az angol my hat kifejezésben a my nem helyettesíti a hat szót, hiszen az is ott áll. Viszont a mine szó már állhat a hat helyett. Az önálló birtokos névmás tehát tényleg névmás, a jelzői nem az. Engem régebben még az gondolkoztatott el, hogy a közelre és távolra mutató névmások miért névmások. A magyarban, ha azt mondjuk, hogy „ez az asztal”, „az a szék”, akkor az „az” és „ez” szavak helyettesítenének valamit? Nem gondolom, hiszen ott van utánuk az a szó is (szék, asztal), amit állítólag helyettesítenek. Egyes nyelvekben ezek nem is névmások, hanem hivatalosan is névelőszerűségek, determinánsok, például az angol this table, that chair kifejezésekben a this és that. A magyarban is lehetne determinánsnak nevezni ezeket az „ez a(z)”, „az a(z)” képződményeket. Gondolom, azért nem teszik, ha tényleg nem teszik, mert két szóból állnak. De lehetne egy szó is, hiszen csak konvenció, amiért külön írjuk: ez a ház, és nem eza ház. Hiszen beszédben nincs szünet köztük. Lényegében pont azt fejezi ki ez a két szó, amit az angol, német és sok más nyelv egyetlen szóval fejez ki. A németben a mein, dein végére kerül egy e, ha nőnemű főnév áll utána, emiatt pont ugyanúgy viselkedik, mint a határozatlan névelő. Igaz, az az e betű önmagában nem értelmes szó, míg a magyarban az ezzel párhuzamba állított a(z) már értelmes szó. Hosszasan el lehetne filozofálni arról, mit minek nevezzünk a nyelvekben és miért, de ez nem is olyan fontos, hiszen ennek pontos meghatározása nélkül is meg tudjuk tanulni ennek a jelenségnek a használatát, amikor idegen nyelvet tanulunk. Ezennel a leíró nyelvészetbeli, részletekben elvesző eszmefuttatásomat berekesztem.

A főnév többes száma újratöltve!

Horvát nyelvhez nincs túl sok poszt. Ezért gondoltam, hogy a főnév többes számáról megpróbálok összehozni valamit, hiszen amúgy is érdekel mostanában a horvát nyelv. Viszonylag sok kutakodás után készen is lett a horvát többes számról szóló bejegyzés.
Régebben, a finn többes számról szóló bejegyzés írásakor kitaláltam egy olyan feladatot, amelyben többes számba kell tenni a különböző kategóriákba tartozó főneveket (pl. állatneveket, ház részeit vagy családtagokat). Ez a feladat szerintem érdekes, ezért most a horvát többes számhoz is készítettem hasonlót. Annyira jó ötletnek találtam ezt a feladatot, hogy az említett, kategóriákra osztott főneveket lefordítottam németre, hollandra és olaszra is, és az adott nyelv többes számával foglalkozó bejegyzésének végére betettem. Pontosabban, az olasz változat nem tudtam eldönteni, hogy a főnév vagy a névelő többes számának a gyakorlása legyen inkább, így direkt a gyakorolni vágyóknak létrehoztam egy új posztot csak erre, így gyakorolni lehet ott mind a névelő, mind a főnév többes számát. Spanyol, francia, angol nyelvhez ilyen feladatnak nincs igazán értelme, mert az esetek 95%-ában nem kell mást csinálni, csak a szó végére odaírni egy s betűt. Bár angolul még lehet összeszedni olyan szavakat, hogy legyen közte sok nehezebb is, ezek kategóriákba rendezve már nem lennének annyira érdekesek. (Például a father, mother, brother, sister, son, daughter szavakat többes számba tenni nem nagy kunszt, még ha a child ki is lóg a sorból.)

Bosszúságok, melyeket leírok ugyan, de nem csinálok belőlük nagy ügyet

Kisebb negatív élményem, hogy a horvát többes számról szóló posztot megosztottam egy horvát nyelvtanulással foglalkozó Facebook csoportban, és vegyes reakciókat kaptam. Az építő kritika nem is lenne rossz, sőt, viszont voltak, akik csak azt kérdezték, hogy ezt minek töltöm fel. Nem teljesen érthető módon horvátul beszélők is vannak a csoportban, akik magyarul nem tudnak. Ilyen csoporttagok is kommenteltek. Google fordítóval nem derült ki számomra egyértelműen, mit akarnak mondani, és a többszöri visszakérdezésemre sem reagáltak, a többi csoporttag, akik között vannak horvátul jól beszélők és nyelvtanárok is, szintén nem segítettek megérteni a horvát nyelvű kommentet. Talán az váltott ki fura reakciókat, hogy a Facebook posztomban jeleztem, hogy aki jobban ismeri a nyelvet, jelezze, ha hibát talál, így nem értették, hogy laikusként miért próbálok a horvátul tanulóknak segíteni. Korábbi tapasztaltaim alapján mindenféle nyelvvel foglalkozó Facebook csoportban támogatást kaptam a tevékenységemhez. Nem értem, min lehettek fennakadva egyesek, hiba nem igazán lehetett a posztban, mert nem írtam bele olyan főnév többes számát, amelynek nem néztem volna utána több szótárban is (például ebben). Volt egy szó, az auto, melyre minden forrás azt írta többes számnak, hogy auta, de a csoporttagok az auti többes számra esküdtek. Az ablakra az okno helyett a prozor szót használják, ezt is megtudtam, a házra pedig a dom szó nem annyira használatos. Ennyi hiba vagy elírás más posztba is becsúszhat, olyan nyelvnél is, melyet jól ismerek. Kár, hogy nem mondták meg, mi nem tetszik nekik, az építő kritika mindig jól jön, itt sajnos mást tapasztaltam.

Még egy svédes csoportban voltak negatív tapasztalataim. Megosztottam pár svédes posztomat, amiket meg se jelenítettek az oldalon. Rákérdeztem, hogy  miért nem, és valami olyasmi volt a válasz, hogy az illető másfajta módszerekkel tanult svédül, egy anyanyelvűtől, és azt a módszert tartja a tutinak. Én nem tudok róla, hogy itt Magyarországon bővelkednénk svéd tanulást segítő anyagokban és módszerekben. Az első svéd nyelvlecke az oldalon anno minden eddiginél nagyobb érdeklődést váltott ki az oldal látogatóiból, és nagyon várták a folytatást. Erre egy svédes csoportban nem fogadják el, ha megosztom. Kiderült, hogy az a svédes csoport nem is olyan csoport, aminek a leírásából kiderül, hanem valami másik csoportnak az alcsoportja. Felvetettem az adminnak, hogy változtassák meg a csoport nevét és leírását, mert ő is írta, hogy sokan félreértik. Erre azt a választ kaptam, hogy a professzor, aki a csoportot létrehozta, jobban tudja, mint én, hogy a Facebook hogyan működik. Ezzel be is fejeztem minden tevékenységem abban a csoportban. Van egy másik svédes csoport, ami pont olyan, mint amire gondoltam, régebben egy posztot meg is osztottam ott, de ez a csoport sajnos pár éve inaktív, és az admin sem válaszolt a személyes üzenetre fél év után sem. Az is lett volna a célom, hogy keressek valakit, aki jól tud svédül, hogy átnézze a svéd nyelvleckéimet. Végül El Mexicano egyik ismerősének az ismerőséről derült ki, hogy Svédországban él egy ideje, és ő tud segíteni.

Past perfect – a feladatok megoldása elkészült

Még márciusban foglalkoztam a francia plus-que-parfait-val. Akkor végignézegettem, hogy áll a helyzet az oldalon a többi nyelv hasonló igeidejével. Belebotlottam a past perfectbe is, és láttam, hogy a feladatokhoz a megoldókulcs hiányzik. Rejtély, miért maradt ki, de most pótoltam.

2021 tavasza most kicsit talán termékenyebb volt az átlagnál. Remélhetőleg sok ilyen időszak lesz még. Függ ez attól is, mihez van kedvem, indíttatásom, és hogy mennyire érek rá.