A finn többes szám – a főnév többes száma a finn nyelvben

Finn többes szám

A finn főnév háromféleképpen képezheti többes számát, attól függően, hogy a főnév a mondatban milyen szerepet tölt be. Ez kicsit hasonló a magyarhoz: nálunk a többes szám jele alapesetben -k (pl. házak), míg birtokos személyragként -i (pl. házai). A finnben is megtalálható ez a két fajta többes szám (utóbbi típusú akkor, ha más ragokat is kap a főnév), és ez még kibővül azzal, amikor valamilyen mennyiséget jelölő szó (pl. számnév) áll a főnév előtt. Egyelőre most a finn többes szám alapesetével foglalkozunk.

finn többes szám

puut – fák

A többes szám jele: -t

omena (alma) – omenat (almák)
peruna (burgonya) – perunat (burgonyák)
pizza (pizza) – pizzat (pizzák)
talo (ház) – talot (házak)
kirja (könyv) – kirjat (könyvek)
isä (apa) – isät (apák)
päivä (nap) – päivät (napok)
juna (vonat) – junat (vonatok)

Ennél azért kicsit bonyolultabb a helyzet. Figyelnünk kell arra, hogy a főnév vége felé (az utolsó szótagban) megtalálható-e a következő betűk egyike: k, p, t. (Ha a patak szavunkra gondolunk, könnyen megjegyezhetjük ezeket a betűket.) Ezek a betűk ugyanis módosulnak, ha a főnév többes számba kerül!

A k eltűnik:

sika (malac) – siat (malacok)
maku (íz) – maut (ízek)

Ha a k kiesésével két egyforma magánhangzó kerülne egymás mellé, akkor közéjük v kerül:

suku (faj) – suvut (fajok)
puku (ruha) – puvut (ruhák)
kyky (képesség, tehetség) – kyvyt (képességek)

Viszont ha t előzi meg a k-t, akkor a tk megmarad:

matka (utazás) – matkat (utazások)
kotka (sas) – kotkat (sasok)

A p átvált v-re:

leipä (kenyér) – leivät (kenyerek)
apu (segítség) – avut (segítségek)

A t átvált d-re:

maito (tej) – maidot (tejek)
pöytä (asztal) – pöydät (asztalok)
katu (utca) – kadut (utcák)
äiti (anya) – äidit (anyák)

Ha az említett három betű kettőzve fordul elő (kk, pp, tt), akkor nem a fenti változás történik, hanem csak egy lesz belőlük:

kakku (sütemény) – kakut (sütemények)
kukka (virág) – kukat (virágok)
soppa (leves) – sopat (levesek)
lippu (jegy) – liput (jegyek)
salaatti (saláta) – salaatit (saláták)
tyttö (lány) – tytöt (lányok)
minuutti (perc) – minuutit (percek)
juttu (történet) – jutut (történetek)

Figyelni kell arra is, hogy a p, t, k előtt milyen betű áll,

mert ez is kihat a többes számú alakra. Leginkább az m, n, l, r betűk fejtik ki csodás hatásukat az utánuk álló p, t, k betűkre. Az alábbi betűkapcsolatok a következőképpen változnak:

mp – mm:
kampa (fésű) – kammat (fésűk)

nt – nn:
ranta (vízpart) – rannat (partok)
lintu (madár) – linnut (madarak)

nk – ng:
kaupunki (város) – kaupungit (városok)
kenkä (cipő) – kengät (cipők)

lt – ll:
silta (híd) – sillat (hidak)
ilta (este) – illat (esték)

rt – rr:
parta (szakáll) – parrat (szakállak)

Ha s előzi meg a p, t, k betűk egyikét, nincs változás:

posti (posta) – postit (posták)
tasku (zseb) – taskut (zsebek)

A p, t, k mássalhangzókkal kapcsolatos fenti szabályok nem csak a többes szám ragja előtt, hanem sok más rag előtt is érvényesek. Az utolsó szótagban lévő p, t, k máskor is úgy viselkedik, mint többes számban, és igék ragjai előtt is érvényes. Ez a jelenség valójában a fokváltakozás (angolul: consonant gradation, finnül: astevaihtelu).

A fokváltakozáson kívül más változások is történhetnek a főnév tövében a többes szám -t jele előtt:

Az -e végű főnevek az e-t megkettőzik (ee):

huone (szoba) – huoneet (szobák)
lentokone (repülő) – lentokoneet (repülők)
viipale (szelet) – viipaleet (szeletek)
sade (eső) – sateet (esők) (Itt még a d is átvált t-re!)

Az -i végű főnevek i-je többes számban sok esetben e-re vált, néha más változás is történik:

lapsi (gyerek) – lapset (gyerekek)
meri (tenger) – meret (tengerek)
ovi (ajtó) – ovet (ajtók)
nimi (név) – nimet (nevek)
talvi (tél) – talvet (telek)
järvi (tó) – järvet (tavak)
vuori (hegy) – vuoret / vuorit (hegyek)
joki (folyó) – joet (folyók) – a k eltűnik a fokváltakozás miatt!
mies (férfi) – miehet (férfiak) – az s átvált h-ra, ez rendhagyó!

DE: naapuri (szomszéd) – naapurit (szomszédok) (idegen eredet miatt)

A -si végű főnevek többes számában az s átvált d-re, az i pedig e-re, így -det végződés lesz:

käsi (kéz) – kädet (kezek)
vuosi (év) – vuodet (évek)

A mássalhangzóra végződő főneveknél biztosan történik valami változás, mivel a -t rag nem járul közvetlen mássalhangzóhoz:

sisar (lánytestvér) – sisaret (lánytestvérek)
kevät (tavasz) – keväät (tavaszok)
vieras (vendég) – vieraat (vendégek)

Az -s végződésből lehet például -det vagy -kset:

tilaisuus (alkalom) – tilaisuudet (alkalmak)

elämys (élmény) – elämykset (élmények)
rakennus (épület) – rakennukset (épületek)

Az -in végű főnevek sokszor elhagyják az n-et, és -met végződést vesznek fel:

eläin (állat) – eläimet (állatok)
pakastin (fagyasztó) – pakastimet (fagyasztók)

A -nen végződés sokszor -set-re változik:

nainen (hölgy) – naiset (hölgyek)
hevonen (ló) – hevoset (lovak)

Rendhagyó finn többes szám:

tämä (ez) – nämä (ezek)
tuo (az) – nuo (azok)
se (amaz) – ne (amazok)

aika (idő) – ajat (idők)
poika (fiú) – pojat (fiúk)
mies (férfi) – miehet (férfiak)

vihko (füzet) – vihkot / vihot (füzetek)

Idegen eredetű szavak általában nem változtatják alakjukat a többes szám t jele előtt:

auto (gépkocsi) – autot (tragacsok)
bussi (autóbusz) – bussit (autóbuszok)
hotelli (szálloda) – hotellit (szállodák)
passi (útlevél) – passit (útlevelek)

Melléknevek többes száma:

A melléknevek is teljesen úgy képezik többes számukat, mint a főnevek:

halpa (olcsó) – halvat (olcsók)

Gyakoroljunk! Hogy van a finn többes szám?

Párosítsd össze! 1.

Párosítsd össze! 2.

Párosítsd össze! 3.

Tegyük többes számba a következő finn főneveket!

ház: talo, ablak: ikkuna, ajtó: ovi, fal: seinä, tapéta: tapetti, polc: hylly, szappantartó: saippuakuppi, mosógép: pesukone, lámpa: lamppu

család: perhe, gyerek: lapsi, anya: äiti, apa: isä, lány: tyttö, fiú: poika, nagynéni: täti, anyós: anoppi, nagypapa: pappa

város: kaupunki, épület: rakennus, ház: talo, templom: kirkko, étterem: ravintola, bank: pankki, posta: posti, bolt: kauppa, pékség: leipomo, torony: torni, kórház: sairaala, utca: katu, híd: silta

számítógép: tietokone, tablet: tabletti, képernyő: näyttö, nyomtató: printteri

állat: eläin, macska: kissa, kutya: koira, ló: hevonen, elefánt: elefantti, elefánt: norsu, madár: lintu, róka: kettu, ökör: härkä, malac: sika sas: kotka, harkály: tikka

Megoldókulcs – csak akkor nézzük meg, ha már megoldottuk a feladatot!

Linkek a finn többes szám témához:

Finnkult – Finn nyelv kezdőknek, 12. lecke

Foreigner.fi – Finnish for foreigners course – Lesson 7: The plural forms

A dict.cc oldalon a német-finn és az angol-finn szótárban a főnevek 4. alakja az alanyeset többes szám.

Megjegyzés: nem szokták külön csak a főnév többes számát tárgyalni a finnben. A -t előtti tő egy olyan alak, amely sok más végződés előtt is megjelenik. Így például a birtokos -n végződés előtt is pont úgy változik a főnév (és más névszók) alakja, mint a többes szám -t jele előtt. Ezért a fokváltakozást is átfogóan szokták bemutatni. Mi most csak a főnév többes számával foglalkozunk ebben a bejegyzésben, ami később segítség lehet, amikor más ragokkal látjuk el a főnevet.

– – –

A főnév többes száma néhány más nyelvben:

Germán nyelvek: Angol többes szám, Német többes szám, Holland többes szám

Újlatin nyelvek és latin: Latin többes szám, Olasz többes szám, Spanyol többes szám, Francia többes szám, Portugál többes szám

Egyéb nyelvek: Török többes szám, Lovári többes szám

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.