Le Plus-que-parfait

A plus-que-parfait egy kevésbé gyakorinak mondható múlt idő a francia nyelvben. Azt fejezhetjük ki vele, hogy a múltban valami előbb történt, mint egy másik cselekvés vagy esemény. Tehát két múltbeli időszakot különítünk el, és ezek közül a korábbira utalhatunk ezzel az igeidővel. Másképpen megfogalmazva: egy másik, múlt idejű cselekvéshez vagy eseményhez képest előidejűséget fejezhetünk ki vele. Erre utal az igeidő elnevezése (plus-que-parfait) is: szó szerint azt jelenti, több, mint befejezett.

A plus-que-parfait képzése:

Nagyon hasonló a passé composé képzéséhez. Annyi a különbség, hogy a segédige (avoir vagy être) nem jelen időben, hanem imparfait alakban áll:

avoir vagy être imparfait alakban   +    participe passé

il avait                          mangé
elle était                      venue

Hogy avoir vagy être segédigét kell-e használni, arra a szabályok megegyeznek a passé composé szabályaival. Többek között a mozgást, állapotváltozást kifejező igék ragozódnak être-rel (pl. aller, venir). A szabály részletesebben: avoir vagy être? A participe passé alakjáról többet itt tudhatunk meg.
Etre segédige mellett az alannyal egyeztetni kell a participe passét! (Pl. Elle était venue. Elles étaient allées.)

Példák a plus-que-parfait ragozására:

Avoir segédigével:

Ha a segédige az être, ügyelnünk kell arra, hogy a participe passé nemben és számban egyezik az alannyal! Bővebben erről is az avoir vagy être cím alatt lehet olvasni.

A magázást a többes számú vous névmással fejezzük ki. Ilyenkor azonban a participe passé nem kerül többes számba, ha egyetlen embert magázunk:

Vous étiez allé(e) – Ön ment.
Vous étiez venu(e) – Ön jött.
Vous étiez arrivé(e) – Ön megérkezett.

Ha több embert magázunk, természetesen többes számba kerül:

Vous étiez arrivé(e)s – Önök megérkeztek.

Visszaható igék ragozása: A visszaható igék segédigéje mindig az être. A visszaható névmás megelőzi az être segédigét, és magánhangzó előtt a visszaható névmás szóvégi e-jét aposztróf helyettesíti:

SE LAVER
(mosakodni)

je m’étais lavé(e)
tu t’étais lavé(e)
il s’était lavé
elle s’était lavée

nous nous étions lavé(e)s
vous vous étiez lavé(e)s
ils s’étaient lavés
elles s’étaient lavées

A S’EN ALLER (elmenni) különleges ige ragozása plus-que-parfait-ben:

Je m’en étais allé(e)
tu t’en étais allé(e)
il s’en était allé
elle s’en était allée

nous nous en étions allé(e)s
vous vous en étiez allé(e)s
ils s’en étaient allés
elles s’en étaient allées

Tagadásnál a segédigét fogja közre a ne … pas:

Je n’avais pas parlé – Nem beszéltem.
Nous n’étions pas venus – Nem jöttünk.

Visszaható igénél a visszaható névmást is megelőzi a ne:

Il ne s’était pas lavé – Nem mosakodott.
Nous ne nous en étions pas allés – Nem mentünk el.

A tagadásról bővebben: Tagadás a franciában.

Kérdésnél, ha megfordítjuk a szórendet, a segédige és az alany cserél helyet:

Avais-tu parlé? – Beszéltél?

A plus-que-parfait használata:

Ha valami már megtörtént egy másik múlt idejű cselekvés előtt, azt plus-que-parfait alakkal írjuk le.

1. Az igeidők egyeztetésének alapszabálya szerint, ha múlt idejű főmondat (lent: J’ai dit) mellett a mellékmondat imparfait-ban áll, akkor egyidejűséget fejezünk ki:

J’ai dit qu’il faisait beau – Azt mondtam, hogy szép idő van.

Ha azt akarjuk kifejezni, hogy „azt mondtam, hogy szép idő volt“, arra tehát az imparfait nem alkalmas, és a passé composé is csak a jelenhez képest fejez ki korábban történt cselekvést. Ha a múlthoz viszonyítva akarunk korábban történt cselekvést vagy történést kifejezni, arra való a plus-que-parfait:

J’ai dit qu’il avait fait beau – Azt mondtam, hogy szép idő volt.

A plus-que-parfait-t tehát leginkább összetett mondatokban használjuk. Előfordul tárgyi mellékmondatokban pl. „azt mondta, hogy”, „azt kérdezte, hogy”, „azt gondolta, hogy” és hasonló főmondatok után. Ha a főmondat igéje valamelyik múlt időben áll (pl. passé composé, imparfait vagy akár passé simple), és a mellékmondatban kifejezett cselekvés ezelőtt történt, azt a plus-que-parfait-vel fejezzük ki:

Le directeur a dit que le collègue avait déjà terminé son travail  – Azt mondta a főnök, a kolléga már befejezte a munkáját.
Il m’a demandé si j’avais déjà parlé au professeur – Azt kérdezte tőlem, beszéltem-e már a tanárral.
Ils ont mentionné que les invités n’étaient pas encore arrivés – Említették, hogy még nem érkeztek meg a vendégek.

2. Időhatározói mondatokban legtöbbször az après que, lorsque (miután), dès que (mihelyt), quand (amikor) kötőszó mellett fordul elő:

Quand nous sommes arrivés, ils étaient déjà partis – Amikor megérkeztünk, ők már elmentek.
Dès que nous étions montés, le bus est parti – Mihelyt felszálltunk, a busz elindult.

Ha időhatározói mondatban a főmondat és a mellékmondat alanya azonos, akkor inkább a befejezett főnévi igenevet használjuk az après kötőszó után (après avoir lu le journal):

Après avoir lu le journal, je suis allé manger quelque chose – Miután elolvastam az újságot (elolvasván az újságot), mentem enni valamit.

3. Ha több, egymást követő cselekvést említünk egy mellérendelő mondatban (pl. felébredtem, majd felkeltem, kimentem reggelizni, utána mosakodtam, felöltöztem és elindultam), ahhoz nem kell plus-que-parfait, elég a passé composé:

Je me suis réveillé, puis je me suis levé, j’ai fait le petit déjeuner, puis je me suis lavé, je me suis habillé et je suis parti.

Plus-que-parfait akkor kell, ha egy élesebben elkülöníthető időszakaszról van szó. Ilyenkor a mondatba olykor odaérthető az „(addigra) már” kifejezés. Ha ez odaérthető, nem is feltétlen kell egyetlen mondaton belül lennie a plus-que-parfait-nek és a másik igeidőnek, lehet két külön mondatban is, vagy mellérendelő mondatban is lehet a két cselekvés kifejezve:

Pourquoi as-tu mangé si peu au déjeuner? – Miért ettél ilyen keveset ebédre?
Parce-que j’avais beaucoup mangé au petit déjeuner – Mert reggelire sokat ettem.

J’ai mangé si peu au déjeuner parce-que j’avais beaucoup mangé au petit déjeuner.

As-tu acheté quelque chose hier? – Vettél valamit tegnap?
Non, parce-que j’avais dépensé tout mon argent – Nem, mert elköltöttem (már addigra) az összes pénzem.

A lényeg, hogy ha két múltbeli időszakot el tudunk különíteni, a korábbira plus-que-parfait-vel utalunk:

Nous ne sommes pas allés à la mer cette année. Nous y étions déjà allés l’année dernière – Idén nem mentünk a tengerhez. Tavaly már mentünk oda.

4. Előfordulhat más fajta mellékmondatokban is, pl. vonatkozó névmás után:

Il voulait regarder un film qu’il n’avait pas encore vu – Olyan filmet akart megnézni, amilyet még nem látott.
Nous sommes allés dans un endroit où Laurent n’était jamais allé – Elmentünk egy helyre, ahol Laurent még soha nem volt.

5. Van, amikor nincs az a múlt idejű cselekvés, történés megjelölve, melyhez viszonyítva kifejezzük, hogy valami előbb történt. Ilyenkor önállóan áll ez az igeidő. Így gyakorlatilag a passé composé helyett is állhat. Ezzel nyomatékosabbá tehetjük a cselekvés befejezettségét, és ez leginkább a köznyelvben fordul elő:

Ce film est magnifique! Je ne l’avais pas encore vu! – Csodálatos ez a film! Nem láttam még!

6. Feltételes mellékmondatokban előfordulhat a si (ha) kötőszó után. Ilyenkor magyarra feltételes múlt idővel fordíthatjuk. (Például: Ha lett volna időm… – Si j’avais eu le temps…; Ha hazamentél volna… – Si tu étais allé à la maison…) A feltételes mondatokkal bővebben külön foglalkozunk majd.

–

Egy kis gyakorlás:

Traduisez en français! Fordítsátok franciára!

Már leültem, amikor megcsörrent a telefon.
Miután beszéltem az igazgatóval, belépett a kollégám.
Miután megérkeztek a vendégek, megettünk mindent.
Tegnap találkoztam a barátommal, akit két éve ismertem meg.
Végre leírtad, amit kértem.
Azt kérdezte tőlem, elolvastam-e a könyvét.
Olvastad a levelet, melyet neked írtam?
Fáradt voltam, mert nem aludtam.
Azt mondtam, nem láttunk semmit.
Kinyitottuk az ablakot, mert nagyon meleg volt a szobában.
Vettem egy számítógépet, mert az enyém elromlott.
Fáradtak voltunk, mert sokat futottunk.
Nem tudtam kinyitni az ajtót, mert otthon felejtettem a kulcsot.

Tegyük az igéket a megfelelő múlt idejű alakba (plus-que-parfait vagy passé composé)! Ahol szükséges, az -e végű névmások e-jét helyettesítsük aposztróffal!

Je … (lire) le livre que tu me … (donner).
Après que je … (arriver), tout le monde me … (saluer).
Il me … (dire) qu’il … (faire) beau il y a quelque jour .
Nous … (être) contents du dîner qu’ils nous … (préparer).
Nous ne … (se servir) pas encore de l’ordinateur que nous … (acheter).

A feladatok megoldása nem sokára elérhető lesz.

Linkek:

A francaisfacile.com oldalán is van egy kis magyarázat franciául, és feladatok is.

A lingolia.com rövid angol magyarázattal segíti a nyelvtanulókat.

Videók a Youtube-on: Grammaire française és Cours du française nagyon röviden bemutatják a plus-que-parfait-t, csak egyetlen használati körét említik, kevés példával, és a feltételes mellékmondatokról is ejtenek pár szót.

Felhasznált irodalom:

Vida Enikő: Francia nyelvtan 222 pontban, Maxim Kiadó, Szeged.

dr. Pataki Pál: Francia nyelvtan a középiskolák számára, Tankönyvkiadó, Budapest.

Hasonló igeidő más nyelvekben:

olasz trapassato, angol past perfect, német Plusquamperfekt,

portugál pretérito mais-que-perfeito simples, latin praeteritum perfectum,

török előidejű összetett igeidők.