Passato prossimo
(Közelmúlt)
A passato prossimo képzése:
Passato prossimo igeidőben az essere vagy avere igét ragozzuk jelen időben, ezután jön a főige befejezett melléknévi igeneve (olaszul: participio passato, képzését lásd lejjebb):
avere/essere jelen időben + participio passato
Az összes tárgyas ige, valamint egyes tárgyatlan igék mindig az avere-vel képzik a passato prossimo-t, míg a mozgást, állapotváltozást kifejező tárgyatlan igék, valamint a visszaható igék az essere-vel. Hogy mikor melyik segédigét használjuk, arról bővebben az Avere vagy essere című bejegyzésben lehet olvasni.
Ha a segédige az essere, a participio passato nemben és számban egyezik az alannyal. Ha a segédige az avere, nem kell a participio passato-t egyeztetni az alannyal. Viszont a tárggyal egyeztetni kell, ha megelőzi a mondatban az igét.
Példák a ragozásra:
parlare | andare |
ho parlato hai parlato ha parlato |
sono andato / sono andata sei andato / sei andata è andato / è andata |
abbiamo parlato avete parlato hanno parlato |
siamo andati / siamo andate siete andati / siete andate sono andati / sono andate |
–
A passato prossimo használata
Akkor használjuk, ha megállapítjuk valamiről, hogy a múltban megtörtént. Használhatjuk egymást követő események elbeszélésére is:
Mi sono alzato. Poi sono andato alla camera da bagno, mi sono lavato, e ho fatto colazione.
Nem használhatjuk viszont a múltban többször megtörtént események kifejezésére, a múlt adott időpontjában folyamatban lévő esemény kifejezésére, háttérkörülmény kifejezésére, vagy párhuzamosan folyó cselekvések kifejezésére. Ezeket az imperfettóval kell mondanunk. Módbeli segédigék mellett csak akkor használunk passato prossimót, ha a vele kifejezett cselekvés egyértelműen megtörtént.
Az imperfetto és a passato prossimo használata közötti különbségről az Imperfetto cím alatt lehet olvasni.
–
A participio passato képzése
Bővebben: Participio passato
A participio passato (befejezett melléknévi igenév) az összetett igeidők részét képezi a essere vagy az avere ige mellett.
Képzésekor a főnévi igenév -are végződése helyébe -ato, -ere végződése helyébe -uto, -ire végződése helyébe -ito végződés kerül:
-are | -ere | -ire |
-ato | -uto | -ito |
Például:
amare | vendere | finire |
amato | venduto | finito |
Sok ige rendhagyóan képzi a participio passato alakját, ezeket meg kell tanulni. Pl. fare – fatto; scrivere – scritto; leggere – letto; vedere – visto; venire – venuto; prendere – preso.
A participio passato a magyar befejezett melléknévi igenévnek felel meg, és az összetett igeidők képzésén túl a magyarhoz hasonló szerepkörben is használatos. Lényegében nem más, mint egy -o végű melléknév. Ha pl. jelzőként használjuk, nemben és számban egyeztetni kell a jelzett szóval:
il compito risolto – a megoldott feladat
il pane mangiato – a megevett kenyér
i pani mangiati – a megevett kenyerek
il giornale letto – az elolvasott újság
i giornali letti – az elolvasott újságok
–
Feladat gyakorláshoz:
Avere vagy essere? Csoportosítsd az igéket segédigéjük szerint!
–
Forrás:
T. Marin, S. Magnelli: Nuovo progetto italiano 1, Edilingua, 2006.
One World Italiano – Passato prossimo