Lovári többes szám
A lovári többes szám nem nehéz! A végződésekre kell mindig figyelni. Többes számban a határozott névelő (magyar: a, az) mindig le! A többes szám képzésekor a főnév nemével általában nem is nagyon kell foglalkozni, a végződésre kell koncentrálni.
Tömören összefoglalva: Az -o végű főnevek többes számban túlnyomórészt -e, ritkábban -a vagy -ura végződést kapnak. A mássalhangzóra végződő főnevek -a végződést kapnak. Az -i végű főnevek többes számban -a végűek, az -a végű főnevek többes számban -i végződést kapnak. Néhány főnév alakja nem változik többes számban. A többes szám végződése tehát nem függ a szó nemétől, csak az egyes szám végződésétől. Az egyszótagú hímnemű főneveknél kell csak figyelni, mert ha névelő (vagy nemre utaló más szó) áll előttük, akkor nem kapnak végződést, ez az egyszótagú nőnemű főnevekre nem igaz! Nézzük ezt meg részletesen!
Megjegyzés: az o, e, le névelőket nem feltétlen kell kitenni a főnevek elé. Itt a magyarázatban mindig kitesszük a névelőket, hogy egyértelmű legyen, melyik főnév milyen nemű.
Az -o végű főnevek többes száma
Az -o végű (hímnemű) főnevek többes számban -e betűre cserélik a végződésüket. Ezek főleg a cigány eredetű, ősi szavak a nyelvben (stabil szavaknak nevezik őket):
o shavo (a fiú) – le shave (a fiúk)
o manro (a kenyér) – le manre (a kenyerek)
Egyes -o végű főnevek rendhagyóak, és -a végződést kapnak többes számban. Ezek nem ősi cigány szavak, hanem később, más nyelvekből kerültek a cigány nyelvbe:
o petalo (a patkó) – le petala (a patkók)
o kokalo (a csont) – le kokala (a csontok)
Egyes -o végű főnevek -ura végződést kapnak:
o chaso (az óra) – le chasura (az órák)
o chokano (a kalapács) – le chokanura (a kalapácsok)
o foro (a város) – le forura (a városok)
A -mato végű főnevek végén az o helyett -ura lesz a végződés:
o zelenimato (a zöldség) – le zelenimatura (zöldségek)
Az -o végű főneveknél tulajdonképpen meg kell különböztetni két csoportot. Az egyik csoportba az ősi, cigány eredetű szavak tartoznak, ezeket stabil szavaknak nevezzük, ezek többes száma -e. A másik csoportba a jövevényszavak, más nyelvekből átvett szavak tartoznak, ezeket mobil szavaknak nevezzük. Ezek végződése többes számban -a vagy -ura. Ha belegondolunk, mik azok a dolgok, amiket már ősidők óta meg kellett neveznie az embernek, könnyen megállapíthatjuk, mely szó ősi, és melyre alakulhatott ki később elnevezés és kerülhetett a cigány nyelvbe egy másik nyelvből (pl. óra és kalapács nem volt még rögtön, nem egyidősek ezek az emberiséggel, ezért ezek nem is ősi cigány szavak). Persze ezt nem mindig lehet egyértelműen megítélni egy főnév esetében. Ezért legjobb megtanulni a többes számot is a főnévvel együtt, a szótárak feltüntetik (a netes szótárak egyelőre sajnos nem mindig).
Az -i végű főnevek többes száma:
Az -i végűek -a-ra cserélik végződésüket (a főnév nemétől függetlenül, de kevés ilyen hímnemű főnév van):
e romnyi (feleség, asszony) – le romnya (feleségek, asszonyok)
e ginadyi (a könyv) – le ginadya (a könyvek)
e luludyi (a virág) – le luludya (a virágok)
o paji (a víz) – le paja (a vizek)
o sityari (a tanár) – le sityara (a tanárok)
A mássalhangzó végű főnevek többes száma
A mássalhangzó végűek -a végződést kapnak, akár hímneműek, akár nőneműek:
o vurdon (a kocsi) – le vurdona (a kocsik)
o skamin (a szék) – le skamina (a székek)
o manush (az ember) – le manusha (az emberek)
e shej (a lány) – le sheja (a lányok)
e dej (az anya) – le deja (az anyák)
e roj (a kanál) – le roja (a kanalak)
Az -aj és -in végű főnevek többes számban elhagyják az -aj, -in végződést, ennek helyére kapják az -a végződést:
o karfin (a szög) – le karfa (a szögek)
o phabajin (az almafa) – le phabaja (az almafák)
o rashaj (a pap) – le rasha (a papok)
o malaj (a nyár) – le mila (a nyarak) !!!
Az -a végű főnevek többes száma
Az -a végű főnevek többes számban -i végződést kapnak:
e mesalya (az asztal) – le mesalyi (az asztalok)
e raca (a kacsa) – le raci (a kacsák)
e buraca (a gomba) – le buraci (a gombák)
Figyelem! Az -a végű főnevek többes száma -i, az -i végű főnevek többes száma -a! Tehát „oda-vissza” működik ez a szabály. Ezért az egyes számú szót jól meg kell jegyeznünk, hogy ne keverjük össze az -a és -i végű alakot!
Egyéb esetek:
Az egyszótagú hímnemű főnevek nem kapnak végződést többes számban, ha névelővel vagy a főnév nemére utaló valamilyen más szóval, pl. jelzővel együtt állnak:
o rom (a cigány ember) – le rom (a cigány emberek)
o dad (az apa) – le dad (az apák)
o phral (a fiútestvér) – le phral (a fiútestvérek)
o grast (a ló) – le grast (a lovak)
o gav (a falu) – le gav (a falvak)
Ha nincs előttük névelő, önmagukban állnak, akkor már kapnak végződést a fenti szabályok szerint:
roma, dada, phrala, grasta, gava
Az -ipe és – jipe képzős (magyarul általában: -ság, -ség) főnevek többes számban változatlanok:
o amalipe (a barátság) – le amalipe (a barátságok)
o nashajipe (az űzés) – le nashajipe (az űzések)
Amely főnév hímnemű és nőnemű is lehet, az többes számban változatlan:
o vajda – le vajda
Rendhagyó lovári többes szám:
o Del (az Isten) – le Devla (az istenek)
Nincs többes számuk az alábbi főneveknek:
o muj – a száj
o dyi – a lélek
o pharo dyi – a sóhaj
Csak többes számú alakban használatosak (bár egyes számú jelentést fejeznek ki)
le love – a pénz
le bal – a haj
le shor – a szakáll
– – –
Feladat:
Hogy van többes számban?
masho (hal), uralo (repülő)
papucha (cipő, papucs), vulica (utca), soba (szoba)
memelyi (gyertya), raklyi (nem cigány lány)
hajovo (hajó), dorija (folyó), plafono (plafon)
kris (törvény – nőnemű), skamin (szék)
gazho (nem cigány férfi), gazhi (nem cigány nő)
Fordítsuk lovári nyelvre!
fiúk, lányok
fiútestvérek, lánytestvérek
anyák, apák
az anyák, az apák (névelővel máshogy lesz!)
székek, asztalok
Forrás a lovári többes szám témához:
Sasvári Gábor videója: Romani shib, 2. lecke – 1:45-nél kezdődik a többes számról szóló rész
Sasvári Gábor: Romani shib, 3. lecke – A videó az első felében foglalkozik a többes számmal
Roma Nyelvstúdió (PDF) – A 26. oldaltól
A főnév többes száma néhány más nyelvben:
Angol többes szám, német többes szám, holland többes szám;
Olasz többes szám, francia többes szám, spanyol többes szám, portugál többes szám, latin többes szám;
Finn többes szám, török többes szám.
