2021 ősze

Egy kis időzés az óránál

Sok éve ezt az órát használtam itthon. Néha furcsa dolgokat mutatott.

2021 ősze alatt kicsit elidőztem az idő kifejezésénél. Több nyelvben is a dolgok mélyére ástam, hogy hogyan kell az időt kifejezni. Mivel úgy döntöttem, felkészülök szépen lassan a francia nyelvvizsgára, átnéztem, hogyan kell az időt a franciában kifejezni, és ehhez létre is hoztam egy bejegyzést is. Már egy ideje a fejemben volt, hogy kellene írni az idő kifejezéséről az olaszban. Ezt a hiányosságot is pótoltam, és az angolos bejegyzést is kiegészítettem egy kicsit. Ezután a spanyolban és a hollandban is kiveséztem a témát.

Olasz nyelvtanárként természetesen a kisujjamban van az idő kifejezése az olaszban. Egy bizonytalanság, amivel találkoztam, hogy a negyed elé kiteszik-e az un (egy) szót vagy nem. Mindig úgy tudtam, hogy kiteszik, de pár helyen láttam enélkül is: Sono le tre e quarto, de a sono le tre e un quarto lenne a helyes, ahogy kutakodásaim során kiderült.

Korábbról a spanyol idő kifejezéséről voltak némi emlékeim. Lényegében ugyanaz, mint az olasz, viszont az olaszban egyes és többes számban is érdeklődhetünk az idő felől (Che ora è? és Che ore sono?), a spanyolban csak a ¿Qué hora es? kérdés létezik. A franciában is csak egyes számú lehet ez a kérdés (Quelle heure est-il?). Ezek a nyelvek az angolhoz nagyon hasonlóan fejezik ki az időt, a felet az előző órához viszonyítják, a fél előtti perceket a fél előtti egészhez, a fél utáni perceket a következő egészhez viszonyítják. A félhez pedig nem viszonyítanak semmit. A holland és a német kilóg a sorból, ezek a felet a következő órához viszonyítják, és a perceket a félhez is lehet viszonyítani – ebből a szempontból a holland és a német közelebb áll a magyarhoz. Hiszen mi is azt mondjuk, hogy fél öt (nem azt, hogy féllel múlt négy), és hogy öt perc múlva fél öt.

Kriseff jóvoltából már jó ideje készen volt a török nyelvben az idő kifejezéséről szóló bejegyzés. A törökök is az előző órához dobják hozzá a felet. A perceket már számunkra kicsit bonyolultabban fejezik ki, mivel az órák számát tárgyesetbe teszik, és valahogy úgy fog kinézni a szerkezet, hogy „egy órát öt perc múlt” – az elmúlni ige náluk tárgyesetet vonz. A tárgyeset ragjánál ráadásul figyelembe kell venni a hangrendi illeszkedés szabályait is. Ez a sok minden csak erősebb idegzetű embereknek ajánlott.

A következő nyelv, melyben az idő kifejezéséről írni szeretnék, majd a portugál lenne. Egy-két weboldalt megnéztem a témával kapcsolatban, de nem sikerült jobban elmélyedni a témában. Még a Kevés szóval svédül könyvből rémlik valami Vad är klockan? kérdés, amire már fogalmam sincs, hogyan kell válaszolni. Azzal, hogy a szláv nyelvek hogyan fejezik ki az órát, még sajnos nem nagyon foglalkoztam. Mivel a lengyel beszállítók a cégnél nem mindig beszélnek más nyelvet a sajátjukon kívül, megpróbáltam utánanézni, hogyan kell mondani nekik, hogy legyenek szívesek várni tíz óráig, de egyelőre nem tudtam a kifejezést megjegyezni. A lengyelek az órák számát sorszámnév alakba teszik, és ha még hozzáteszik, hogy -kor, vagy -ig, akkor valami esetvégződés is lesz ott, ami elsőre túl sok volt. De egyszer majd ezt is átrágom. (Az esetvégződést még a németben is megúsztuk az órával kapcsolatban, pedig az um után tárgyeset jönne, de itt a számoknál azt nem jelölik.)

Témakörök újratöltve, és egy kis időjárás

Ahogy említettem, a nyáron eldöntöttem, hogy felkészülök szépen lassan a francia nyelvvizsgára. Ennek kapcsán elkezdtem összegyűjteni francia nyelvhez néhány témakör szavait, még nyáron az időjárásról és az emberi testről írtam. Jött az ötlet, hogy ha már ezek franciául megvannak, nem lenne számomra túl nagy munka angolra, németre, olaszra is lefordítani. Az időjárással készen is lettem angol és német nyelvhez. Már korábban elhatároztam, hogy a témakörök szógyűjteménye minden nyelvnél ugyanazokból a szavakból fog állni, hogy minden nyelvhez minden ugyanúgy meglegyen. Ezt az elvemet azonban fel kellett adnom. Egy adott, ritkább kifejezés például egyből megtalálható valamelyik nyelvkönyvben az egyik nyelvhez, de a másik nyelvhez sok kutakodás árán sem lehet biztosan megállapítani, hogyan is fejezi ki ugyanazt, egyáltalán van-e szó szerinti megfelelője, vagy csak körülírással fejezhető-e ki. A francia nyelvkönyvek például eléggé sok szót közöltek az időjárásról. Amikor ugyanezeket a szavakat angol, németül, olaszul kezdtem kikeresni, párszor problémába ütköztem. Tudjuk, hogy franciául a zúzmara le givre. De a többi nyelven mi lesz, főleg olaszul? Sem a 1000 domande 1000 risposte, sem más tematikus szógyűjtemény nem közölte a szót. A nyomtatott nagyszótárban öt szót is írtak rá, ezek közül olasz anyanyelvű ismerősöm az egyiket nem is hallotta, egy másikat szerencsére be tudott azonosítani, és körül is írta, hogy pont azt jelenti, amire gondolok. Szégyen vagy nem szégyen, olasz nyelvtanárként soha nem találkoztam még a jégeső szóval sem olaszul, és most sem találtam egyik forrásban sem. Persze angol, németül régóta tudom, mit jelent (hail ill. Hagel), franciául most találtam meg először.
A pára szónál kellett még egy kis utánajárás. Angol anyanyelvű ismerősömmel, Bruce-szal (aki az Enterprise számítógép basic nyelvváltozatát készítette) váltottam pár levelet, és közben egy linket is küldtem egy képpel, melyen egy párás ablaküveg volt, hogy pontosan értse, mire is gondolok. Talajon a pára dew, ha pedig az ablaküveg párás, arra azt mondják, hogy steamed up. Tehát magyarul ugyanaz a szó, az angolban már máshogy fejezik ki a két jelenséget.
Az angol nyelvkönyvek nagyon ügyesen kikerülik a hógolyózni szót, mint igét, de a hógolyó, mint főnév megvan. Téves volt az elképzelésem, hogy to play snowball vagy valami hasonló lenne az ige (a labdajátékok analógiájára). Bruce elárulta a nagy titkot: hógolyózni angolul annyit tesz, hogy to have a snowball fight.
Érdekes, hogy a meleget néha a kutyával, a hideget a farkassal kötik össze. Ha kutyameleg van, akkor az angolul dog days, németül Hundstage, a kánikula pedig a latin kiskutya szóból származik. Az angoloknál, ha nagyon esik az eső, akkor kutyák és macskák potyognak az égből (it is raining cats and dogs). Az ítéletidő az olaszoknál pedig vagy kutyaidő (tempo da cani), vagy farkasidő (tempo da lupi). Ez utóbbi nálunk lehet farkasordító hideg is. Ha nagyon hideg van, azt az olaszok úgy is mondják, hogy a hideg vágja az arcot (è un freddo che taglia la faccia). Az olasz szógyűjteményt az időjárásról még nem készítettem el, ez lenne majd a következő…
Az is érdekes, hogy magyarul is milyen sokféleképpen fejezik ki a nyelvkönyvek ugyanazt. A csikorgó hideget csak egy francia nyelvkönyv nevezi így magyarul.

Matematikai kifejezések latinul és angolul

Latinoloquus jelentkezett, hogy összegyűjtött sok, matematikával kapcsolatos kifejezést latinul és angolul. Ezekhez rövid magyarázatokat is fűzött. A szógyűjteményből teljesen egyértelműen látható, hogy milyen sok latin eredetű szó van az angolban a matematikai szaknyelvben. Nem számoltam utána pontosan, de ránézésre a bejegyzésben található angol szavaknak talán több, mint 95 százaléka latin eredetű. Nyilván akad pár kivétel, például  az összeadáshoz használt and (és) szócska nem igazán hasonlít latin megfelelőjére (et), bár még az sem biztos, hogy nincsenek valamilyen rokonsági viszonyban – erről nincs információm.

Egy kis lengyel

Pár hónapja találtam egy német nyelvű weboldalt, ahol a lengyel nyelvtant tárgyalják. Mivel engem a lengyel nyelv kifejezetten érdekel, de nem nagyon tudok lengyelül, arra gondoltam, hogy ennek a weboldalnak a magyarázatait szinte szó szerint lefordítom magyarra, és azt teszem fel a webnyelvre. Az első témám a lengyel főnév neme volt, ezzel készen is lettem. (Korábban a számnevekről már készítettem egy bejegyzést, de nem az említett német oldal alapján.) Kicsit meglepett, hogy már ennél a témánál is megemlítik, hogy ragozás szempontjából különbséget kell tenni az élőlényeket, személyeket és élettelent jelentő főnevek között. Kissé szokatlan nekünk, magyar anyanyelvűek számára ez a szabály. Azonban ha jobban belegondolok, a spanyolban is van valami hasonló: a személyeket jelölő főnevek tárgyesete más, mint a nem személyeket jelölő főneveké – egy a elöljárószó kerül eléjük. A spanyolul tanulóknak ez jó sok bosszúságot okoz, más felkapott nyugati nyelvben nincs ehhez hasonló szabály – viszont kissé emlékeztet arra, hogy a szláv nyelvek különbséget tesznek élőlények és nem élőlények között egyes nyelvtani esetekben.