Tudományos latin, 1. rész: Matematika
Latinitas scientifica, pars 1: Mathesis
A latin nyelv sokáig volt nemcsak a humántudományoknak, hanem a reáltudományoknak is a nyelve Európában. Ez a nyelv általánosan elterjedt a 18. század elejéig, de utána is használták a nemzeti nyelvek mellett. Bízunk benne, hogy az alábbi lista sokak hasznára válik, a legtöbb latin kifejezés ugyanis az angolban és az újlatin nyelvekben is máig használatos. A lista nagyrészt Andrea Caraffa könyvein alapul. A lista korántsem teljes. Aki szeretne kutakodni a matematika szavaiban, a forrásokban megteheti.
Részlet egy latin nyelvű, matematika témájú könyvből.
Nem geometriai kifejezések
| Latin | Angol | Magyar |
| mathēsis, -eōs f; mathēmatica, -æ f. ūnitātēs simplicēs decādēs (decās, -decadis, f.) centenāriī (centenārius, -ii m.) millenāriī (millenārius, -iī m.) decimālis 2 systēma numerāle |
mathematics units tens hundreds thousands decimal numeral system |
matematika egyesek tízesek százasok ezresek tízes számrendszer |
A mathesis, mathematica kifejezés görög eredetű, gyökere a mathéma, manthanó (tudás, tanulás, tanulni, tudni) görög szavak. Az unitas szó a latin számnévből ered, a decas a görög deka-ból (tíz), a centenarii a latin centum-ból, a millenarii a latin mille-ből.
| Latin | Angol | Magyar |
| numerus ratiōnālis numerus irratiōnālis numerus integer numerus fractus numerus compositus |
rational number irrational number integers fractions composite numbers |
racionális számok irracionális számok egész számok törtek összetett számok |
| fractiō, -nis f. denōminātor, -is m numerātor, -is m |
fraction denominator numerator |
tört nevező számláló |
A latin fractio szó a latin frangere 3, fregi, fractum (törni) igéből származik. A denominator szóban benne van a nomino 1, -avi,-atum (nevezni) kifejezés, ami végső soron a nomen (név, főnév, névszó) főnévre vezethető vissza. A numerator a latin numero, 1, -avi,-atum igére vezethető vissza.
| Latin | Angol | Magyar |
| additiō, -nis f addō, 3, addidī, additum aliquō numerō aliquem numerum partes addendæ summa, -æ f. plus et A et B sunt C A plus B est æquale C A plus B æquatur C |
addition add add addends sum plus and A and B are C A plus B is equal to C A plus B equals to C |
összeadás összeadni összead valamivel valamit összeadandó részek összeg plusz meg A meg B az C A meg B egyenlő C-vel. A plusz B egyenlő C-vel |
A latin additio a latin addere szóra vezethető vissza, ami végső soron a latin ad+dare kombinációja. A plus eredeti jelentése „több”.
| Latin | Angol | Magyar |
| subtractiō, -nis f æquātiō,-nis f totum pars, -tis f. minuendus, -i m subtrahendus,-i m differentia, -æ, f. A minus B est æquale C A minus B æquatur C minus aliquem numerum ex aliquō numerō |
substraction equation total part minuend subtrahend difference A-B = C A minus B is equal to C minus subtract something from something |
kivonás egyenlet egész rész kisebbítendő kivonandó különbség A-B = C A mínusz B egyenlő C-vel mínusz kivonni valamiből valamit |
A subtractio szó a subtrahere, sub+trahere, azonbelül a trahere igére (subtrahō, subtrahere, subtrāxī, subtractum) vezethető vissza, ami „húzni, vonni, vonszolni, vonzani” jelentésű (a traktor is innen ered). Az aequatio szó a latin aequo 1 igére vezethető vissza, ami „egyenlíteni”, „egyenlő” jelentésű. A differentia szó a latin differre igére vezethető vissza, ami „különbözni” jelentéssel bír.
| Latin | Angol | Magyar |
| multiplicātiō, -nis f. multiplicandus, ī m. multiplicātor, -tōris m factor, -oris m. factum/prōductum, -ī m. multiplicō, 1, -āvī, -ātum Bis bīna sunt quattuor. A multiplicātur per B |
multiplication multiplicand multiplier factor product multiply Twice two are four A is multiplied by B. |
szorzás szorzandó szorzó tényező szorzat szorozni Kétszer kettő egyenlő néggyel. A-t szorozzuk B-vel |
A multiplicatio fogalma a latin multiplico 1 (szoroz, sokszorosít) igéből származik, ez a multiplex (sokszoros) melléknévből, ami a multus 3 + plex 3 melléknévre vezethető vissza. A multiplicandus a multiplico 1 gerundivuma, a multiplicator a multiplico supinum-töve –or képzővel ellátott kifejezése.
| Latin | Angol | Magyar |
| dīvīsiō, -nis f. dīvidendus, -ī m dīvīsor, -ōris m. A/B (A per B) A dīvīsum per B quotus, -ī m ratiō, -nis f. residuum, -i, n. |
division dividend divisor A/B (A per B) A divided by B quotient ratio remainder |
osztás osztandó osztó A/B A osztva B-vel hányados arány maradék |
A divisio fogalma a latin dividere, 3 divisi, divisum igére vezethető vissza, ami „szétválik, oszlik, oszt” jelentéssel bír. Ennek gerundivuma a dividendus, -or képzővel van ellátva a divido supinum töve, a quotus a quotus 3 (hányadik?) kérdőszóból ered, a ratio a latin reor, reri, ratus deponens igéből ered.
| Latin | Angol | Magyar |
| symbolum rādīcāle rādīx, īcis f. rādīx quadrata rādīx cubica extractiō rādīcis potentia, -æ f. |
radical symbol root square root cube root root extraction power |
gyökjel gyök négyzetgyök köbgyök gyökvonás hatvány |
| ēvectiō/ēlevātiō (-nis f.) ad potentiam | exponentiatio | hatványozás, hatványra emelés |
| b ad potentiam n evehitur/elevatur | b raised to the power of n | b az n-edik hatványra emelve |
| expōnēns,-tis m. basis, -is/eōs f. gradus, -ī m. variābilis, -is, m. |
exponent base grade variable |
kitevő alap fok változó |
A radix (gyök) szó az eredeti arab szó latin megfelelője. Az extractio az extrahere szóból ered, ami vonást jelent. A hatvány a latin potentia nyelvújításkori megfelelője. A hatványra emelést az elevo, valamint az eveho igével fejezzük ki. Az ex+ponens szó szerint kitevőt jelent. A variabilis melléknév pedig a vario 1, -avi,-atum „változik” igéből.
| Latin | Angol | Magyar |
| æquātiō, (-nis f.) secundī gradūs æquātiō quadrātica |
second-degree equation quadratic equation |
másodfokú egyenlet |
| quadrātus (-ī m.) cubus (-ī m.) pars nsima |
square cube nth |
négyzet köb n-edik |
| Esto/Sunto Sit/Sint |
Be | Legyen/Legyenek |
| operātiō (-nis f.) formula (-æ f) |
operation formula |
művelet képlet |
| dēdūcō, -ere, dēdūxī, deductum aliquid ex aliquō | deduct | levezet valamiből valamit |
| valor imāginārius (valōris imāgināriī) expressiō, -nis f. |
imaginary value expression |
képzelt mennyiség kifejezés |
–
| Latin | Angol | Magyar |
| seriēs, -ēī f. functiō, -nis f. functiō ūnīus variābilis functiō plūrium variābilium curva,-ae f. |
series function function of one variable function of more variables curve |
sorozat függvény egyváltozós függvény többváltozós függvény görbe |
–
| Latin | Angol | Magyar |
| contactus prīmī ordinis residuum, -ī n. constans, -tis m. combinātiō, -nis f. sūmō, sūmor vertor ordinō, -āre,-āvī, -ātum |
first order contact remainder constant combination take become order |
első rendű érintkezés maradék konstans kombináció venni valaminek válik valamivé hozzárendelni |
–
| Latin | Angol | Magyar |
| terminus, -ī m.: terminus similis polynomium,-iī m. binomium,-iī m hypothesis, -eōs, f. quantitās, -ātis f. solūtiō,-nis f. |
term like term polynom binom hypothesis quantity solution |
term ? polinom binom hipotézis mennyiség megoldás |
Geometriai kifejezések
| Latin | Angol | Magyar |
| punctum, -ī n. linea recta, -æ f. rectilineus 3 recta, -æ f. linea recta paralella, -æ f. linea recta proportionalis, -æ f. perpendiculāris |
point straight line rectilinear straight parallel straight line proportional straight line perpendicular |
pont egyenes vonal egyenes vonalú egyenes párhuzamos egyenes vonal arányos egyenes vonal merőleges |
| linea curva, -æ f. superficies, -iēī, f. solidum, -ī n. triplex dimensio linea, -æ f. |
curve line surface solid triple dimension line |
görbe vonal felszín térben három dimenziós három dimenzió vonal |
| circulus semicirculus |
circle semicircle |
kör félkör |
| circumferentia /peripheria |
circumference | kerület |
| centrum chorda arcus sector segmentum radius diameter in partēs æquālēs angulus, -ī m |
centre chord arc sector segment ray diameter into equal parts angle |
középpont húr ív szektor szegmens sugár átmérő egyenlő részekre szög |
| angulus rectus, -ī m rectangulum, -i m. |
right angle rectangle |
derékszög |
| angulus rectilineus angulus acutus, -ī m angulus obtusus, -ī m angulus internus, -ī m angulus externus, -ī m |
straight angle acute angle obtuse angle internal angle external angle |
egyenesszög hegyesszög tompaszög belső szög külső szög |
| vertex, -icis m. latus, -eris n. triangulum, ī n. quadrangulum, -ī n. rhombus, -ī m. pyramis, -idis f. cubus, -ī m. parallellogramum, – ī n. prisma, -tis n. aequilaterus 3 |
vertex side triangle quadrangle rhombe pyramid cube paralelogram prism equilateral |
csúcs oldal háromszög négyszög rombsuz piramis kocka paralelogramma hasáb egyenlő oldalú |
–
A bejegyzés Latinoloquus munkája.
–
Források:
Algebra/Geometria: Andrea Caraffa (1844), Elementorum matheseos pars prima (-tertia), Róma [Google Books]
Differenciál-, integrálszámítás: Andrea Caraffa (1845), Principia calculi differentialis et integralis, Róma [Google Books]
Bitnicz Lajos: Matematikai műszótár, Buda [Google Books]
