Hideg őszi napok – előtérben az ige

Hideg őszi napok

A hideg őszi napok különösen alkalmasak a honlapszerkesztésre. Így volt ez idén ősszel is.

hideg őszi napok

Hideg őszi napok – de az ősz nem csak hideg, hanem szép is.

Bevezetés a nyelvek igerendszerébe

Kriseff írt egy bejegyzést a török igerendszerről. Innen jött az ötlet, hogy ilyet a többi nyelvhez is lehetne írni. Nem tudom, miért, de egyből a portugál igerendszerről kezdtem el írni, amit aztán félbe hagytam, és gyorsan megírtam a rövid összefoglalót az olasz igerendszerről. Nem lesz sok gondom a portugál igerendszerrel sem, mert van egy jó könyv, Zsoldos Olga: Portugál ige, spanyol ige című disszertációja, ez alapján könnyű lesz megírni.

Természetesen rögtön belevágtam az angol és a német igerendszerről szóló bejegyzések megírásába is. A német igerendszerről szóló bejegyzés kész is lett. Majd  ahelyett, hogy az angolt is befejeztem volna, elkezdtem valami mást. A német igerendszer írása közben feltűnt, hogy a német jelen idejű melléknévi igenévről (Partizip Präsens) még nincs bejegyzés, így gyorsan ezt is megírtam. Megadtam a módját, így alaposan kitértem minden kérdésre, ami csak felmerülhet. A könyvek maximum fél oldallal elintézik a témát. Lehet, én kicsit túlzásokba estem, de legalább mindent összeszedtem róla, amit csak tudtam. Készítettem feladatot is, és hozzá megoldókulcsot is az oldalra. Idővel a többi magyarázathoz is kellene feladatokat írni, ahol még nincsenek. Feltehetőleg örülnek neki az oldal látogatói.

Néhány olaszos téma

Egy bejegyzés alatt feltett valaki egy kérdést, hogy az olasz felszólító módban hogyan viselkednek a névmások. Így eszembe jutott, hogy az olasz felszólító módról nincs még bejegyzés. Eltartott egy darabig, mire kész lettem vele, de megcsináltam. Feladatokat is tettem bele, és külön bejegyzésbe hozzá megoldókulcsot is.

Az olasz felszólító mód írása közben elgondolkoztam, egyes igéknek ugyan van felszólító módja, még rendhagyó is, de a gyakorlatban alig fordulnak elő. Az avere igéről van szó. Nagyon ritkán szólítunk fel valakit, hogy legyen neki valamije. Az avere-vel alkotott kifejezéseknél is ritkák a felszólító mondatok, például szinte sose mondjuk, hogy „Ne legyél éhes!”, „Ne legyél álmos”. A lényeg, az avere ige felszólító módjával kapcsolatban eszembe jutott, lehetne egy bejegyzés arról, hogy egyes igékkel milyen kifejezéseket, állandósult szókapcsolatokat lehet mondani. Így pl. az avere, fare, dare igékkel elkezdtem összegyűjteni a kifejezéseket, elsősorban az Internet segítségével. Aztán elővettem a Progetto Italiano nyelvkönyvet is, amiből tanítok, onnan is loptam pár kifejezést. Később hozzávettem még a stare, prendere és mettere igét is. Gondolkodtam, hogy az andare igét is hozzá kéne venni, de kapásból csak 1-2 kifejezést tudok vele, és a Progetto szószedete bogarászása közben sem botlottam többe. Kész is lett a bejegyzés: Olasz kifejezések néhány igével. Lehetne bővíteni a kifejezések számát és több igét is be lehetne vonni, viszont a cél inkább az, hogy valami emészthető mennyiséget gyűjtsünk össze, melyek a hétköznapi élet során hasznosak lehetnek. Tettem feladatot is a bejegyzésbe, hozzá megoldókulcsot, hogy lehessen gyakorolni. Remélem, hasznos lesz sokaknak.

A létige ragozása sok nyelven

Ami a nyelveket illeti, talán két dolog foglalkoztat leginkább minden nyelvvel kapcsolatban. Ezek a számok és a létige ragozása. Nagyon régen, mikor még nem volt Internet, elkezdtem kiírogatni különféle nyelvkönyvekből pár dolgot, a számokat is több nyelven is. A létige ragozásával is így voltam, főleg olyan nyelvekkel kapcsolatban, melyek rokonai azoknak a nyelveknek, melyeken már ismerem a létigét. A létige jó kiindulópont minden nyelv felé. Megismerhetjük egyből a személyes névmásokat is, és ha a létige mellé még pár főnevet, melléknevet is tudunk, alkothatunk is egyszerű mondatokat, ezzel megnyílik az ajtó a nyelv egyéb rejtelmei felé is. Egy kis célom volt mindig is, hogy minél több nyelven tudjam a számokat és a létige ragozását. Bosszantó, ha azt veszem észre, hogy valamelyik, viszonylag ritkább nyelven nem tudom ezeket. Ezért elsősorban magam miatt hoztam létre egy bejegyzést a létigéről. Legalább a germán, újlatin és szláv nyelvek mindegyikén össze kéne gyűjteni a létige ragozását. De finnugor nyelvek is jöhetnek. Nem tudom még, pl. katalánul, provanszáli nyelven, vagy izlandiul, feröeriül is utána nézzek-e a létigének és betegyem. De ahogy ismerem magam, nem fogom tudni megállni.
A Verbix oldal elég jó, különböző nyelveken elragoz tetszőleges igét, és elég sok nyelv közül lehet választani. De akadnak olyan nyelvek, melyek pont érdekelnének engem és nincsenek köztük. Csehül például rosszul írta ki a ragozást, az egyik igealak kétszer szerepelt, egy másik egyszer se. Több oldalt is megnéztem, hogy biztosan jót tegyek fel az oldalra. A finnek nem volt nehéz utánanézni (én is írtam régebben erről). Az észt kicsit keményebb dió volt, magyar oldalakon nem is találtam semmit, így két-három külföldi oldalról szedtem össze a személyes névmásokat és a létige ragozását is. Olyan oldalt is találtam, amely elég alaposan ír az igeragozásról, de a létigét sehol sem írja. De végül meglett. Első ránézésre  észtül az igeragozás könnyebbnek tűnik, mint finnül, logikusabbnak érzem az észt nyelvet – mondom ezt pár guglizás után.

Sok nyelvben kiemelt ige a birtoklást kifejező ige (pl. angol have, német haben). Terveim szerint ennek az igének a ragozását is összegyűjtöm majd sok nyelven.

Egyebek

November vége felé Kriseff szólt, hogy befejezte a török széles jelen időről szóló bejegyzést. Tettem bele egy képet, pár helyen picit átfogalmaztam az írását, és gyűjtöttem linkeket, melyek a témával foglalkoznak. Ezeket a linkeket a bejegyzés végére tettem. Elég jó anyagok vannak török nyelvhez az Interneten angolul. Youtube videókban török anyanyelvűek magyarázzák angolul a széles jelen idő használatát, ennél hasznosabb és hatékonyabb módszert nem nagyon lehetne elképzelni, hogy egy új anyagot megértsünk. Egyébként még azon gondolkoztam, miért nem lehet a török széles jelen időt és az angol egyszerű jelen időt is ugyanúgy nevezni, ha szinte ugyanazt fejezik ki. Sokszor zavaró és félrevezető, hogy teljesen máshogy nevezik a nyelvekben ugyanazokat a nyelvtani jelenségeket. Ha más nem, legalább a szenvedő szerkezetet mindenhol így nevezik. De hát valamiért a törökök széles jelen időnek nevezték el az igeidőjüket, az angolok meg egyszerű jelennek.

Régebben elkezdtem írni egy frappánsnak, érthetőnek, logikusnak szánt összefoglalót az angol igeidőkről. Frappáns, rövid nem lett ugyan, de november végén ezt is sikerült befejeznem: Angol igeidők – Hogy lehet ezt a káoszt a fejünkben rendbe tenni? Kicsit több szemléletes képet akartam volna tenni a bejegyzésbe, de csak azt a hármat találtam.

A német Haben vagy sein kérdéssel foglalkozó bejegyzésbe régóta akartam már tenni egy szemléltető képet. Az olaszban is hasonló a helyzet múlt időben. Ehhez találtam is egy képet a neten, mely bemutatja a segédige-használatot: ez egy házban és azon kívül különböző cselekvéseket ábrázol. Olyan cselekvéseket, melyek igéit múlt időben a létigével képezzük. (A képet az olaszos Avere vagy essere című bejegyzésbe korábban már be is tettem.) Jött egy ötletem, hogy ezt a képet olaszról átírom németre is, mert a németben is nagyon hasonló a szabály. Azért húzódott sokáig a kép német változatának az elkészítése, mert két igét a lépcsőhöz kellett írni, de ehhez a szöveget el kellett forgatni 45 fokkal. Ez az elforgatás nem ment sem a Painttel, sem egy másik rajzolóprogrammal. Végül egy on-line elforgató alkalmazást találtam, amivel megoldottam a problémát. Így elkészült a kép németes változata az olasz alapján. Bár még lehetne a képet bővíteni több igével is, például a repülni (fliegen) nincs is rajta, és néhány más ige sem. Külön téma lehetne, miben más a segédige-használat az olaszban és a németben. Egyébként a franciában is hasonló a szabály a segédigékkel kapcsolatban, és francia nyelvhez is létezik kép, mely ezt szemlélteti. A franciában lényegében konkrétan megszámlálható az a pár ige, mely a létigét használja múlt időben, ebben a nyelvben a legegyszerűbb a szabály. De itt most nem mennék bele a német, olasz és francia különbségeibe, erről majd külön bejegyzés lesz. A hollandban és a dánban is hasonló a szabály. Viszont hollandhoz még csak-csak találni anyagot, dánhoz erről a témáról csak három sort találtam egy könyvben. Így ezeket a nyelveket valószínűleg nem fogom bevonni a kutatásba.

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


− 3 = 2

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>