Kedvcsináló a finn nyelvhez
A személyes névmások (hímnem, nőnem, semleges nem szerencsére nincs külön!):
minä – én me – mi
sinä – te te – ti
hän – ő he – ők
A létige ragozása (olla = lenni):
Állító alak:
minä olen – én vagyok
sinä olet – te vagy
hän on – ő van
me olemme – mi vagyunk
te olette – ti vagytok
he ovat – ők vannak
pl. Minä olen täällä (Itt vagyok).
He ovat täällä (Ők itt vannak).
Tagadó alak:
minä en ole – én nem vagyok
sinä et ole – te nem vagy
hän ei ole – ő nincs
me emme ole – mi nem vagyunk
te ette ole – ti nem vagytok
he eivät ole – ők nincsenek
Tagadásnál tehát a tagadószót kell ragozni, mellette maga a főige ragozatlan alakban marad. Jelen esetben a létige ole formában bátorkodik a tagadó ige után előfordulni.
pl. Sinä et ole täällä (Te nem vagy itt).
Te ette ole täällä (Ti nem vagytok itt).
Számunkra mókás a ki? kérdőszó finn megfelelője: kuka? Ezt felhasználva kérdő mondatot is tudunk alkotni: Kuka sinä olet? – Ki vagy?
Kérdő alak – ha nincs kérdőszó (pl. kuka), akkor így használjuk (tehát a ragozott igealak -ko ragot kap), és a szórend is megfordul:
olenko minä? – én vagyok?
oletko sinä? – te vagy?
onko hän? – ő van?
olemmeko me? – mi vagyunk?
oletteko te? – ti vagytok?
ovatko he? – ők vannak?
Mint minden nyelvben, a létige természetesen a finnben is rendhagyó, mind állító, mind tagadó alakjában, ezt most le is tudtuk. De mi a helyzet a többi igével?
Kijelentő mód jelen időben az igék a következő ragokat kapják:
minä -n
sinä -t
hän -[mgh] (az utolsó magánhangzó megduplázódik)
me -mme
te -tte
he -vat / -vät (hangrendtől függően)
Ezeket a ragokat a főnévi igenév tövéhez illesztjük. A főnévi igenév végződése többféle lehet (leggyakrabban -a vagy -ä, -da vagy -dä), ezt ragozáskor elhagyjuk, ennek helyére jönnek a ragok, ill. bizonyos esetekben a ragok elé egy -e- betű is beékelődik, vagy egyéb furcsaság is történik, amiről később lesz szó.
E/3-ban az igető utolsó magánhangzója megduplázódik, ez a magánhangzó lesz a rag.
T/3-ban az ige hangrendjétől függően lesz a rag vagy -vat, vagy -vät:
- Ha magas hangrendű magánhangzók (y, ö, ä, e, i) fordulnak elő az ige tövében, akkor -vät
- ha mély hangrendű magánhangzók (a, o, u) fordulnak elő, vagy vegyesen mély és magas magánhangzók is , akkor -vat a rag.
A hangrendre vonatkozó szabályt itt kicsit leegyszerűsítettem. Valójában az e és i nem magas, hanem semleges magánhangzónak számít, amik a ragot nem befolyásolják, ha mély magánhangzók mellett fordulnak elő, és önmagukban is egyébként magas hangrendű ragot követelnek maguk mellé. Ez a megfogalmazás bonyolultabb, ezért egyszerűsítettem le, de a végeredmény ugyanaz.
Igeragozás során a névmások (minä, sinä, stb.) elhagyhatók! A 3. személyű névmásokat azonban ki kell tenni!
A puhua (beszélni) ige ragozása:
minä puhun
sinä puhut
hän puhuu
me puhumme
te puhutte
he puhuvat
A legtöbb ige így ragozódik, mint a puhua, tehát a végén az -a a főnévi igenév jele, amit egy rövid magánhangzó (itt: u) előz meg. Sok ilyen igénél a főnévi igenév végződése nem -a, hanem -ä, de ragozásukban nincs különbség:
kysyä (kérdezni)
minä kysyn
sinä kysyt
hän kysyy
me kysymme
te kysytte
he kysyvät
Folyt.köv.!
—
Ajánlott linkek:
Tanuljunk nyelveket! Finn -1.: Kezdés
Verbix: Finn igék ragozása – a beírt igealak ragozását kiírja minden időben
Goethe-Verlag: Finn nyelvleckék kezdőknek, meghallgatható kiejtéssel
március 18, 2018
Kiss BoriKedves Main navigation!
Nagyon tetszik az oldala és hasznosnak találom.Egy kivettni valót találtam,hogy csak egy bejegyzés van a finn nyelvvel kapcsolatba. Nagy örömmel venném még a finn nyelvvel való bejegyzéseket.
További szép estét!
március 28, 2018
Bodnár Tamás, webnyelvKomoly kihívások várnak rám. 🙂 Ezek szerint finnül is meg kellene tanulnom. Sajnos én, aki ezt a finn nyelvleckét írtam, még annyit se tudok finnül, mint ami ebben benne van. Ezt is úgy szedtem össze könyvekből. De majd talán egyszer erre is lesz időm. Ha valaki jól tud finnül és szívesen segítene írni erről a nyelvről is ide, azt örömmel fogadnám! Veszélyes dolog ilyen kis rövid nyelvleckéket megosztanom itt, mert már a horvát és a svéd nyelvleckék folytatását is kérték. Egyébként örülök, hogy hasznosnak találja az oldalam!
július 7, 2022
IlonaNagyon jó alapozás!
Csak egy sajtóhibát ki kellene javítani: a tagadó létige esetén véletlenül “ola” szerepel “ole” helyett a példamondatban. 🙂
július 7, 2022
Bodnár Tamás, webnyelvKöszönöm! Javítottam a sajtóhibát.