2024. tavasz

2024. tavasz elsősorban a spanyol nyelvről szólt. Ezen kívül azért foglalkoztam mással is. Az egyik ilyen téma az országnevek eredete volt. Foglalkoztam egy kicsit a német és a holland nyelvvel is, valamint előástam a lengyel jelen időt is.

2024. tavasz végén készült kép Miskolcon, a Szinva pataknál

Földrajz és nyelvészet, első rész

Márciusban az első posztban országok nevének eredetéről kezdtem írni. Németország és Hollandia elnevezését elemezgettem. Már jó pár éve foglalkoztat a téma, miért van egy országnak egyik nyelven teljesen más neve, mint egy másik nyelven, ahogy azt Németországnál is láthatjuk. Nekiálltam hát írni egy jó hosszú értekezést, melyben nem csak különböző országok elnevezéseit boncolgattam, hanem városok és egyéb földrajzi helyek nevét is. Ez az írás igen nagy terjedelmet ért el, és még messze nem tekinthető késznek. Időközben rájöttem, hogy ebben a terjedelemben nem lenne jó feltenni az oldalra az írást, így végül egyelőre egy töredékrészét tettem fel, mely Németországról és Hollandiáról szól csupán. Előreláthatóan több részes folytatásos történet lesz ez, még néhány ország elnevezéséről lesz poszt, aztán városok és egyéb földrajzi helyek elnevezéséről. Már csak az a kérdés, mikor lesz ihletem a folytatáshoz, nyomdakészre megírni a többi részt is.

Vissza a német témakörökhöz!

A szabadidő témakör már megvolt angolhoz. Nosza, gondoltam, csináljuk meg a német változatot is! Már nem tudom, miért ezt a témakört szemeltem most ki. Talán az volt a célom, hogy sorban minden témakör legyen meg a főbb nyelvekhez, és felülről lefelé haladva a szabadidő jött. Mondanom sem kell, megint az angol témakörről készítettem egy másolatot, és azt kezdtem el németesíteni. Az angolban van pár dolog, ami a németre nem igaz, így ezeket a részeket természetesen kihagytam belőle. Ilyen volt az on és a for elöljárószók használata, a go for a walk és a go on a trip és hasonló kifejezések összegyűjtve.

Vissza a dátumhoz!

Télen jó sokat foglalkoztam a dátum kifejezésével. Angolhoz már megvolt ez a bejegyzés, de azon is szépítgettem egy kicsit, valamint elkészítettem a német, olasz, francia, spanyol verziót is. Már a téli beszámolómban említettem, hogy a következő nyelv, melyben a dátum kifejezéséről szeretnék írni, a holland lesz. Így is lett. Némi utánanézegetés után átírtam a németes poszt másolatát a hollandnak megfelelően, és megmutattam Hollandiában élő ismerősömnek. Ő elég sok apróságra felhívta a figyelmem. Többek között arra, hogy ha az évszámot a germán nyelveknél jól megszokott, sajátos módon fejezzük ki, és szerepel benne a honderd (száz) szó, akkor az egész számot egybe írjuk. Egyébként meg 1000 fölött a számokat külön írjuk, és ha 13-nál kisebb szám van a végén, akkor még en is kerülhet eléje, de ez el is maradhat. Az is kiderült, hogy a „született” kifejezése (múlt időben) történhet ugyan a létige mellett a worden igével is, ezt azonban csak akkor használják, ha a születési dátum közlése után további életrajz következik.

Vissza a spanyol témakörökhöz!

Úgy látszik, ez a visszatérések időszaka, most mindenhez visszatérünk. Mivel a spanyol nyelv van nálam most előtérben, egy újabb témakört elkészítettem hozzá, mégpedig ezennel a Szabadidő (Tiempo libre) témakörét. A korábbi (angol, német) szabadidős témakörökhöz képest egy kis átrendezésen esett át a spanyol változat. Én magam sem értem már magamat, miért azokat a szavakat gyűjtöttem ki, amiket. Talán az angol nyelvnél előjött néhány angol specifikus dolog, amit nem írtam át érdemben a németnél. Először a spanyolnál sem írtam át, de aztán rájöttem, hogy valami nem stimmel, így egy kis átrendezésnek vetettem alá a bejegyzést most. A bejegyzés elejére kerültek fontos szavak, kifejezések a szabadidővel kapcsolatban, ez az angol és a német változatnál nem így volt. Így azért jobban néz ki…

A következő spanyol témakör a Munka (Trabajo) lett. Sehol nem találtam azt a kifejezést, hogy felvesznek valakit egy munkahelyre. Végül egy spanyol anyanyelvű ismerősöm, akit az Enterprise retro számítógép fórumon ismertem meg, Gustavo mondta meg, hogy contratar lesz az. El Mexicano is megkérdezte egy anyanyelvi ismerősét, aki megerősített ebben. Volt még néhány kifejezés, melyeket nehezen találtam meg, ebben is El Mexicano és anyanyelviek segítettek. Ilyen volt még a presentar la solicitud para un trabajo (megpályázni egy állást) kifejezés is.

Észrevettem, hogy elfekvőben van egy majdnem teljesen kész bejegyzésem a kötőmód egyik múlt idejéről, a Pretérito imperfecto de subjuntivo-ról. Gyorsan kipótoltam a hiányosságokat és megjelenítettem. Az a véleményem erről az igeidőről, hogy alapvetően nem nehéz, mert pl. az olaszban is van hasonló. A képzése viszont kissé komplikált, mert az egyszerű múlt T/3 alakjából kell levezetni, ami legtöbbször nem esik egybe az ige tövével. Ezért arra gondoltam, hogy legjobb lenne megtanulni néhány igét ebben az igeidőben, és főleg csak azokat használni. Így például nyelvvizsgán már menőzhetünk is a Si tuviera… és Si fuera… kezdetű mondatokkal.
Ennek az igeidőnek a képzése tehát kicsit eltántorított, egészen addig, amíg meg nem néztem sok igét, és rá nem jöttem a lényegre. Nem feltétlen kellene minden esetben az indefinido T/3 alakjához visszamennünk, csak a rendhagyó igéknél. Eddig sehol nem láttam leírva így, de a szabályos igéknél a szabály, hogy az -ar végű igék -ara, -aras, -ara; -áramos, -arais, -aran ragokat kapnak, az -er és -ir végű igék pedig -iera, -ieras, -iera; -iéramos, -ierais, -ieran ragokat. A rendhagyó igék pedig vagy az utóbbi ragokat kapják, vagy ezeket: -era, -eras, -era; -éramos, -erais, -eran. Sokat gondolkodtam, hogy teljesen átírom a bejegyzést, és erre építem fel teljesen az igeidő képzését. Végül nem írtam át, de említettem ezeket is.

A következő témakör az Escuela (iskola) lett. Talán több könyvben is találkoztam az apuntar igével, melyet súgni jelentésben tüntettek fel. Ezzel El Mexicano nem értett egyet, és anyanyelvűek sem. Nem volt teljesen egyértelmű, milyen spanyol szó illene ide, így ez végül nem került bele. Az oktatás.hu oldalon megnéztem, milyen idegen nyelvekből vannak érettségik, így ezeket a nyelveket mind beleírtam a bejegyzésbe. Kivétel, a lovári és a beás nyelv, egyrészt nem találtam a spanyol elnevezésüket, másrészt El Mexicano szerint spanyol anyanyelvűek nem is értenék, miről van szó. Ami még meglepett, hogy a horvát spanyolul croata, tehát alapból a-ra végződik, mintha nőnemű lenne. A tankönyvre találtam még a libro de texto kifejezést, ezt sem tettem bele a bejegyzésbe, mert helyette minden probléma nélkül használható a libro.

Infinitivo alakot vonzó igék – Milyen elöljárószóval állnak a spanyolban?

Feltűnt egyszer, hogy a spanyolban van egy, számomra fura jelenség. Amikor két ige kerül egymás mellé, és a második főnévi igenév alakban van, akkor a spanyol sok esetben nem tesz elöljárószót a két ige közé, amikor más nyelvek igen. Nagyon kevés ige van más nyelvekben, melyek elöljárószó nélkül vonzzák a főnévi igenevet. Az angolban például ilyen a can, must, may, a németben a jól ismert módbeli segédigék (például können, müssen, wollen) és a lassen, a franciában talán csak a pouvoir, vouloir, savoir, az olaszban pedig az utóbbiak megfelelője, a potere, volere, sapere. Ez kiegészül még néhány igével szinte mindegyik említett nyelvben, például a látni, hallani igék után sem áll elöljárószó (például a Hallom a gyerekeket játszani mondatban). Ezzel szemben a spanyolban ott van például az aconsejar (tanácsolni), decidir (elhatározni) ige, melyek elöljárószó nélkül szeretik maguk mellett a főnévi igenevet, szemben az említett másik négy nyelvvel. Elsősorban ez indított arra, hogy a spanyolban összegyűjtsem az igéket aszerint, hogy milyen elöljárószóval áll utánuk a főnévi igenév. Eredetileg a spanyol igevonzatokról kezdtem írni egy bejegyzést, melynek része volt ez is. Idővel úgy tűnt, ez a bejegyzés nagyon hosszú lesz, ezért is választottam külön a főnévi igeneves témát. Az igevonzatokról szóló bejegyzés még nincs kész, de remélhetőleg a közeljövőben ezzel is elkészülök.

Ser o estar – A spanyolosok egyik legnagyobb nehézsége

Mivel épp benne vagyok nyakig a spanyol nyelvben, és ez a téma nekem sem túl egyszerű, mindenképpen írni akartam róla az oldalon. El Mexicano egyik ismerőse világított rá, hogy létezik egy egyszerűbb szabály is arra, mikor kell a ser, mikor az estar igét használni. Eddig mindenhol azt olvashattuk, hogy a ser inkább az állandó, az estar inkább az átmeneti dolgok kifejezésére való. El Mexicano ismerőse viszont arra mutatott rá, hogy a ser igét nem is az állandó tulajdonságokra használják, hanem arra, ha valakinek vagy valaminek a milétét, kilétét definiáljuk, pontosan meghatározzuk. Ez a szabály több területet lefed, mint az „állandó tulajdonság” kitüntető elnevezés. Ennek fényében akartam egy hihetetlenül egyszerű szabályrendszerrel előrukkolni az oldalon, azonban azon túl, hogy a felemelő tényt megemlítem a ser definiáló képességéről, semmivel sem lett egyszerűbb a szabályrendszerem, mint bármely másik szabályrendszer. Valamire azért talán jó lesz a bejegyzés.

Közben elgondolkoztam, hogy egy jóval egyszerűbb szabályrendszert is fel lehetne állítani, amiben még csak elő sem kerül a ser definiáló képessége, és lehet, erről is fogok írni egy bejegyzést. Ez a bejegyzés azoknak fog szólni, akik csak meg akarják tanulni alkalmazni a szabályt, a már készen lévő bejegyzés pedig azoknak szól, akik szeretnek elveszni a nyelvészet bonyolult útvesztőiben.

A lengyel jelen idő

Talán egy pár évvel ezelőtt kezdtem foglalkozni ezzel a témával, és a bejegyzést majdnem teljesen el is készítettem. Utána félretettem. Most eszembe jutott, hogy ez is ott van, így gyorsan befejeztem és meg is jelenítettem. Két külföldi weboldalt adtam meg referenciának, gyakorlatilag csak ezek alapján állítottam össze a bejegyzést.

Őszintén szólva nem éltem át katartikus élményt annak tekintetében, hogy a lengyel jelen idő mennyire hasonlít az orosz vagy a cseh jelen időhöz, amelyekről már szintén volt szó az oldalon. Persze észrevettem hasonlóságokat, viszont a lengyel nyelv utánozhatatlan egyénisége annyira egyénivé teszi az igealakokat, hogy közben az ember teljesen megfeledkezik arról, hogy ez mire hasonlít még. Ezzel szemben az újlatin nyelvek jelen idejének hasonlósága tényleg rabul ejtett, például legutóbb az, hogy a román és az olasz jelen idejű alakokban milyen sok a hasonlóság, olykor a teljes egyezés is. Május utolsó napján vacsora közben is azon gondolkoztam, hogy milyen érdekes, hogy a portugálban gyakoriak a szóban u-ra végződő szavak (amit egyébként o-val írnak), és a román nyelvben is időnként van mersze előpofátlankodni ennek a végződésnek, még olykor jelen idő egyes szám első személyében is, például az a ști (E/1-ben: știu) ige esetében. A lengyel és az orosz jelen idejű E/1 végződés nem igazán hasonlítanak egymásra, még ha történetileg egy közös morfémára is vezethetők vissza. Akadnak azért hasonlóságok, például az „ovaty” végű igék, melyeknél mindhárom nyelvben az -ov- szótag helyébe -uj- lép. Hozzám az orosz nyelv áll a legközelebb, hiszen általános iskolában ezt tanították 6 évig, így ennek a nyelvnek a szemszögéből próbálom szemlélni a többi szláv nyelvet is. Ez azonban nem feltétlen célszerű, mivel az orosz keleti szláv nyelv, a lengyel és a cseh pedig nyugati, így az utóbbi kettő inkább egymáshoz áll közel, az oroszhoz kevésbé, így számomra nem olyan szembeszökőek ezek a hasonlóságok. Számomra idegenül hat szláv nyelvnél, ha egy ige E/1-ben nem „u” vagy „ju” hangra végződik, a lengyelben pedig ilyen nincs is, a csehben pedig az igék egy részénél fordul csak elő. Érdekes, hogy a T/3 végződése mennyire eltér nyelvenként, az orosznál az ige végén a t végződés általános, míg a lengyelben és a csehben ennek nyoma sincs. A lengyelben szinte minden ige ilyenkor ą-ra végződik, ez valószínűleg ugyanonnan ered, ahonnan az orosz ю, amely sokszor a T/3 „t”-t is tartalmazó morfémájának a része. A csehben viszont itt kicsit más a helyzet, í és ou szokott az igék végén állni. Ha azt vesszük, az újlatin nyelvek T/3 végződése is eléggé „széttartó”, az olasz és a spanyol még hasonlítanak egymásra az -ano, -ono ill. -an, -en végződéseikkel, a francia kicsit más az -ent végződésével, amit egyébként ki sem ejtenek, a román pedig megint más, hol az E/3, hol az E/1 végződéssel egyezik meg, néha azért, mert egyik esetben sincs végződés.

Ha már ennyire belementem most az újlatin és a szláv nyelvek jelen időinek hasonlítgatásába, nem lenne ildomos kihagynom a germán nyelveket sem. Érdekes, hogy a holland és a német végződések nagyon hasonlítanak egymásra, de azért vannak eltérések is. Nem igazán lehet mit kezdeni az angollal, amikor csak egy vacak -s végződést kap az ige E/3-ban (amit minden nyelvtanuló szeret lefelejteni), ez nem hasonlít a német vagy holland -t végződésre. A svéd megint más, ahol végig -r végződést kap az ige, ez se hasonlít sem az angolra, sem a németre, sem a hollandra, semelyik személyben. Viszont a dánra és a norvégra igen, mondhatni meg is egyezik velük. Érdekes, hogy a rendhagyó igék analógiája viszont nagyon hasonló. Eltér a többi jelen idejű alaktól az angol can (annyiban, hogy nem kaphat -s végződést), a németben is rendhagyó a können igealak, így pont közös a két nyelvben, hogy E/3-ban egyikük sem kap végződést: I can és ich kann. A svédnél is ez a helyzet, nincs a kunna igénél -r végződés: jag kan. (A hollandban is: hij kan.) Hasonló a rendhagyóság a német wollen, svéd vilja, az angol will és a holland willen igéknél, valamint az angolban ez elvesztette eredeti „akarni” jelentését, és a jövő idő segédigéje lett. Hasonló nyelvtörténeti turpisság miatt nem kaphat végződést az angol must és shall sem, utóbbi talán a német sollen igével lehet azonos eredetű, az angol may pedig a német mögen igével. Az izlandi nyelvvel sajnos szinte semmit sem foglalkoztam még, de most kíváncsiságból rákerestem a jelen időre. Azt hittem, a németre fognak a jelen idő ragjai hasonlítani, de nem így van. Nyomokban sem hasonlítanak a németre. A skandináv nyelvekre hasonlítanak annyiban, hogy E/2-ben és E/3-ban is -r a végződés. Azt viszont jól sejtettem, hogy a végződések eléggé változatosak lesznek, még változatosabbak, mint a németben.

Utószó 2024. tavasz időszakához

Május utolsó estéjén írtam le ide ezt a fent olvasható jelen idős szösszenetet, akarom mondani agymenést. Utána még szórakozásból nézegettem a Verbix oldalán többféle nyelv igeragozását. Érdekesnek találtam, hogy míg a csehben -ou a T/3 végződés (legalábbis az egyik), addig a szlovákban -ú. Másnap, június elsején barátokkal elutaztunk egy napra. Nem volt netem, és hiányérzetem volt, hogy nem tudom tovább tanulmányozni az igeragozást a nyelvekben. (Persze a barátokkal való egyéb elfoglaltságok miatt ez aztán háttérbe szorult.) Ez a hiányérzet már egyfajta megszállottságra utal a nyelvek iránt. Bár ezt eddig is tudtam magamról, de azért nem baj, ha időnként kapok magamtól ilyen visszajelzéseket, hogy lássam, hányadán is állok a nyelvekkel. A nyelvek rajongójaként aránylag jó rálátásom van néhány nyelvre (leginkább germán, újlatin és szláv nyelvek), mégis akadnak olyan nyelvek, melyek valamiért kívül esnek a látókörömön. A germán nyelvek közül ilyen a norvég, a dán és az izlandi, a szláv nyelvek közül a cseh, a szlovák és a szlovén. Az újlatin nyelvek közül a román volt ilyen, de most már kezdek vele megbarátkozni. Mindig zavar, ha olyan idegen nyelvű szöveget látok, amiből szinte semmit nem értek, vagy ha eldönteni sem tudom, hogy milyen nyelven van. A nyelvek rajongójaként mumus nálam a norvég és a dán megkülönböztetése írásban, valamint a cseh és a szlovák nyelv megkülönböztetése. A probléma enyhítésére talán megoldás lehetne, ha tanulnék egy kicsit norvégul és szlovákul, így már a másik, hasonló nyelv felismerése könnyebben menne. Egyelőre azért nem akarom magam ilyenekkel terhelni, mert a többi szláv nyelvvel sem állok túl jól, valamint előbb svédül lenne jó aránylag jól megtanulni, és utána jöhetne a norvég. A svédbe viszont addig nem akarom komolyabban belevetni magam, amíg a hollandot nem tanulom meg viszonylag jól (középfokú nyelvvizsga szintjén). Néha félelmeim vannak attól, hogy a sok nyelv összekeveredik. Pedig ettől nem kellene félni. Egyszer láttam egy nagyon jó YouTube videót arról, hogy hogyan érdemes sok nyelvet párhuzamosan tanulni, és nem kell attól félni, hogy összekeverjük őket. Többször próbáltam erre a videóra újra rákeresni, de sajnos nem találtam.