2021 nyara

2021 nyara során is bővült az oldal. Hogy mivel, és miért pont most, annak inkább személyes vonatkozásai vannak, ezekről is írok itt lent. Biztos nem teljesen érthető, miért kezdtem hirtelen a lengyel számnevekkel foglalkozni, amikor a lengyel nyelvről még eddig egyáltalán nem volt semmi az oldalon. Utána pedig a francia nyelvre kezdtem ráállni.

Angolosok és németesek gyakori hibái

A Youtube-on a Learn German with Anja csatorna videói leginkább azért tetszenek, mert a youtuber sokszor elmondja felváltva angolul és németül is ugyanazt, így jól megfigyelhetők a két nyelv hasonlóságai és eltérései. Az egyik videója ihletett meg, ahol azokból a hibákból mazsoláz, melyeket a németül tanuló angolosok sokszor elkövetnek. Nagyrészt a videóját használtam fel alapanyagként a bejegyzés elkészítéséhez, de a vége felé még pár dologgal kiegészítettem: a szórendről és a vonatkozó névmásokról írtam még.

Mennyire nehéz több nyelvet megtanulni?

Mivel több nyelvvel is foglalkozom, látom, hogy ez nem akkora ördöngösség, mint sokan gondolják. Ha a kezembe kerülne egy olyan nyelvnek a nyelvkönyve, amellyel még életemben sosem foglalkoztam, elkezdeném lapozgatni, és érdekesnek találnám, nem riasztana el, hogy ez valami új. Ennek oka, hogy már valamikor túltettem magam azon a döbbeneten, amikor visszafordulhattam volna a nyelvek világától. Anno tanultam ugyan oroszul, de nem mélyedtünk el az orosz nyelvtan rejtelmeiben olyan nagyon. Volt valami tárgyeset és részes eset, és emlékszem, hogy nem értettem, hogy mikor melyiket kell használni, amikor azt akarjuk mondani, hogy az úttörőszobába, vagy hogy az úttörőszobában. Később németből sem értettem először ezt az egészet (ott is hasonló a szabály erre) de aztán természetesen megértettem. Az általános iskolai nyelvtanulás az én esetemben egy külön téma lehetne, mert akkor a nyelvtan még tőlem is többnyire idegen dolog volt, még a magyar nyelvtanban sem mindig értettem a logikát. Az első nyelv, melyet komolyabban kezdtem tanulni, az angol volt. Először nagy problémát okozott, hogyan kell egy kérdő mondatot helyesen összerakni, mikor kell a mondatba do, mikor does, és minek, és utána milyen szórend lesz. Valamint, minek kell a mondatba az is, amikor a magyarban nincs ott semmi, és mikor kell helyette are, amikor a magyarban az sincs ott. Utólag visszagondolva, eddigi életemben mindenféle nyelvtanulás során ez volt a legnehezebb rész. Itt szembesültem azzal, hogy ahhoz, hogy egy mondatot összerakjunk, mennyi mindenre figyelni kell, és ez a lényeg, így a kezdeti sokk megvolt, ehhez képest túl nagy meglepetés már nem érhet. Gyakorlatilag minden nyelvben figyelni kell arra, hogyan rakjunk össze egy mondatot, csak a szabályok mások. Így ha az első nyelv tanulásakor az ember megérti ezt az egészet és meglátja a szépségét, akkor már más nyelvek tanulásakor könnyen fogja tudni ugyanarra a sémára alkalmazni a szabályokat, vagy akár nyitottabb lesz más sémákra is.
A lényeg, erről próbáltam összeszedni, amit tudtam, és leírni a bejegyzésbe.

A számok lengyelül

Régóta úgy érzem, jó lenne egy szláv nyelvet jobban megtanulni. Bizonytalan voltam benne, de alig 10 éve valamiért a horvát volt szimpatikus – annak ellenére, hogy azelőtt 10 évvel lengyelt tanultam egy kötelezően választható tantárgy keretében. Arról nem is beszélve, hogy általános iskolában orosz volt kötelező. Tavaly a kezembe került egy szlovák nyelvkönyv, és úgy tűnt, majdnem olyan, mint a horvát, de egy kicsit annál közelebb áll hozzám. Ennek ellenére a horvátnál akartam maradni, hogy ezzel próbálok foglalkozgatni, egészen addig, amíg meg nem jelentek a cégnél, ahol dolgozom, a lengyel beszállítók. A legtöbbjük nem beszél a lengyelen kívül más nyelvet, és „muszáj” volt előszednem egy lengyel társalgási zsebkönyvet, hogy pár dolgot tudjak mondani nekik. Így aztán szép lassan előjöttek az emlékek a lengyel tanulmányaimból, és kezdtem közelinek érezni magamhoz ezt a nyelvet. Egy-két lengyel nyelvkönyvet el is kezdtem lapozgatni. Így jutottam arra, hogy inkább lengyelül kéne tanulni. Elkészítettem hát a lengyel számokról a bejegyzést. Igaz, oroszul elméletileg többet tudok, bármennyire is más volt az általános iskolai nyelvtanulás, mint a mostani, tehát talán ezt a nyelvet kellene előbb megtanulnom. Vagy nem. Néha foglalkozom egy kicsit a lengyellel, egy kicsit az orosszal. De most inkább a franciával, és erről fogok rögtön írni bővebben.

A francia en névmás

Régebben már írtam az olasz ne névmásról egy bejegyzést. Ezt a bejegyzést átírtam a francia en névmásnak megfelelően, ugyanis a két nyelvben ezek a névmások gyakorlatilag teljesen ugyanúgy viselkednek. Érdekes, hogy az olasz és a francia nyelvkönyvek más-más oldaláról ragadják meg ugyanazt a jelenséget, amivel a bejegyzés átírása során szembesültem. Az olasz könyvekből például kiderül, hogy a Li ho visti tutti (Mindet láttam) mondat előfordul, míg a francia könyvek nem említik a Je les ai vus tous mondatot, ami egyébként szintén helyes.

Francia témakörök: Az időjárás és Az emberi test

Ahogy látható, mostanában a francia nyelvre kicsit rágyúrtam. Mivel ezt a nyelvet középiskolában tanultam, érettségiztem belőle (kitűnő eredménnyel, az írásbelim teljesen hibátlan lett), és majdnem francia szakra mentem továbbtanulni, és többé-kevésbé azóta is foglalkozgatok ezzel a nyelvvel, úgy döntöttem, elkezdek felkészülni a nyelvvizsgára. Bár nincs különösebben szükségem nyelvvizsgára, ártani nem árthat, és egy kisebb célt is kitűzök magam elé ezzel. Ezért kezdtem el most a francia témakörökkel foglalkozni. A szóbeli nyelvvizsgához amúgy is tudni kell a témaköröket, és felkészülés közben elkészítem az oldalra a szógyűjteményt is, ezzel én is tanulok és másoknak is segítek.
Augusztus végén az időjárásról (Le temps), szeptember elején az emberi testről (Le corps humain) állítottam össze szógyűjteményt. Egy ötnyelvű képes szótárat használtam, és az 1000 kérdés 1000 válasz könyvnek két változatát is, valamint a J’aime les mots képes tematikus szótárat. Még innen-onnan kikerestem szavakat. A célom, hogy a témához kapcsolódóan minél több szót összegyűjtsek, de csak a témához kapcsolódóan. Az 1000 questions 1000 réponses könyvek jók, viszont adott témánál nem csak a témához kapcsolódó szavak vannak kigyűjtve, hanem minden, ami a szövegekben előfordul, és a szerző úgy ítéli meg, a tanulók számára új szó lehet. Ennek sok előnye van, és annak is, hogy mondatokban, szövegekben kifejtik a témát, de így nem láthatjuk egyben tisztán a témához kapcsolódó szavakat. Az én szógyűjteményeimnek az a hibája, hogy csak szavak vannak bennük leginkább, és csak kevés mondat a szavakkal.

–

500

Itt ez a poszt, melyet most olvas a kedves Látogató, ez az 500. poszt az oldalon. Érdeklődés hiányában ünnepséget nem rendezünk ezen alkalomból, de azért figyelemre méltó, hogy egy ilyen kerek számhoz értünk, mely ezernek pont a fele. Nagyjából tíz év alatt gyűlt össze ez az 500 bejegyzés. Ezekbe beleszámítanak ezek a blogbejegyzések, melyeket évente néhány alkalommal írok arról, hogy mi került fel az oldalra, és a feladatok megoldókulcsa is. Jelen sorok írásakor október vége felé járunk, tehát a szeptemberben és októberben felkerült bejegyzések is benne vannak az 500-ban, bár itt még csak a nyáriakról írtam.
Ha így megy tovább, 2031 környékére elérjük az 1000 bejegyzést. Persze ki tudja, addig mi lesz még, rengeteg minden történhet. Én sok nyelvet szeretnék még jobban megismerni és anyagokat tenni fel hozzájuk az oldalra. Gimnazista korom óta megvan bennem az érdeklődés a nyelvek iránt, azóta folyamatosan foglalkozom nyelvekkel. Ez valószínűleg a jövőben is így marad.