Svéd főnév

Itt megtudhatjuk, milyen nemű lehet a svéd főnév, és megismerhetjük a határozott és határozatlan névelőt.

A svéd főnév neme

A svéd főnév két fajtája a semleges nemű (neutrum) és a nem semleges nemű (közös nemű, utrum) főnevek. A neutrum főneveket ett-főneveknek, az utrum főneveket en-főneveknek is szokás nevezni, mivel a határozatlan névelőjük en ill. ett. Utrum főnév minden olyan főnév, mely természetes nemmel rendelkező élőlényeket jelöl. A többi főnév nemét nem lehet kikövetkeztetni, ezek lehetnek utrum és neutrum főnevek is. Ezek nemét meg kell tanulni. Nincs egyértelmű szabályrendszer, mely főnevek tartoznak az utrum, és melyek a neutrum csoportba. Viszont néhány szabályszerűség létezik, íme:

En-főnevek:

  • az évszakok mind: en sommar (egy nyár; sommaren – a nyár), en vinter (egy tél; vintern – a tél), en vår (egy tavasz; våren – a tavasz), en höst (egy ősz; hösten – az ősz)
  • a napok: en måndag (egy hétfő; måndagen – a hétfő), en tisdag (egy kedd)
  • a hónapok: en januari (egy január)
  • az égtájak: västen (a nyugat)
  • az -ing végű főnevek: en tidning, tidningen (egy újság, az újság), en räkning (egy számla), en övning (feladat), en lösning (egy megoldás), en förhoppning (egy remény), en översettning (egy fordítás), en handling (egy dokumentum), en våning (egy emelet, egy lakás)
  • az -el végű főnevek: en artikel, artikeln (egy névelő, a névelő), en himmel, himmlen (egy ég, az ég)
  • az -ik végűek: en politik (egy politika), en musik (egy zene), en statistik (egy statisztika), en fabrik (egy gyár)
  • az -ur végűek: en kultur (egy kultúra), en figur (egy alak), en litteratur (egy irodalom), en natur (egy természet), en temperatur (egy hőmérséklet)
  • az -ion végűek: en information, en region, en konstruktion, en tradition (egy hagyomány)
  • az -ens végűek: en konferens (egy konferencia), en tendens (egy tendencia)
  • a -het végűek: en skönhet (egy szépség), en möjlighet (egy lehetőség)

Ett-főnevek:

  • az -um végűek: ett museum (egy múzeum), ett album (egy album), ett forum (egy fórum), ett centrum (egy központ)
  • a -ment végű főnevek: ett parlament, ett dokument, ett instrument (egy eszköz)
  • Azok az -m  és -ma végű főnevek, melyek magyarul -ma végződésűek és nagyon hasonlóak: ett problem (egy probléma), ett diplom (egy diploma), ett tema, temat (egy téma, a téma), ett drama, dramat (egy dráma, a dráma), ett telegram (egy távirat)

A svéd főnév határozatlan névelője

A magyarban a határozatlan névelő az egy szócska, de nem a mennyiséget jelöli, hanem teljesen hangsúlytalan. Ennek megfelelője a svédben az utrum (közös nemű) főnevek előtt az en, neutrum (semleges nemű) főnevek előtt az ett szócska:

utrum (közös nemű) főnevek neutrum (semleges nemű) főnevek
en bil – egy autó
en vecka – egy hét
en man – egy férfi
en kvinna – egy nő
ett tåg – egy vonat
ett hus – egy ház
ett land – egy ország
ett rum – egy szoba

 

A svéd főnév határozott névelője:

A magyarban ez az a, az szócska a főnevek előtt (pl. a szék, az asztal). A svédben ez eléggé érdekes, mivel nem a főnév elé kerül, hanem utána, vele egybeírva. Ezért nem is nevezik névelőnek, hiszen ez az elnevezés abból ered, hogy a névszó előtt áll (név + elő). A főnév végére kerülő „névelőt” úgy nevezik, hogy végartikulus. Utrum (közös nemű) főnevek végére az -en neutrum (semleges nemű) főnevek végére pedig az -et kerül, ha a szó mássalhangzóra végződik:

utrum főnév neutrum főnév
bil (autó) – bilen (az autó)
stol (szék) – stolen (a szék)
butik (bolt) – butiken (a bolt)
buss (busz) – bussen (a busz)
tåg (vonat) – tåget (a vonat)
bord (asztal) – bordet (az asztal)
kök (konyha) – köket (a konyha)
hus (ház) – huset (a ház)

A főnevek végén sokszor az m és az n megkettőződik a végartikulus előtt, ha az m vagy n előtt magánhangzó van. Ez leginkább az egy szótagú főnevekre igaz:

man (férfi) – mannen (a férfi)
vän (barát) – vännen (a barát)
mun (száj) – munnen (a száj)
rum (szoba) – rummet (a szoba)
dröm (álom) – drömmen (az álom)
program – programmet
medlem (tag) – medlemmen (a tag)

kivétel pl.:
sten (kő) – stenen (a kő)
son (fia – az o hosszú) – sonen (a fia)
ben (lábszár) – benet (a lábszár)
ren (rénszarvas) – renen (a rénszarvas)
kusin (unokatestvér) – kusinen (az unokatestvér) (Hosszú marad a hangsúlyos i.)
problem – problemet (a probléma)

Az -er vagy -el végű, utrum főnevek végére nem -en, csak -n kerül:

vinter (tél) – vintern (a tél)
teater (színház) – teatern (a színház)
syster (lánytestvér) – systern (a lánytestvér)
artikel (cikk) – artikeln (a cikk)
spegel (tükör) – spegeln (a tükör)

Az -er vagy -en végű, neutrum főnevek e-je kieshet a végartikulus előtt:

vatten – vattnet (a víz)
papper – papperet / pappret (a papír)
nummer – numret (a szám)
väder (időjárás) – vädret (az időjárás)

Magánhangzóra végződő főnevek végére -n ill. -t kerül:

vecka (hét) – veckan (a hét)
flicka (lány) – flickan (a lány)
pojke (fiú) – pojken (a fiú)
ö (sziget) – ön (a sziget)

äpple (alma) – äpplet (az alma)
kaffe (kávé) – kaffet (a kávé)
öga (szem) – ögat (a szem)
öra (fül) – örat (a fül)
tema (téma) – temat (a téma)

Egyes idegen eredetű, magánhangzó végű főnevek végére -et, -en kerül:

bageri (pékség) – bageriet (a pékség) (vagy akár: bagerit)
fyrverkeri (tüzijáték) – fyrverkeriet (a tüzijáték)
te (tea) – teet (a tea)

Egyéb sajátos eset:

museum (múzeum) – museet (a múzeum)
bror (fiútestvér) – brodern (a fiútestvér)
far (apa) – fadern (az apa)
mor (anya) – modern (az anya)

Többes számban a végartikulus lényegében a főnév végződésétől függ. -Or, -ar, -er végződés után -na lesz a végartikulus. -Are végű főnevek végéről az e eltűnik, annak helyébe kerül a -na végződés. -N végződés után csak -a lesz a végartikulus. A többi esetben -en a végződés:

flickor (lányok) – flickorna (a lányok)
gator (utcák) – gatorna (az utcák)
dagar (napok) – dagarna (a napok)
läkare (orvosok) – läkarna (az orvosok)
äpplen (almák) – äpplena (az almák)
hus (házak) – husen (a házak)
universitet (egyetemek) – universiteten (az egyetemek)
ögon (szemek) – ögonen (a szemek) (rendhagyó!)

Ha a főnév előtt jelző áll, akkor nem csak végartikulus van, hanem a jelzős szerkezet elé is kerül névelő: utrum főnevek elé a den, neutrum főnevek elé a det, többes számú főnevek elé pedig a de (utóbbi kiejtése ‘dom’):

stor = nagy
bil = autó, bilen = az autó
hus = ház, huset = a ház; husen = házak / a házak

den stora bilen = a nagy autó
det stora huset = a nagy ház

de stora husen = a nagy házak

(A jelzős szerkezetekről a melléknévvel foglalkozó bejegyzésben lesz részletesebben szó.)

Feladatok gyakorláshoz

Csoportosítsd a főneveket nemük szerint! 1.

Csoportosítsd a főneveket nemük szerint! 2.

Forrás:

Harrach Ágnes: Kevés szóval svédül, Tankönyvkiadó, 1987.

dict.cc – angol-svéd szótár és német-svéd szótár

Karl-Axel Daude: Svéd kapd elő, Assimil, 2010.

Dr. Závodszky Ferenc: Svéd társalgási zsebkönyv, Tankönyvkiadó, Budapest, 1974.

learningswedish.se – Áttekintés a svéd főnévről angolul

Transparent language – Swedish nouns

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!