A spanyol főnév neme
A spanyol főnév vagy hímnemű (el határozott, un határozatlan névelővel), vagy nőnemű (la határozott, una határozatlan névelővel) lehet. Kevés, jól behatárolható jelentéskörű főnév semleges nemű (lo határozott névelővel). A főnevek nemét a végződésükből vagy a jelentésükből határozhatjuk meg. A főnevek nemét azért kell tudni, mert különben nem tudnánk a megfelelő alakú névelőket és egyéb névmásokat használni a főnevek mellett. Továbbá a melléknevek végződését is meghatározhatja a hozzájuk tartozó főnév neme.
Hímneműek:
Végződés szerint:
1. -o végű főnevek jelentős része (pl. el cuchillo – kés; el libro – könyv)
2. mássalhangzó és hangsúlyos magánhangzó végű főnevek nagy része (el lápiz, el pan, el café). Ide tartozik az is, amikor a főnévi igenevet főnévként használjuk: el saber (a tudás), el poder (a hatalom).
3. Kevés -a (főleg -ma és -ta) végű, görög eredetű főnév: el mapa (térkép); el aroma, el clima, el diagrama, el dilema, el diploma, el drama, el esquema, el idioma (nyelv), el panorama, el poema, el problema, el síntoma (tünet), el sistema, el telegrama, el tema; el fonema, el morfema, el sintagma; el planeta (bolygó), el cometa (üstökös)
Kivételek (-o végűek, mégis nőneműek): la dinamo, la mano „kéz”, la foto (fotografia) „fénykép”, la moto (motocicleta) „motorkerékpár”, la radio (radiodifusión) „rádió”, la soprano
Jelentés szerint:
1. férfit, férfifoglalkozást, hím állatot jelölő főnevek: el hombre ’a férfi’, el padre ’az apa’, el cura ’a pap’, el poeta ’a költő’, el profesor ’a tanár’, el periodista ’az újságíró’, el toro ’a bika’, el león ’a (hím) oroszlán’
2. a folyók, tavak, tengerek, óceánok, völgyek, vulkánok nevei: el [río] Amazonas, el [río] Titicaca, el [mar] Mediterráneo, el [océano] Pacífico, el [volcán] Vesubio
3. a hét napjai, a hónapok, égtájak, színek nevei: lunes ’hétfő’, diciembre ’december’, el Norte ’Észak’, el [color] naranja ’a narancssárga’
Nőneműek:
Végződés szerint:
1. -a végű főnevek nagy része: la guitarra ‘a gitár”, la casa ‘a ház”; fontosabb kivétel: el día ’a nap’, el mapa ’a térkép’
2. -ión végű főnevek nagy része, közülük a -ción, -sión, -xión, -gión végűek mind: la lección, la canción, la pasión, la conexión, la región
3. -d végű főnevek nagy része, közülük a -tad, -dad, -tud végűek mind: la ciudad, la soledad, la libertad; néha egyéb -d végű főnév is: la pared
4. -eza, -icie, -umbre végű főnevek mind: la belleza, la superficie ’a felület’, la incertidumbre ’a bizonytalanság’
5. -ez végű főnevek: la niñez ’a gyermekkor’, la vejez ’az időskor’, la estupidez ’a hülyeség’, la validez ’az érvényesség’
6. a gyulladásos betegségeket jelölő -itis végű főnevek: la otitis ’a fülgyulladás’, la amigdalitis ’a mandulagyulladás’
Jelentés szerint:
1. a nőt, női foglalkozást, nőstény állatot jelölő főnevek: la mujer ’a nő’, la madre ’az anya’, la modelo ’a (fotó)modell’, la actriz ’a színésznő’, la vaca ’a tehén’, la yegua ’a kanca’
2. a betűk nevei: la [letra] a, la efe, la hache, la cu, la alfa, la gamma, la épsilon, la ro
3. a szigetek nevei: las [islas] Baleares, las Canarias, las Filipinas
Az -e végű főnév vagy hímnemű (pl. el arte), vagy nőnemű (pl. la suerte), ezt meg kell tanulni.
Ha nagyon precízek akarunk lenni, létezik semleges nem is, ez azonban kevés főnevet érint. Elsősorban a melléknevek főnevesítésére való a semleges lo névelő (pl. lo bueno – a jó; lo poco – a kevés).
Mindkét nemben használatos főnevek: Inkább hímnemben fordulnak elő, de a nőnemű alak sem helytelen:
el / la mar (tenger)
el / la calor (hőség)
el / la canal (csatorna)
el / la internet
A mar elsősorban szóösszetételekben nőnemű, és olyan emberek beszédében, akik kapcsolatba hozhatók a tengerrel, pl. tengerészek. Továbbá, ha konkrét tengerre gondolunk, hímnemű alakot használunk (El mar Mediterráneo), ha pedig általánosságban beszélünk a tengerről, akkor a nőnemű alakot kell használni.
Az arte (művészet) egyes számban hímnemű, többes számban nőnemű:
arte abstracto (absztrakt művészet) – bellas artes (szépművészet)
el arte – las artes
Hímnemben a gyümölcs fája, nőnemben a gyümölcs:
el cerezo (cseresznyefa) – la cereza (cseresznye)
el manzano (almafa) – la manzana (alma)
el ciruelo (szivafa) – la ciruela (szilva)
al almendro (mandulafa) – la almendra (mandula)
Hímnemben és nőnemben más-más jelentésű főnevek (a legfontosabbak):
el cabeza (valaminek a feje) – la cabeza (fej, mint testrész)
el capital (tőke) – la capital (főváros)
el cólera (kolera) – la cólera (düh)
el guía (idegenvezető) – la guía (útikönyv)
el parte (jelentés) – la parte (rész)
el policía (rendőr) – la policía (rendőrség)
el radio (sugár) – la radio (rádió)
Bővebb lista: Spanyolultanulunk.hu – El capital vagy la capital?
Egyes, személyt jelölő főnevek jelölhetnek férfit és nőt is, de alakjuk változatlan:
A személy nemétől függően ezek vagy hímnemű, vagy nőnemű főnevek. Leginkább foglalkozásnevek tartoznak ide, és hangszeren játszó személyek:
el / la guitarrista (gitáros)
el / la pianista (zongorista)
el / la violinista (hegedűs)
el / la trompetista (trombitás)
el / la estudiante (egyetemista)
el / la modelo (modell)
el / la piloto (pilóta)
el / la cantante (énekes)
el / la recepcionista (recepciós)
el / la dentista (fogorvos)
el / la psiquiatra (pszichiáter)
el / la portavoz (szóvivő)
el / la deportista (sportoló)
Egyebek:
el barco (hajó) – la barca (csónak)
–A határozott névelő
Hímnemben EL (többes számban LOS), nőnemben LA (többes számban LAS) a névelő, pl.
el libro – a könyv, los libros – a könyvek
la mesa – az asztal, las mesas – az asztalok
Ha egy nőnemű szó hangsúlyos a hanggal kezdődik (írásban ha- is lehet), akkor (a jóhangzás érdekében) nem la, hanem el lesz a névelő. Ez a szó nemében nem okoz változást. Többes számban, mivel a jóhangzás nem probléma, nem jön elő ez a változás:
el alma – a lélek el agua – a víz el hacha – a fejsze |
las almas – a lelkek las aguas – a vizek las hachas – a fejszék |
Ez csak a hangsúlyos a-val kezdődő főneveknél van így! Ha hangsúlytalan a-val kezdődik a főnév, a névelő la marad: la abuela (a nagymama).
Ha melléknevet főnevesítünk (főnévvé vált melléknév), akkor az LO névelőt kap. Ezek a főnevek elvont fogalmakat jelölnek:
lo bueno – a jó
lo malo – a rossz
Ezek mellett a főnevek mellett a melléknév hímnemű alakba kerül. Ebből a szempontból tehát hímneműeknek is lehet tekinteni ezeket. Azonban nem a hímnemű él, hanem a semlegesnemű ello névmással utalhatunk rájuk vissza. Ebből a szempontból mégis érdemes lehet ezeket külön semleges nemű főneveknek tekinteni, hiszen nem minden esetben viselkednek a hímnemű főnevek mintájára. Ha nem elvont fogalmat, hanem személyt jelölünk vele, akkor a névelő a természetes nem szerinti lesz: el bueno – a jó (férfi / fiú), la buena – a jó (nő, lány).
A határozatlan névelő
Hímnemben UN, nőnemben UNA, pl.
un libro – egy könyv
una mesa – egy asztal
Hangsúlyos a-val kezdődő szó előtt nőnemben is a névelő una helyett un lesz a jóhangzás miatt:
un agua, un alma
—————
Forrás a spanyol főnév neme témához:
Kertész Judit: Rendszeres spanyol nyelvtan, Aula Kiadó, 2001.
Felhasznált és ajánlott olvasmány a spanyol főnév neme témához:
El Mexicano: A spanyol főnevek neme
A főnevek neme más nyelvekben:
A latin főnév neme, az olasz főnév neme, a francia főnév neme, a portugál főnév neme.
A német főnév neme, a holland főnév neme, a svéd főnév neme.
—————————————–
Spanyol névelős teszt
Spanyol névelős teszt, kezdőszint
Spanyol névelős teszt
Spanyol névelős teszt, kezdőszint
július 20, 2012
El MexicanoNéhány dolgot pontosítanék. A nemeknél vannak kivételek, bár nem sok (el día, el mapa, el planeta, illetve szintén hímneműek a görög eredetű -ma végű fővenek – el problema, el panorama stb. –, la mano stb.). A la radio, la foto, la moto stb. nem valódi kivételek, mert ezek rövidített alakok: la radiodifusión, la fotografía, la motocicleta stb. A nemek nemcsak a végződéstől függnek (igazából nem is a végződés határozza meg őket, hanem fordítva, a nemeket bizonyos esetekben csak jelöli a végződés), hanem kategóriáktól is, pl. a folyók nevei mindig hímneűek, függetlenül a végződésüktől (el Tisza). Mássalhangzó végződésű főnév is lehet nőnemű (pl. la razón, la labor), ez sem mérvadó; ugyanakkor az -ión végű főneveknek sem mindegyike nőnemű (pl. el avión, el bastión), hanem csak egy behatároltabb kategória ezeken belül, amelyek viszont MINDIG nőneműek, kivétel nélkül, mégpedig a -ción, -sión és -xión végűek. A -d végű főneveknek sem mindegyike nőnemű (pl. el laúd), itt is inkább csak egy szűkebb kategória, amely viszont mindig az: -dad, -tad és -tud. Semlegesnemű főnevek nincsenek, csak névmások (ello/lo, esto, eso, aquello, todo ‘minden’, nada ‘semmi’, algo ‘valami’, tanto ‘annyi’, cuánto ‘mennyi’ stb.) és a határozott névelő (lo): el bueno ‘a jó [férfi]’, la buena ‘a jó [nő]’, lo bueno ‘a jó [dolog, ami jó]. Funkcionálisan az alguien ‘valaki’ is semleges nemű lenne, de mivel semleges nemű személy nem létezik, ezért ezt hímneműnek kategorizálják. A melléknév semlegesnemű alakja megegyezik a hímneművel: nada nuevo ‘semmi új’.
A többes számnál az irodalmi nyelvben nem csak mássalhangzó végződő szavaknál van -es, hanem a hangsúlyos -í és -ú végződésűeknél is: bisturí / bisturíes ‘szike/szikék’, tabú / tabúes ‘tabu/tabuk’, iraquí / iraquíes ‘iraki/irakiak’. A köznyelvben viszont ingadozik: tabú / tabús~tabúes. A magánhangzók elnevezésének többes száma rendhagyó: aes [ájsz], es, íes, oes, úes.
A határozott és határozatlan névelőnél még annyit, hogy hangsúlyos [a]-val kezdődő (írásban a-, ha- v. á-, há-) nőnemű szavak előtt el és un áll, ezek azonban nem a hímnemű alakok, hanem arról van szó, hogy a latin nőnemű alakok másképp rövidültek le eufonikus okokból (lat.ILLE > ósp. ell > sp. el, és ILLA > ósp. ela > sp. la, de: [‘a] előtt: ela > el: ILLA ÁNIMA > *ela alma > *el’alma > el alma [de: las almas]; UNA ÁQUILA > *un’águila > un águila [de: unas águilas). Ez kizárólag arra az esetre igaz, ha a névelő közvetlenül megelőzi a főnevet, és csakis főnévre: un alma buena, de: una buena alma; el águila blanca, de: la blanca águila, akkor is, ha a melléknév hangsúlyos [a]-val kezdődik: la alta sociedad [‘lalta…] ‘a magas társadalom’. KIVÉTELEK a szabály alól a betűk nevei: la A ‘az A’ (*el A), la hache ‘a H’ (*el hache), itt ugyanis hiátussal ki kell ejteni a névelő [a] hangját is [la’a], [la’atSe].
Elnézést, hogy ilyen hosszúra sikeredett.
október 30, 2016
Tóth EnikőÜdvözlök mindenkit! Engem a spanyol befejezett idő ige ragozása érdekel! ( Ami már rég megtörtént) Ha valaki tudna nekem ebben segíteni akkor fenti emailcímemre tudja küldeni a segítséget vagy a facebook elérhetőségemre: https://www.facebook.com/marianaesposito00/about A segítségeket előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Tóth Enikő
október 30, 2016
Bodnár Tamás, webnyelvÉn erről tudok:
https://elmexicanoblog.blogspot.com/2012/05/mennyire-reg-mult-regmult-preterito.html
Esetleg ez is segíthet:
https://elmexicanoblog.blogspot.com/2011/11/spanyol-igeidok-jelentese.html
Kapásból nem tudok más oldalt. Még spanyoltanulással kapcsolatos Facebook csoportokban is segíthet valaki.
Ha maga az ige ragozása érdekel ebben az időben, akkor az haber igét kell egyszerű múltban (hube, hubiste, hubo…) vagy folyamatos múltban (había, habías, había…) ragozni, ezt követi a participio (pl. cantado, hablado). Itt van még egy igeragozó oldal az hablar ige ragozásával:
http://www.verbix.com/webverbix/Spanish/hablar.html
október 3, 2023
Fodor TamásA “hímnemben gyümölcs, nőnemben a gyümölcs fája” című alponthoz annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy éppen fordítva van, ahogy az a példákból is látszik.
október 3, 2023
Bodnár Tamás, webnyelvKöszönöm, javítottam.