Subjonctif présent
Francia kötőmód jelen idő

A franciában megtalálható a magyarhoz hasonlóan a kijelentő mód (indicatif), feltételes mód (conditionnel) és felszólító mód (impératif). Azonban a kötőmód (subjonctif) egy olyan igemód, amely a magyarok számára szokatlan. Részben akkor használjuk ezt a franciában, amikor a magyarban a mellékmondatban felszólító mód áll, pl. Azt akarja, hogy menjek. Itt a menjek ránézésre felszólító módú alak, de vannak, akik ezt is kötőmódnak nevezik a magyarban is. A francia kötőmód tehát részben ezt fejezi ki, részben mást, amiről egy másik bejegyzésben lesz szó bővebben. Most tekintsük át a francia kötőmód jelen idejét (subjonctif présent)!

Le Mont Saint-Michel

A subjonctif présent képzése:

-e
-es
-e

-ions
-iez
-ent

Az -ions és -iez rag a kijelentő mód imparfait T/1 tövéhez járul (ami megegyezik a kijelentő mód jelen idejének T/1 tövével). Ezért ebben a két személyben a kötőmód jelen idejének az alakja meg is egyezik az imparfait alakjával. (Hiszen imparfait-ben is -ions, -iez ragokat kap az ige T/1-ben és T/2-ben.) Például: parler: nous parlions, vous parliez; prendre: nous prenions, vous preniez.
A többi személy ragjait (kékkel vannak szedve fent) a kijelentő mód jelen idő T/3 alakjából kapjuk, ha annak személyragját elhagyjuk: parler: ils parlent→ je parle, tu parles, il parle, ils parlent; prendre: ils prennent → je prenne, tu prennes, il prenne; ils prennent. A kékkel szedett ragok nem hallatszanak szóban!
A szabályos -er végű igék tövét egyszerűen a főnévi igenév tövéből is le lehetne vezetni az összes személyben: parl-er → je parl-e; nous parl-ions. Hiszen itt egybeesik a T/1 imparfait töve és a T/3 jelen idő töve is az ige tövével. Azonban sok ige ragozása rendhagyó, ezeknél fontos, hogy a T/1 imparfait és a T/3 jelen idő tövéből induljunk ki! (Például a szabályos parler, aimer igék esetében ez nem probléma, de például finir, venir, prendre, sortir és sok más igénél erre is figyelni kell!)

A további táblázatokban az egyszerűség kedvéért harmadik személyben il / elle és ils / elles helyett csak il és ils áll. Sokan szeretik a kötőmódú alakok elé mindig kitenni a que (hogy) kötőszót is, mivel szinte mindig ez után állnak. Az egyszerűség és jobb áttekinthetőség miatt ezt is elhagytuk.

Az -er végű, szabályos igék subjonctif présent alakjának képzése a legegyszerűbb:

Ahogy látható, a kékkel szedett alakok megegyeznek a kijelentő mód jelen idejű alakokkal a szabályos -er végű igék esetében. Például a je parle, tu commences, il mange, ils achètent, je chante, j’aime, il cherche, ils écoutent egyaránt lehetnek kijelentő módú és kötőmódú alakok is. De ez csak a szabályos -er végű igéknél van így!
Az acheter, lever, espérer típusú igéknél jelen időben kijelentő módban is változás történik (j’achète, je lève, j’espère), ez igaz a kötőmódra is. Ugyanígy figyelni kell az appeler (j’appelle), jeter (je jette) típusú igékre is, ahol az l ill. t megkettőződik! Az -ayer, -oyer, -uyer végű igékre is figyelnünk kell, mert az y általában i-re vált! Például: payer: je paie vagy je paye is jó. Nettoyer: je nettoie; envoyer: j’envoie. Ismételjük át ezeket az igealakokat a kijelentő mód jelen idejében! T/1 és T/2 alakban ezek az igék sem okoznak különösebb gondot: nous levions, nous appelions, nous jetions, nous payions.

A nem -er végű igéknél már jobban oda kell figyelni! Az ige töve ugyanis kijelentő mód jelen időben T/1-ben és T/3-ban is sok esetben rendhagyó!

Egyes igéknél a kijelentő mód jelen időben a T/1 és T/3 tő éppen megegyezik (pl. nous écrivons, ils écrivent; nous lisons, ils lisent), ilyenkor kötőmód jelen időben végig ugyanaz lesz a tő:

Kijelentő mód jelen idő: nous écrivons → imparfait és kötőmód jelen idő: nous écrivions
Kijelentő mód jelen idő: ils écrivent → kötőmód jelen idő: j’écrive

Kijelentő mód jelen idő: nous lisons → imparfait és kötőmód jelen idő: nous lisions
Kijelentő mód jelen idő: ils lisent → kötőmód jelen idő: je lise

Ugyanígy: DORMIR (aludni): je dorme; nous dormions; SENTIR (érezni): je sente; nous sentions; FINIR (befejezni): je finisse; nous finissions; CHOISIR (választani): je choisisse; nous choisission; connaître (ismerni): je connaisse; nous connaissions; METTRE (rakni, helyezni): je mette; nous mettions; PEINDRE (festeni): je peigne; nous peignions

Sokszor azonban a kijelentő mód T/1 és T/3 töve eltér (pl. nous prenons, ils prennent; nous buvons, ils boivent), ilyenkor a kötőmód jelen idejének T/1 és T/2 töve különbözni fog a többi személy tövétől.

Kijelentő mód jelen idő: nous buvons → imparfait és kötőmód jelen idő: nous buvions
Kijelentő mód jelen idő: ils boivent → kötőmód jelen idő: je boive

Kijelentő mód jelen idő: nous prenons → imparfait és kötőmód jelen idő: nous prenions
Kijelentő mód jelen idő: ils prennent → kötőmód jelen idő: je prenne

Ugyanígy: VOIR (látni): je voie; nous voyions; RECEVOIR (megkapni): je reçoive; nous recevions; TENIR (tartani): je tienne; nous tenions; CROIRE (hinni): je croie; nous croyions

Kellemes meglepetés a fenti, szabályos igékhez! A T/3 alak mindig megegyezik a kijelentő mód jelen idejének T/3 alakjával! Pl. ils prennent. (A T/1 és T/2 pedig az imparfait alakokkal, de ezt eddig is tudtuk.)

–

Sajnos rendhagyó igék is vannak subjonctif présent alakban, de szerencsére nincs belőlük túl sok.

A subjonctif présent rendhagyóságának három fajtája van:

1. Csak az a tő rendhagyó, melyhez az -e, -es, -e, -ent ragok járulnak. A T/1 és T/2 töve és teljes alakja itt is megegyezik az imparfait alakkal:

Ezeknek az igéknek a tövének a végén ott les egy L betű, ebből lesz ILL szótag. Ha belegondolunk, annyira nem is buta dolog ez, mivel pl. a T/3 ils vont alakból nehéz lenne tövet megállapítani, amiből a kötőmódot képezhetnénk. Még az ils veulent és az ils valent alakból képesek lehetnénk összehozni valamit (de ne tegyük!), de itt is nagyon örül az L, hogy ILL-lé alakulhat.
A FALLOIR (kelleni, kijelentő módban: il faut) tövének végén is ott figyel az L, és itt sem tudja megállni, hogy ne kövesse az előző három ige rafinériáját. Kötőmód jelen ideje: il faille. Ennek az igének csak ez az egy személye van, a többit hiába keressük, sehol sem fogjuk megtalálni! A többi személytelen ige szabályos: pleuvoir: il pleuve (esik az eső); neiger: il neige (esik a hó).

2. Az összes személyben rendhagyó lesz a tő, de ez a tő legalább minden személyben ugyanaz. Ilyenkor a T/1 és T/2 alakok sem egyeznek meg az imparfait alakokkal. A ragok nagyon jók hozzánk, mert mindenhol a szokásosak:

Itt is van egy kis logika a dologban, mert az ils font alakból nehéz lenne tövet megállapítani, így valami más kell. A savoir és pouvoir igénél a tő vége felé a V nem akar ott maradni, valami más ugrik oda helyette. Hogy a pouvoir-nál hogy kerül a tőbe az ui, abba jobb, ha bele se gondolunk.

3. A tő is és a ragok is felrúgnak minden eddigi szabályrendszert. Az être és avoir úgy rendhagyó, ahogy van:

Csak ennél a két igénél nincs T/1-ben és T/2-ben a rag elején i, tehát -ons, -ez áll -ions, -iez helyett. Ugyancsak ennél a két igénél nem egyezik az E/1 és E/3 alak, mert kivételesen -t ragot kapnak E/3-ban -e helyett.
Annyiből érthető ennek a két igének a rendhagyósága, hogy nehéz dolgunk lenne az ils sont és ils ont alakból tövet előállítani. A nous sommes alak is furcsa. Azonban kissé mégis visszaköszön a sommes és sont eleje a kötőmód tövében.

o – o – o

A subjonctif présent használata:

Külön fejezetet érdemel, hogy mikor kell használni a kötőmódot. Ezen belül a kötőmód jelen idejét a következő esetekben használjuk:

1. Amikor a főmondat igéje jelen időben van (lent: je veux és il veut), és a mellékmondat is jelen időt fejez ki:

Je veux que tu parles beaucoup – Azt akarom, hogy sokat beszélj.
Je veux que tu saches tout – Azt akarom, hogy mindent tudj.
Il veut que nous lisions ce livre – Azt akarja, hogy elolvassuk ezt a könyvet.

2. Ha a mellékmondattal jövő időt fejezünk ki, akkor is használhatjuk a subjonctif présent alakot. (Természetesen csak akkor, ha a főmondat miatt kötőmódra van szükség.) A főmondat igéjének jelen időben kell lennie. Ilyenkor a kijelentő mód jövő ideje is használható:

Je ne crois pas qu’il pleuve demain – Nem hiszem, hogy esni fog holnap.
(vagy: Je ne crois pas qu’il pleuvra demain.)

3. Ha a főmondat igéje múlt időben áll, és a mellékmondatban kötőmódot kell használnunk, egyidejűség kifejezésére akkor is általában a kötőmód jelen idejét használjuk:

Je voulais que tu parles beaucoup – Azt akartam, hogy sokat beszélj.

Ilyenkor az igeidők egyeztetésének szabálya alapján múlt időnek kellene állnia a mellékmondatban. Azonban a kötőmód ilyen múlt idejű alakját a francia nyelv nem igazán használja, legfeljebb irodalmi művekben botlunk bele néha.

+1. Fontos, hogy csak akkor használhatjuk a kötőmódot, ha a főmondat és a mellékmondat alanya eltérő (pl. „én azt akarom, hogy te beszélj”). A magyarban sem mondunk olyan mondatokat, hogy pl. „Azt akarom, hogy beszéljek”. Helyette annyit mondunk, hogy „Beszélni akarok” (Je veux parler).

o – o – o

Feladat: Tegyük kötőmód jelen időbe a zárójelben lévő igéket!

1. Il faut que vous vous (mettre) d’accord sur le programme.
2. Il faut que tu (venir).
3. Il faut que vous (venir).
4. Je veux que vous (manger) tout.
5. Il veut que nous (acheter) cette maison.
6. Le professeur permet que tu (jouer).
7. Le professeur permet que les enfants (jouer).
8. Le professeur permet que vous (jouer).
9. Je ne pense pas que les enfants (vouloir) apprendre.
10. Je ne pense pas que tu (vouloir) apprendre.
11. Il faut que tu (aller) à la maison.
12. Il veut que tu ne (prendre) pas l’autobus.
13. Je veux que tu te (sentir) bien.
14. Je veux que vous vous (sentir) bien.
15. Le directeur veut que je (finir) le travail aujourd’hui.
16. Le directeur veut que nous (finir) le travail aujourd’hui.
17. Mes parents veulent que je (lire) beaucoup.
18. Nos parents veulent que nous (lire) beaucoup.
19. Le directeur veut que j’ (écrire) cette lettre.
20. Je ne veux pas que vous (partir).
21. Il fait chaud. Il faut que tu (boire) beaucoup.
22. Il fait chaud. Il faut que vous (boire) beaucoup.
23. Tu sembles fatigué. (Tu as l’air fatigué.) Il faut que tu (dormir).
24. Je veux que tu (être) heureux.
25. Je veux que vous (être) heureux.
26. Je veux que tu n’ (avoir) pas soif.
27. Je veux qu’il n’ (avoir) pas sommeil.

A feladat megoldása.

Linkek a francia kötőmód jelen idejéhez:

Nouvelobs.com – Kiemeli külön a finir-típusú igéket

Alloprof – Az átlagosnál nagyobb figyelmet szentel az -ier és -yer végű igékre

Kuleuven.be – A rendhagyó igéket ismertetik. Olyan igéket is ide sorolnak, mint a venir, ugyanakkor ilyen alapon a prendre igét már nem sorolják ide.

Parlez-vous FRENCH videója röviden bemutatja a subjonctif présent képzését.

Cours de français – Jonathan Vangrootloon videója a francia kötőmód jelen idejéről.

Felhasznált irodalom a subjonctif présent témához:

Vida Enikő: Francia nyelvtan 222 pontban, Maxim Kiadó, Szeged.

dr. Pataki Pál: Francia nyelvtan a középiskolák számára, Tankönyvkiadó, Budapest.

A kötőmód jelen ideje más nyelvekben:

Olasz kötőmód jelen idő (congiuntivo presente), portugál kötőmód jelen idő (presente do conjuntivo)

Német kötőmód (Konjunktiv I.)