Passé antérieur
A passé antérieur nem tartozik a francia nyelv leggyakoribb igeidői közé. Irodalmi művekben és újságcikkekben fordul elő, a beszélt nyelv nem használja. Olyan cselekvést jelöl, melyet a passé simple-lel kifejezett cselekvés közvetlenül megelőzte. Ebből a szempontból a plus-que-parfait-hoz hasonló a használata.
A passé antérieur képzése:
Két részből áll:
1. A passé composé-hoz is hasonlóan az avoir vagy az être segédigét kell ragozni, ezennel passé simple alakban. (Például: j’eus, je fus.)
2. A főige participe passé alakban áll. (Például: parlé, mangé, vu, allé, venu, sorti.)
Hogy mikor használjuk az avoir-t, mikor az être-et, arra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint passé composé, plus-que-parfait vagy futur antérieur alakban.
PARLER (beszélni) | VENIR (jönni) |
j’eus parlé tu eus parlé il eut parlé |
je fus venu(e) tu fus venu(e) il fut venu elle fut venue |
nous eûmes parlé vous eûtes parlé ils eurent parlé |
nous fûmes venus / venues vous fûtes venus / venues / venu(e) ils furent venus elles furent venues |
A segédige kiejtése nem okozhat gondot. Egyes számban végig ugyanúgy hangzik az eus, eus, eut („ü”, akárcsak a participe passé eu kiejtése is), illetve a fus, fus, fut („fü”) is.
A T/2 alak (vous) kifejezi a magázást is. Ilyenkor egyetlen személyre is vonatkozhat, és ha être a segédige, nem kerül a participe passé többes számba.
Visszaható igék:
je me fus lavé(e)
tu te fus lavé(e)
il se fut lavé
elle se fut lavée
nous nous fûmes lavés / lavées
vous vous fûtes lavés / lavées / lavé(e)
ils se furent lavés
elles se furent lavées
A passé antérieur használata:
Előidejűséget fejez ki a passé simple-lel kifejezett cselekvéshez képest. Szépirodalmi művekben, újságcikkekben hasonló szerepkörben fordul elő, mint a plus-que-parfait:
Quand il eut fini, il hurla – Miután végzett, felkiáltott.
Ha a főmondatban nem passé simple, hanem passé composé vagy imparfait áll, akkor a mellékmondatban sem állhat passé antérieur! Ilyenkor helyette plus-que-parfait-t kell használniuk az újságíróknak és az irodalom művészeinek.
Nem életszerű, hogy franciául tanulónak valaha francia nyelven kelljen újságcikket, netalán verset, regényt írni. Ezért az igeidő használatával ennél többet nem foglalkozunk. Felismerni tudni kell, hiszen az olvasás már elvárható lehet franciául. Az igeidő felismerése nem okozhat gondot, mert a szokatlan eus, fus, stb. alakok nagyon jellegzetesek a participe passé mellett. Természetesen, aki ihletet érez, írhat verset franciául, és alkalmazhatja ezt az igeidőt is, ha úgy jobban kijön a szótagszám. Például a j’eus parlé kevesebb szótagból áll, mint a j’avais parlé, viszont ilyenkor a főmondatban a passé composé-t is el kell felejtenünk, csakis passé simple kerülhet oda! Bár a modern művészet fogásai indokolt esetben talán felülírhatják még ezt a szabályt is.
– o –
Forrás:
Vida Enikő: Francia nyelvtan 222 pontban, Maxim Kiadó, Szeged.
Link:
French Verbs Conjugation videója – Nagyon szép, érthető kiejtéssel francia anyanyelvi beszélő összefoglalja a passé antérieur képzését. Érthető okokból az igeidő használatának bemutatására nem pazarolnak sok időt.
Hasonló igeidő más nyelvben:
Olasz trapassato remoto – Az olaszban is leginkább az írott nyelvben fordul elő ez az igeidő.