Az izlandi főnév (Nafnorð) – alapfogalmak

Az izlandi főnév kategóriái

Az izlandi főnév, akárcsak az angol vagy a német főnév, lehet egyes számú vagy többes számú. Az angoltól eltérően, de a némethez hasonlóan van nyelvtani neme is a főnévnek: lehet hímnemű, nőnemű és semleges nemű. Az angolban csak az élőlényeket jelölő főnevek lehetnek hímneműek vagy nőneműek, a többi főnév semleges nemű. Az izlandiban nem csak az élőlényeket jelölő főnevek lehetnek hímneműek vagy nőneműek, hanem minden főnév rendelkezik valamilyen nemmel. Az angollal szemben az izlandi főnévnek esete is van, a némethez hasonlóan: a főnév mondatbeli szerepét esettel fejezik ki, tehát a főnév (vagy a hozzá kapcsolódó determináns) alakja megváltozhat, ha bekerül a mondatba – ez az angolban szintén ismeretlen jelenség. Többek között ezek miatt is az izlandi nyelvet „nehéz” nyelvnek tartják.

Izlandon nem csak a természeti jelenségek változatosak, hanem a főnév rendszere is. darrenquigley32 képe a Pixabay -en.

–

Tehát, az izlandi főnév az alábbi kategóriák alapján csoportosítható:

nem (kyn)
szám (tala)
eset (fall)

Nem alapján a főnév lehet:

hímnemű (karlkyn, kk.)
nőnemű (kvenkyn, kv.)
semlegesnemű (hvorugkyn, hv.)

Szám alapján megkülönböztetünk:

egyes számú (eintala)
és többes számú (fleirtala) főneveket.

A következő eseteket különböztetjük meg:

alanyeset (nefnifall)
tárgyeset (þolfall)
részes eset (þágufall)
birtokos eset (eignarfall)

A főnévragozás deklinációs csoportonként történik. Megkülönböztetünk erős és gyenge főneveket, azon belül hímnemű, nőnemű, semlegesnemű csoportokat. Erről egy másik bejegyzésben lesz szó.

A ragozási csoport ismertetőjelei (kennföll) a szótári alakban igen hasonlóak a némethez:

Érdekesség: Megfigyelhető a hasonlóság a némettel: a könyv szónak ugyancsak megváltozik a tőhangzója többes számban (Buch – Bücher, mint bók – bækur), és a többes számban mindkét nyelvben előfordul -r végződés. Az angolban a tőhangzó megváltozása többes számban jóval ritkább, pl. foot – feet.

–

Az izlandi főnév neme

Az izlandi nyelvben a főnév hímnemű, nőnemű vagy semlegesnemű lehet. Ez nyelvtani kategória, a nyelvtani nem sokszor nem esik egybe a természetes nemmel. A főnevek neme a determinánsok és a melléknevek végződésein is látszik, amivel az adott főnevet egyeztetni kell. Sokszor az izlandi főnév végződése utalhat a nemére, a megadott szabályok alól azonban számosak a kivételek. A főnév nemét sokszor meg kell tanulni.

–

Egy kis segítség a főnevek nemének meghatározásához

Hímneműek:

a napok: sunnudagur (vasárnap), mánudagur (hétfő), þriðjudagur (kedd), miðvikudagur (szerda), fimmtudagur (csütörtök), föstudagur (péntek), laugardagur (szombat)

a hónapok: janúar, febrúar, mars, apríl, maí, júni, júli stb.

-ur végű főnevek: álfur (manó, tündér), arður (nyereség), arfur (örökség), armur (kar), askur (tölgy), barmur (széle valaminek), bátur (csónak), baugur (gyűrű), baukur (puska), blundur (szundítás), brandur (tűzifa), broddur (tüske), brunnur (kút), dálkur (gerinchal, rovat), diskur (tálca), dómur (ítélet), draumur (álom), dvergur (törpe), eiður (eskü), eldur (tűz), faðmur (fuvar), fiskur (hal), froskur (béka), gangur (folyosó), garður (kert), hattur (kalap), hnífur (kés), hnútu (csomó), hundur (kutya), hvolpur (kölyökkutya), kálfur (borjú), klerkur (klerikus), kokkur (szakács), kraftur (erő), lokkur (hajtincs) stb.

-i végű főnevek: tími (idő), hani (csap), bakari (pék), banani (banán), banki (bank), bogi (íj), bolli (tányér), bolti (labda), borgari (polgár), bursti (kefe), dauði (halál), fáni (zászló), foreldrar (szülők), frakki (kabát), isótópi (izotóp), hvati (katalizátor), hluti (rész), hiti (hő), kjallari (pince), kuldi (hideg), listi (lista), lampi (lámpa), nagli (köröm), penni (tolvaj), risi (óriás), ritari (titkár)

-ll végű főnevek: aðmíráll (admirális, tengernagy), áll (angolna), annáll (évkönyv), bíll (autó), díll (folt), fíll (elefánt), gúll (szájüreg), hóll (domb), hvoll (domb),hæll (sarok), kjóll (ruha),  konsúll (konsul), múll (öszvér), panell (faburkolat),, póll (sarok), skrill (csőcselék), stíll (stílus), stóll (szék), þræll (szolga)

-nn végű főnevek: daunn (bűz), dúnn (pehelytoll), fleinn (lándzsa), grammófónn (gramofon), hreinn (rénszarvas), húnn (fogantyú), kapteinn (kapitány), prjónn (kötőtű), steinn (kő), sveinn (fiatalember), teinn (rúd), tónn (hang), þjónn (pincér)

Nőneműek:

-a végű főnevek: alda (hullám), álfa (földrész), amma (nagymama), appelsína (narancs), aprikósa (barack), blússa (blúz), danska (dán), dæla (pumpa), enska (angol), eyja (sziget), fata (vödör), ferskja (barack), hlaða (csűr), taska (táska), tunga (nyelv)

-un végű főnevek: betrun (jobbulás), blessun (áldás), byrjun (kezdet), bötun (jobbulás), drukknun (megfulladás), efun (kétség), fölsun (hamisítás), litun (szín), löngun (vágy, sóvárgás), mölun (őrlés), náðun (kegyelem), sköpun (teremtés), veiklun (gyengülés)

-ung végű főnevek: djörfung (merészség), háðung (szégyen), launung (titkosság), lausung (laza erkölcsök), nauðung (kényszer), nýjung (újdonság), sundrung (szétszóródás)

-ing végű főnevek: æfing (feladat, gyakorlás, vö. német: Übung), þýðing (fordítás, vö. Deutung), bygging (építés, épület), drottning (királynő), eining (egység), fæðing (születés), gifting (esüvő), girðing (kerítés), kenning (tan, elmélet), kerling (öregasszony), lækning (gyógyulás), málning (szín), menning (kultúra, merking (jelentés), tilfinning (érzés), virðing (tisztelet, megbecsülés), þekking (tudás, ismeret).

Semlegesneműek:

az évszakok: sumar (nyár), vetur (tél), vor (tavasz), haust (ősz)

az égtájak: vestur (nyugat), austur (kelet), norður (észak), suður (dél)

Valamint azok a főnevek, melyek nem rendelkeznek a fent említett (hímnemre vagy nőnemre jellemző) végződéssel, vagy ha a végződés véghangsúlyos.

A legtöbb latin eredetű végződés az izlandi nyelvben nem köszön vissza, ugyanis a nyelvből tudatosan kiszorították ezeket az idegen eredetű szavakat.

–

– Ezt a bejegyzést Latinoloquus írta. –

–

æfing – egy kis gyakorlás:

A főnév neme néhány más nyelvben:

A német főnév neme, a holland főnév neme, a svéd főnév neme.

Nyelvtani nem az angolban (!) és a németben.

A latin főnév neme.

Az olasz főnév neme, a spanyol főnév neme, a francia főnév neme, a portugál főnév neme.

A lovári főnév neme.

Források:

Einarsson, Stefán: Icelandic grammar, text and glossary, 2nd edition, Baltimore The Johns Hopkins Press, 1949

Hilmisdóttir, Helga – Kozlowsky Jacek: Beginner‘s Icelandic, Hippocrene Books, New York

Thomson, D. Colin: Ílensk Beygingafræði, Isländische Formenlehre, Icelandic Inflections, Helmut Buske Verlag, Hamburg, 1987

Kress, Bruna: Islänidsche Grammatik, VEB Verlag, 1982