Holland igerendszer – rövid áttekintés

Főnévi igenév és igető, a holland igerendszer alapja

A holland ige alapalakja a főnévi igenév (infinitief). Ha a szótárban megnézünk egy igét, főnévi igenév alakban fogjuk megtalálni. A magyarban a főnévi igenév -ni, a hollandban pedig -en végű (például: dolgozni – werken; jönni – komen; olvasni – lezen). Néhány holland ige főnévi igenevének végződése nem -en, csak -n (pl. menni – gaan, állni – staan). A holland igerendszer további alakjai a főnévi igenév alakjából képezhetők.

Az igék további alakjainak képzéséhez el kell hagyni a főnévi igenév -en (-n) végződését (pl. werk-, kom-, lez-). Így megkapjuk az ige tövét. Az igetőhöz különböző végződéseket illesztve más igealakokat kaphatunk, pl. we werkten – dolgoztunk; je komt – jössz. E/1-ben nincs végződés jelen időben (ik werk – dolgozom), többes számban pedig visszajön a főnévi igenév -en végződése (we werken – dolgozunk), így ez utóbbi alak megegyezik magával a főnévi igenévvel.
Ahol nem -en, csak -n a főnévi igenév végződése, ott előtte dupla magánhangzóval találkozunk (gaan, staan). Ha az -n végződést elhagyjuk, az a nem lesz már dupla (ik ga, ik sta). Hiszen a megduplázásra azért van szükség, mert zárt szótagban (például amikor -n áll a végén) a magánhangzó hosszúságát kettőzéssel jelöljük. Ha nyílt szótagba kerül a magánhangzó, nincs szükség kettőzésre. Ez a szabály a holland nyelv egész rendszerében érvényes, többek között az igealakok ragozásakor is. Így például a wonen alakban nem kell megduplázni az o-t, mivel nyílt szótagban van (elválasztáskor magánhangzó lesz a szótag végén, ezt jelenti a nyílt szótag: wo-nen). Ha azonban az -en végződés elmarad a végéről (pl. ik woon – én lakom), vagy egy mássalhangzó kerül az -en helyére (pl. jij woont – te laksz, jij woonde – te laktál), akkor zárt lesz a szótag, és a magánhangzó hosszúságát kettőzéssel kell jelölni. (A zárt szótag azt jelenti, hogy a szótag mássalhangzóra végződik. A nyílt szótag pedig magánhangzóra. A szó elválasztásakor derül ki, a szótag nyílt-e vagy zárt. Vagy, ha a szót nem lehet elválasztani, vagy eleve az utolsó szótagról van szó, akkor egyből azt kell nézni, van-e a végén mássalhangzó vagy nincs.)

Figyelem! Itt a holland igerendszer rövid áttekintését láthatjuk csak. Mindenről csak említés szintjén esik szó. Amiről többet is meg lehet tudni, ott a kék, aláhúzott linken érthető el több információ.

A holland igeidők – Kijelentő mód (Aantonende wijs)

Hogy jobban átlássuk a holland igeidőrendszert, célszerű az igeidőket párba állítani. Így 3-3 pár alapidőt különböztethetünk meg. Mindegyik pár egyik tagjából hiányzik a hebben vagy zijn, mint időbeli segédige, a másik tagjában pedig benne van. A hebben / zijn időbeli segédigéktől mentes igealakokat onvoltooid (befejezetlen, esetleg folyamatos) igeidőknek, a hebben / zijn időbeli segédigét tartalmazó igealakokat pedig voltooid (befejezett) igeidőknek nevezzük. (Ha a voltooid elejére tesszük az on- fosztóképzőt, megkapjuk a „befejezett” ellentétét.)

Ha a bal oldali oszlopban álló valamelyik igeidőben ragozzuk a hebben-t vagy zijn-t, mint időbeli segédigét, és utána tesszük a befejezett melléknévi igenevet, megkapjuk az igeidőnek a párját (mellette a táblázatban jobb oldalon).

Feltételes mód:

A fenti igeidőkhöz még hozzá szokták venni a jövő időknek azt a változatát, melyek a múlthoz képest fejeznek ki jövő időt, de a jelen időpontjára már lezárultak. Ezek annyiban különböznek felépítésükben a fenti jövő időktől, hogy a zullen ige múlt időbe kerül (ik zal helyett ik zou). Ezek nem csak a múlthoz viszonyított jövőt, hanem a feltételes mód jelen és múlt idejét is kifejezik

Ezek lennének a holland igeidők. Ugye, nem is olyan sok?

Felszólító mód:

Különösebb problémát nem okoz. Az ige tövével egyezik meg az alakja. (Ez gyakorlatilag a jelen idő E/1 alakjával megegyezik.) Ez E/2-ben és T/2-ben is kifejez felszólítást:

Ga! – Menj! / Menjetek!
Kom! – Gyere! / Gyertek!

Magázó alakjához a személyes névmás is kell:

Komt U! – Jöjjön!

A holland igenevek

A főnévi igenévről (infinitief, másik nevén: onbepaalde wijs) már volt szó a bevezetőben:

werken

Nem csak az igeidőknek, hanem a főnévi igenévnek is létezik folyamatos (onvoltooid) és befejezett (voltooid) alakja. Az előbbi a már jól ismert -en (-n) végű szó, a másikhoz a hebben vagy zijn segédige kell, akárcsak az igeidőknél:

gewerkt hebben
gegaan zijn

Ha fent újra megnézzük a táblázatokat, láthatjuk, hogy lényegében ez az alak áll a befejezett jövő idejében is, és a feltételes múlt időben is az igealak részeként. Ezen kívül még mellékmondatok rövidítésére is alkalmas. Használata nekünk, magyaroknak eléggé idegen.

Folyamatos melléknévi igenév (tegenwoordig deelwoord): A főnévi igenévhez kell egy -d végződést tenni. Vagy, az ige tövéhez -end végződést. (Mivel a főnévi igenév végződése -en, így abból is levezethető.)

werkend (dolgozó)
lezend (olvasó)

Befejezett melléknévi igenév (verleden deelwoord): Az ige töve elé ge-, a végére -t vagy -d kerül:

werk-en → werk → gewerkt

Ezt az igenevet a hebben ill. zijn ige mellé rakva megkapjuk az onvoltooid igeidők voltooid párját. A befejezett főnévi igenévben (lásd fent) is ez áll.

A holland igerendszer egyéb jelenségei:

Visszaható igék: Ezek az igék mindig visszaható névmással együtt állnak. Egy részük azt fejezi ki, hogy a cselekvés elvégzője (alanya) saját magán végzi a cselekvést, visszahat saját magára, így a mondat tárgya megegyezik a mondat alanyával: mosni magát (zich wassen), magyarul: mosakodni. Más részük a mi logikánk alapján nem fejez ki visszaható jelentést, mégis így használják a hollandok.

Szenvedő igealak: A mai magyar nyelvben már nem igazán fordul elő, csak elvétve. A hollandban (és sok más nyelvben) azonban igen gyakori. A cselekvés elvégzőjét kihagyjuk a mondatból, és helyére a cselekvés tárgya kerül: Én olvasom a könyvet → A könyv olvastatik. (Kevésbé szépen: a könyv olvasva van.) A magyarban itt az -atik kerül az olvas ige végére, a holland ezt külön a worden segédigével fejezi ki, a főige befejezett melléknévi igenév alakba kerül:

Het boek wordt gelezen – Olvassák a könyvet.

A hebben ill. zijn segédigével képzett igeidők szenvedő alakjában nem a worden, hanem a zijn ige áll:

Het boek is gelezen – Elolvasták a könyvet.

Igekötők: Az igék jelentését többé-kevésbé megváltoztatják. Az ige főnévi igenév alakjának az elejére kerül, azzal egybeírva: komen – jönni → aankomen – megérkezni. Itt például az aan egy igekötő, de van sok más igekötő is. Egy másik: staan – állni → bestaan – állni valamiből. Itt a be az igekötő. Az igekötőknek két fajtája van: 1. elváló; 2. nem elváló. Ha az ige ragozott igealakba kerül (tehát jelen időbe, egyszerű múlt időbe vagy felszólító módba), akkor az elváló igekötő leválik az ige elejéről, és a mondat végére kerül: ik kom aan – Megérkezem. A nem elváló igekötő mindig az ige elején marad: Dit boek bestaat uit twee delen – Ez a könyv két részből áll.

Segédigék: Sajátosságuk, hogy egy másik igével, a főigével együtt állnak, annak jelentését egészítik ki valamilyen módon. Két fajtájuk az időbeli és a módbeli segédigék. Időbeli segédigék a hebben, zijn (ezek a voltooid igealakok képzéséhez kellenek) és a zullen (ez a jövő időhöz és a feltételes módhoz kell). A szenvedő szerkezet segédigéje a worden. Módbeli segédigék a kunnen (képes valamire, -hat, -het), moeten (kell valakinek valamit csinálni), willen (akarni), mogen (szabad, lehet valamit csinálni), hoeven (szükséges). A segédigékre jellemző még, hogy a főigével mondatkeretet alkotnak, a főige a mondat végére kerül.

Rendhagyó igék: Van belőlük egy pár. Jelen időben nincs túl sok rendhagyó ige. Rendhagyó lehet az egyszerű múlt idő (onvoltooid verleden tijd) alakja és még a befejezett melléknévi igenév is. Ezért a (jobb) szótárak az igék egyszerű múlt idejét és befejezett melléknévi igenevét fel szokták tüntetni. A segédigéknek majdnem minden alakja rendhagyó. A zijn igének a felszólító módja és a jelen idejű melléknévi igeneve is rendhagyó.

Hebben vagy zijn? Az összetett (voltooid) igealakok képzéséhez a segédige a hebben vagy a zijn. De mikor melyik? A tárgyas igék 98%-a a hebben-nel képzi az összetett igealakokat. (Például: lezen – olvasni, schrijven – írni, eten – enni, drinken – inni, zien – látni) Zijn-nel többek között a mozgást, helyváltoztatást, állapotváltozást, kezdést kifejező igéket használjuk. (Például: gaan – menni, komen – jönni, worden – válni valamivé, ontstaan – keletkezni, beginnen – kezdődni.)

Link a holland igerendszer témához:

A Holland nyelv magyaroknak nevű Facebook oldal frappáns összefoglalója a holland igeidőkről.

A Verbix nagyon kedves oldal! Bármelyik holland igét megadhatjuk, és kiírja az összes igenevét és a ragozását az összes igeidőben.

Más nyelvek igerendszerének rövid összefoglalása:

Angol igerendszer, német igerendszer, olasz igerendszer; latin ige – alapfogalmak.

Az olasz és francia igeidők összehasonlítása. Áttekintés az igéről a török nyelvben.