Holland múlt idők
Holland múlt idők
Összesen három múlt idő létezik a kijelentő módban. A holland múlt idők közül az egyik egyszerű, a másik kettő összetett.
Az egyszerű múlt idő
Onvoltooid verleden tijd (o v t)
Úgy képezzük, hogy az ige tövéhez (a főnévi igenév -en végződésének elhagyása után) a -de vagy a -te végződést illesztjük. Zöngés mássalhangzók (b, d, g, j, l, m, n, r, v, w, z) és magánhangzók után a -de, zöngétlen mássalhangzók (p, t, k f, s, c, h) után a -te rag áll. Egyes szám valamennyi személyben azonosak a ragok, többes szám valamennyi személyében pedig egy -n is járul a raghoz:
| werken | wandelen |
| ik werkte jij werkte hij werkte |
ik wandelde jij wandelde hij wandelde |
| wij werkten jullie werkten zij werkten |
wij wandelden jullie wandelden zij wandelden |
Megjegyzés: Hogy melyek a zöngétlen mássalhangzók, azt megjegyezhetjük úgy, ha a het kofschip vagy a soft ketchup kifejezéseket megjegyezzük, mert ezekben a szavakban benne van az összes zöngétlen mássalhangzó, és zöngés mássalhangzók nincsenek is bennük. (De még hozzá kell venni az x-et, ami szintén zöngétlen mássalhangzó!) Zöngétlen mássalhangzó egyébként az, melynek kiejtésekor a hangszálak nem rezegnek, vagyis nem keletkezik zönge. A zöngés és zöngétlen mássalhangzók párba is állíthatók, pl. a p zöngés párja a b, a t zöngés párja a d. Egyes zöngés mássalhangzóknak nincs zöngétlen párjuk (pl. m, n, r), egyes zöngétlen mássalhangzóknak pedig zöngés párjuk nincs (pl. h).
Bővebben: Mik a zöngés és zöngétlen mássalhangzók? A zöngésség jelentősége
Ha a főnévi igenévben a magánhangzó hosszú az ige tövében, akkor az a múlt időben is hosszú marad, amit zárt szótagban a magánhangzó megduplázásával kell jelölni:
| wonen | maken |
| ik woonde jij woonde hij woonde |
ik maakte jij maakte hij maakte |
| wij woonden jullie woonden zij woonden |
wij maakten jullie maakten zij maakten |
Ha az ige töve v-re vagy z-re végződik, az f-re ill. s-re változik, ehhez jön a -de rag:
| leven | reizen |
| ik leefde jij leefde hij leefde |
ik reisde jij reisde hij reisde |
| wij leefden jullie leefden zij leefden |
wij reisden jullie reisden zij reisden |
Sok ige képzi rendhagyóan az egyszerű múlt időt. Ezek alakja szintén megegyezik egyes szám minden személyében, többes számban pedig -n vagy -en végződést kapnak:
| gaan | zien |
| ik ging jij ging hij ging |
ik zag jij zag hij zag |
| wij gingen jullie gingen zij gingen |
wij zagen jullie zagen zij zagen |
–
| komen | schrijven |
| ik kwam jij kwam hij kwam |
ik schreef jij schreef hij schreef |
| wij kwamen jullie kwamen zij kwamen |
wij schreven jullie schreven zij schreven |
Pl. a schrijven igénél is látható, hogy a helyesírásbeli-kiejtésbeli változásokra ügyelni kell a rendhagyó igéknél is: ha nyílt szótagba kerül a hosszú magánhangzó, nem kell duplán írni, valamint az -en végződés előtt az f v–re vált.
Az s pedig z-re vált:
lezen
ik las
jij las
hij las
wij lazen
jullie lazen
zij lazen
A hebben és a zijn több szempontból is rendhagyó. Mint láthattuk, nem kettőződik meg a mássalhangzó többes számban akkor, ha egyes számban rövid a szótag (zag – zagen; kwam – kwamen). A hebben-nél viszont megkettőződik (had – hadden), a zijn-nél pedig az s r-ré válik többes számban:
| hebben | zijn |
| ik had jij had hij had |
ik was jij was hij was |
| wij hadden jullie hadden zij hadden |
wij waren jullie waren zij waren |
A zijn-hez hasonlóan a kunnen és zullen módbeli segédige is egyéb eltérést is mutat többes számban, a rag elé kap még egy d-t:
| kunnen | zullen |
| ik kon jij kon hij kon |
ik zou jij zou hij zou |
| wij konden jullie konden zij konden |
wij zouden jullie zouden zij zouden |
Sok ige rendhagyó, ezeket meg kell tanulni. A holland múlt idők rendhagyó alakjait a szótárak tartalmazzák. Az egyszerű múlt idő az ige második szótári alakja, rögtön a főnévi igenév után áll.
–
holland múlt idők
–
Az összetett múlt idő
Voltooid tegenwoordige tijd (v t t)
Két részből áll: 1. a hebben vagy a zijn ige jelen időben ragozott alakja, 2. a főige befejezett melléknévi igeneve (voltooid deelword, esetleg más néven még: verleden deelwoord). Ez a két rész egymással ún. mondatkeretet alkot, a főige befejezett melléknévi igeneve a mondat végére kerül, így a két rész mintegy keretbe fogja a mondatot, pl.
Ik ben gisteren naar de bioscoop gegaan. ‘Tegnap a moziba mentem.’
Hij heeft gisteren op de tafel een book gezien. ‘Tegnap az asztalon egy könyvet látott.’
Wij hebben het hele dag gewerkt. ‘Egész nap dolgoztunk.’
| gaan | werken |
| ik ben gegaan jij bent gegaan hij is gegaan |
ik heb gewerkt jij hebt gewerkt hij heeft gewerkt |
| wij zijn gegaan jullie zijn gegaan zij zijn gegaan |
wij hebben gewerkt |
Mikor használjuk a hebben-t és mikor a zijn-t?
Hebben áll:
* A tárgyas igék mellett (pl. eten, drinken, lezen, schrijven, zien, sturen, geven)
* A módbeli segédigék (kunnen, moeten, willen)
* A visszaható igék mellett (pl. zich wassen)
* Néhány tárgyatlan ige mellett, főleg azok mellett, melyek nem fejeznek ki állapotváltozást, helyzetváltoztatást ill. kezdést (pl. slapen, werken)
Zijn áll:
* A mozgást, állapotváltozást, hely- és helyzetváltoztatást kifejező tárgyatlan igék mellett (pl. komen – jönni, gaan – menni)
* A kezdést, befejezést kifejező igék mellett (pl. beginnen – kezdődni)
* Az ún. kopulatív igék mellett, melyek két alanyesetű mondatrészt kötnek össze, ill. az alanyt egy melléknévvel kötik össze. Máshogy megfogalmazva: amelyek a névszói-igei állítmány igei részét képezik. Ezek elsősorban: zijn – lenni; blijven – maradni; worden – válni valamivé; heten – hívják, nevezik valahogy; schijnen – tűnik valaminek/valamilyennek)
A problémát a zijn-es igék szokták okozni, ezért itt egy csaknem teljes lista róluk:
Megjegyzés: A *-gal jelölt igék hebben-nel és zijn-nel is állhatnak, de általában többé-kevésbé más jelentéssel, lásd lejjebb
Állapotváltozást kifejező igék: aankomen (hízni), afnemen (lefogyni), bevriezen (megfagyni), bezwijken (összeomlani, összeroskadni), dalen (csökken, esik-statisztikailag pl.), groeien (növekszik), trouwen (házasodni), promoveren (doktorálni), sterven (meghalni), *verdrinken (vízbe fulladni), geboren zijn / (geboren worden) (születni), gebeuren / passeren (történni), verdorren (kiszáradni), vergrijzen (elöregedni) verouderen (elavulni), verschijnen (megjelenni, felbukkanni), verstommen (elhallgatni, megnémulni), schrikken (megijedni, megrémülni), stikken (megfulladni), ontstaan (keletkezni), wijken / verdwijnen (eltűnni), *veranderen (megváltozni)
Mozgást, helyváltoztatást kifejező igék: gaan (menni), komen (jönni), aankomen / arriveren (megérkezni), barsten (betör, beront, berobban), vallen (esni), zinken / (neer)zijgen (elsüllyedni), binnendringen (behatolni), *dansen (táncolni), *wandelen (sétálni), *lopen (gyalog menni, futni), opstaan (felkelni), *fietsen (biciklizni), *klimmen (mászni), ontsnappen (megszökni), *springen (ugrani), stijgen (emelkedni), *rijzen (utazni), (*)rijden (utazni), vertrekken (elindul, elutazik), *varen (hajózni, vitorlázni), *vliegen (repülni), vluchten (elmenekülni), *zwemmen (úszni)
Az összes kezdést ill. befejezést kifejező ige: *aanbreken / beginnen / starten / aanvangen (kezdődni), *eindigen (véget érni), ophouden / stoppen (abbahagyni)
Kopulatív igék: zijn (lenni), blijven (maradni), worden (válni valamivé), heten (hívni valahogy), schijnen / lijken / dunken (tűnik valaminek/valamilyennek), raken (lesz, válik valamivé), voorkomen / blijken (megjelenik)
Egyéb ige: bevallen (tetszeni), vergeten (elfelejteni – lehet hebben vagy zijn is)
Példák:
De voorstelling is te laat begonnen – Az előadás túl későn kezdődött.
Ik ben het vergeten – Elfelejtettem.
Igék, melyek jelentéstől függően hebben-nel vagy zijn-nel is ragozódhatnak:
passeren: zijn – történni; hebben – megelőzni
Ik ben verloren – Elvesztem. (Menthetetlen vagyok.)
Ik heb iets verloren – Elvesztettem valamit.
schijnen (geschenen): zijn – tűnni; hebben – ragyogni
A voorkomen igének számos jelentése van! Az igekötő, jelentéstől függően lehet elváló és nem elváló: voorkomen: előfordul, megtörténik; voorkomen: megakadályoz
Bizonyos igék, ha tárgyas értelemben használjuk őket, akkor hebben-nel, ha tárgyatlan jelentésben, akkor zijn-nel ragozódnak:
aanbreken (aangebroken): zijn – elkezdődik, beköszönt; hebben – felbont (ételt, italt)
De dag is aangebroken – Felvirradt a Nap, új nap virradt.
We hebben een nieuwe fles wijn aangebroken – Megkezdtünk (felbontottunk) egy új üveg bort.
bederven (berdorven): zijn – elromlani, megromlani; hebben – elrontani, tönkretenni:
De melk is bedorven – A tej megromlott.
Hij heeft de voorstelling bedorven – Tönkretette az előadást.
breken (gebroken): zijn – összetörik; hebben – összetör vmit
eindigen (geëindigd): zijn – befejeződni; hebben – befejezni
Ik heb de voorstelling geëindigd – Befejeztem az előadást.
De voorstelling is geëindigd – Befejeződött az előadás.
genezen: zijn – meggyógyul; hebben – meggyógyít
Mijn zuster is genezen – A lánytestvérem meggyógyult.
De dokter heeft me genezen – Az orvos meggyógyított.
minderen, verminderen: zijn – csökkenni; hebben – csökkenteni
scheiden (gescheiden): zijn – elválik; hebben – elválaszt:
Onze ouders zijn vorig jaar gescheiden – Szüleink tavaly váltak el.
We hebben de honden van de katten gescheiden – Elválasztottuk a kutyákat a macskáktól.
sluiten (gesloten): zijn – bezár, bezáródik; hebben – bezár vmit, becsuk
Het restaurant is om vier uur gesloten – Az étterem 4 órakor bezárt.
Ik heb de deur gesloten – Bezártam az ajtót.
smelten (gesmolten): zijn – olvad; hebben – olvaszt
trouwen (getrouwd): zijn – megesküdni; hebben – megesketni
veranderen (veranderd): zijn – megváltozni; hebben – megváltoztatni
De scheiding heeft haar echt veranderd – A válás nagyon megváltoztatta.
Zij is echt veranderd na haar scheiding – A válása után nagyon megváltozott.
verbranden: zijn – égni; hebben – égetni
verdrinken (verdronken): zijn – vízbe fulladni; hebben – vízbe fojtani
De prins heeft het monster verdronken – A királyfi beleölte a szörnyet a vízbe.
Ik ben bijna in het water verdronken – Majdnem belefulladtam a vízbe.
vermeerden: zijn – növekedni, gyarapodni; hebben – növelni, gyarapítani
Ugyanígy: bedaren – megnyugodni/megnyugtatni; verteren – megemésztődni / megemészteni.
Mozgást, helyváltoztatást kifejező igék, melyek jelentéstől függően hebben-nel vagy zijn-nel is állhatnak: Ha nem fejezünk ki ill. értünk oda irányt a mondatba, akkor hebben-t használunk. Ha a cselekvés irányán van a hangsúly, akkor zijn-t használunk:
We zijn naar de stad gefietst – Bebicikliztünk a városba.
We hebben een uur gefietst – Egy órát bicikliztünk.
Ik ben naar de stad gelopen – A városba gyalogoltam.
Ik heb de hele dag gelopen – Egész nap gyalogoltam.
Jullie zijn de kamer uit gedanst – Kitáncoltatok a szobából.
Jullie hebben veel gedanst – Sokat táncoltatok.
Ik ben naar de kust gezwommen – A part felé úsztam.
Ik heb in de zee gezwommen – A tengerben úsztam.
Ide tartozik a fietsen, lopen, dansen, klimmen, springen, varen, vliegen, wandelen, zwemmen.
Különleges a rijden ige. Jelentheti azt, hogy “valamilyen járművel utazni”, és azt is, hogy “valamilyen járművet vezetni”. Utazni értelemben zijn-nel, vezetni értelemben hebben-nel ragozzuk:
Ik heb de hele dag in de auto gereden – Egész nap vezettem.
We zijn met de auto naar huis gereden – Hazaautóztunk.
A zullen összetett múlt ideje nem igazán használatos. Ha mégis előfordul, állhat hebben-nel vagy zijn-nel is: ik heb zouden, ik ben zouden.
– holland múlt idők –
Linkek a holland múlt idők témához:
Verbix – tetszőleges holland ige ragozása
