Holland múlt idők
Összesen három múlt idő létezik a kijelentő módban. A holland múlt idők közül az egyik egyszerű, a másik kettő összetett.
Az egyszerű múlt idő
Onvoltooid verleden tijd (o v t)
Úgy képezzük, hogy az ige tövéhez (a főnévi igenév -en végződésének elhagyása után) a -de vagy a -te végződést illesztjük.
-DE: zöngés mássalhangzók (b, d, g, j, l, m, n, r, v, w, z) és magánhangzók után.
-TE: zöngétlen mássalhangzók (p, t, k, f, s, c, h) után.
Egyes szám valamennyi személyben azonosak a ragok, többes szám valamennyi személyében pedig egy -n is járul a raghoz:
| ZÖNGÉTLEN MÁSSALHANGZÓK UTÁN (het kofschip) |
ZÖNGÉS MÁSSALHANGZÓK ÉS MAGÁNHANGZÓK UTÁN | |
| ik jij hij, zij, het |
-te -te -te |
-de -de -de |
| wij jullie zij |
-ten -ten -ten |
-den -den -den |
Példák:
| werken (dolgozni) |
wandelen (sétálni, túrázni) |
| ik werkte jij werkte hij werkte |
ik wandelde jij wandelde hij wandelde |
| wij werkten jullie werkten zij werkten |
wij wandelden jullie wandelden zij wandelden |
Megjegyzés: Hogy melyek a zöngétlen mássalhangzók, azt megjegyezhetjük úgy, ha a het kofschip vagy a soft ketchup kifejezéseket megjegyezzük, mert ezekben a szavakban benne van az összes zöngétlen mássalhangzó, és zöngés mássalhangzók nincsenek is bennük. (De még hozzá kell venni az x-et, ami szintén zöngétlen mássalhangzó! Bár igékben nem nagyon fordul elő.) Zöngétlen mássalhangzó egyébként az, melynek kiejtésekor a hangszálak nem rezegnek, vagyis nem keletkezik zönge.
A -te ill. -de végződés tehát a ragot megelőző hangtól függ. Ez kicsit hasonló, mint a magyarban a hasonulás.
Bővebben: Mik a zöngés és zöngétlen mássalhangzók? A zöngésség jelentősége
Ha a főnévi igenévben a magánhangzó hosszú az ige tövében, akkor az a múlt időben is hosszú marad, amit zárt szótagban a magánhangzó megduplázásával kell jelölni:
| wonen (lakni) |
maken (tenni, csinálni) |
| ik woonde jij woonde hij woonde |
ik maakte jij maakte hij maakte |
| wij woonden jullie woonden zij woonden |
wij maakten jullie maakten zij maakten |
Ha az ige töve v-re vagy z-re végződik, az f-re ill. s-re változik, ehhez jön a -de rag:
| leven (élni) |
reizen (utazni) |
| ik leefde jij leefde hij leefde |
ik reisde jij reisde hij reisde |
| wij leefden jullie leefden zij leefden |
wij reisden jullie reisden zij reisden |
Sok ige képzi rendhagyóan az egyszerű múlt időt. Ezek alakja szintén megegyezik egyes szám minden személyében, többes számban pedig -n vagy -en végződést kapnak:
| gaan (menni) |
zien (látni) |
| ik ging jij ging hij ging |
ik zag jij zag hij zag |
| wij gingen jullie gingen zij gingen |
wij zagen jullie zagen zij zagen |
–
| komen (jönni) |
schrijven (írni) |
| ik kwam jij kwam hij kwam |
ik schreef jij schreef hij schreef |
| wij kwamen jullie kwamen zij kwamen |
wij schreven jullie schreven zij schreven |
Pl. a schrijven igénél is látható, hogy a helyesírásbeli-kiejtésbeli változásokra ügyelni kell a rendhagyó igéknél is: ha nyílt szótagba kerül a hosszú magánhangzó, nem kell duplán írni, valamint az -en végződés előtt az f v–re vált.
Az s pedig z-re vált:
lezen (olvasni)
ik las
jij las
hij las
wij lazen
jullie lazen
zij lazen
A hebben és a zijn több szempontból is rendhagyó. Mint láthattuk, nem kettőződik meg a mássalhangzó többes számban akkor, ha egyes számban rövid a szótag (zag – zagen; kwam – kwamen). A hebben-nél viszont megkettőződik (had – hadden), a zijn-nél pedig az s r-ré válik többes számban:
| hebben (birtokolni) |
zijn (lenni) |
| ik had jij had hij had |
ik was jij was hij was |
| wij hadden jullie hadden zij hadden |
wij waren jullie waren zij waren |
A zijn-hez hasonlóan a kunnen és zullen módbeli segédige is egyéb eltérést is mutat többes számban, a rag elé kap még egy d-t:
| kunnen | zullen |
| ik kon jij kon hij kon |
ik zou jij zou hij zou |
| wij konden jullie konden zij konden |
wij zouden jullie zouden zij zouden |
Sok ige rendhagyó, ezeket meg kell tanulni. A holland múlt idők rendhagyó alakjait a szótárak tartalmazzák. Az egyszerű múlt idő az ige második szótári alakja, rögtön a főnévi igenév után áll.
Az Onvoltooid verleden tijd használata:
Olyan cselekvés, esemény kifejezésére, mely a múltban többször megtörtént. Sokszor áll olyan időhatározó a mondatban, mint pl. az elke dag (minden nap), elke avond (minden este), vaak (gyakran):
Vorig jaar zwom ik elke dag – Tavaly minden nap úsztam.
Egymást követő események elbeszélésére. Ilyenkor sokszor az en (és) kötőszóval kötjük össze a tagmondatokat:
Ik stond op en ging naar de badkamer – Felkeltem és a fürdőszobába mentem.
Olyan múltbeli cselekvés vagy esemény kifejezésére, mely nincs kapcsolatban a jelennel:
Gisteren was een mooie dag – Tegnap szép nap volt.
–
holland múlt idők
–
Link:
Tetszőleges holland igék ragozása minden igeidőben
