Izlandi névelő
Az izlandi névelő nem lesz szokásos angolosok vagy németesek számára. A határozatlan névelő egyszerűbb, a határozott névelő bonyolultabb, mint várnánk.
Az izlandi főnév határozatlan névelője
A magyar nyelvben ezt a funkciót az egy határozatlan névelő látja el, de – ellentétben a többi skandináv és germán nyelvvel – az izlandiban nincsen határozatlan névelő, a határozatlanságot nem jelöli semmi, csak a puszta főnév. Az einn, ein, eitt számnév nem tölt be ilyen szerepet!
Hímnemben: | Nőnemben: | Semlegesnemben: |
bíll – egy kocsi maður – egy férfi |
vika – egy hét kvæna – egy nő |
hús – egy ház land – egy ország rúm – egy szoba |
Az izlandi főnév határozott névelője
A magyarban megtalálható a, az határozott névelő az izlandi nyelvben – a többi skandináv nyelvhez hasonlóan – a főnév végére kerül. Ezért nem is igazán helyes névelőnek nevezni, mert az elnevezés arra utal, hogy a névszó előtt áll (név-elő). A pontos neve ennek végartikulus. Az izlandi nyelvben ennek három alakja van:
hímnemben: -inn
nőnemben: -in
semlegesnemben: -ið.
Ezek a végződések csak egyes számban és csak alanyesetben érvényesek. A végartikulus alakja nemtől, számtól és esettől függően sokféle lehet. Ragozásával később foglalkozunk.
Lássuk, hogyan néz ki egy határozott „névelős” főnév a gyakorlatban! Először hímnemű, majd nőnemű, végül semleges nemű főnevek következnek a táblázatban:
puszta főnév, határozatlan alakban | határozott főnév, végartikulussal |
drengur (fiú) faðir (apa) bróðir (fivér) vinur (barát) munnur (száj) maður (férfi) draumur (álom) steinn (kő) sonur (fia valakinek) vetur (tél) |
drengurinn (a fiú) faðirinn (az apa) bróðirinn (a fivér) vinurinn (a barát) munnurinn (a száj) maðurinn (a férfi) draumurinn (az álom) steinninn (a kő) sonurinn (a fia valakinek) veturinn (a tél) |
systir (lánytestvér) | systirin (a lánytestvér) |
barn (gyermek) bein (láb) epli (alma) rúm (szoba) |
barnið (a gyermek) beinið (a láb) eplið (az alma) rúmið (a szoba) |
A végartikulus i kezdőhangja lekopik, ha a főnévnek -a, -i vagy -u végződése van.
stúlka (lány) – stúlkan (lány)
auga (szem) – augað (a szem)
eyra (fül) – eyrað (a fül)
A semlegesnemű főnevek közül a következőknél kiesik a végartikulus i betűje:
tré (fa) – tréð (a fa)
hné (térd) – hnéð (a térd)
fé (pénz, vagyon) – féð (a pénz, a vagyon)
A nem hímnemű -ur végű főnevek esetében az -u kiesik, ha végartikulus társul a szóhoz. Például:
lifur (máj ) – lifrin (a máj)
hreidur (fészek) – hreiðrið (a fészek)
veður (időjárás) – veðrið (az időjárás)
Viszont ha a szó hímnemű, az -ur u-ja megmarad:
drengur – drengurinn (a fiú)
vinur (barát) – vinurinn (a barát)
A fentiek persze csak alanyesetben és egyes számban érvényesek. Mint már tudjuk, az izlandi nyelv főnévragozási rendszere nem mondható egysíkúnak. Így az -in, -inn, -ið végartikuluson kívül még sokféle alakja van a „névelőnek”.
Egyes szám | hímnem | nőnem | semleges nem |
Alanyeset | -inn | -in | -ið |
Tárgyeset | -inn | -ina | -ið |
Részes eset | -inum | -inni | -nu |
Birtokos eset | -ins | -innar | -ins |
A némettel ellentétben, többes számban külön van ragozás minden nemben. Szerencsére legalább a részes eset és a birtokos eset minden nemben azonos végartikulussal örvendeztet meg minket:
Többes szám | hímnem | nőnem | semleges nem |
Alanyeset | -nir | -nar | -in |
Tárgyeset | -na | -nar | -in |
Részes eset | -num | -num | -num |
Birtokos eset | -nna | -nna | -nna |
A számot és az esetet nem csak a végartikulus, hanem a főnév alakja (végződése) is jelöli! Ennek megfelelően a végartikulust a ragozott, adott számban és esetben álló főnévhez kell illeszteni! Például:
bók + in (a könyv), bók+ina (a könyvet), bók+inni (a könyvnek), bókar+innar (a könyvnek a…) bækur+nar (a könyvek, a könyveket), bóka+nna (a könyveknek a…)
A többes szám részes esetben álló főnév -m végződése eltűnik a végartikulus előtt, és -unum lesz belőle.
A többes szám birtokos eset -a végződése végartikulus előtt lekopik, ha
a nőnemű főnevek -á vagy -ó végződésűek: á – ánna, fló – flónna,
a hímneműeknél: skór – skónna, ljár – ljánná,
a semlegesneműeknél: tré – trjánna, hné – hnjánna, fé – fjánná
Tárgyesetben, részes esetben és birtokos esetben a végartikulus i kezdőhangja kiesik a nőnemű főneveknél, amelyek -á, -ó, -ú végződésűek. Alanyesetben nem esik ki az i:
á – folyó
áin – a folyó; ána – a folyót; ánni – a folyónak; árinnar – a folyónak a
(Bővebben: Wiktionary)
fló – bolha
flóin – a bolha; flóna – a bolhát; flónni – a bolhának; flóarinnar – a bolhának a
(Bővebben: Wiktionary)
–
Forrás az izlandi névelő témához:
Einarsson, Stefán: Icelandic grammar, text and glossary, 2nd edition, Baltimore The Johns Hopkins Press, 1949
Hilmisdóttir, Helga – Kozlowsky Jacek: Beginner‘s Icelandic, Hippocrene Books, New York
Thomson, D. Colin: Ílensk Beygingafræði, Isländische Formenlehre, Icelandic Inflections, Helmut Buske Verlag, Hamburg, 1987
Kress, Bruna: Isländische Grammatik, VEB Verlag, 1982
A névelő néhány más nyelvben:
Az angol határozott névelő, a német névelő, a holland főnév neme és névelője, a svéd főnév neme és névelője.
Névelők az olaszban, a francia főnév neme és névelője, a spanyol főnév neme és névelője, a portugál főnév neme és névelője.
A lovári főnév neme és névelője.
Névelő – a nyelvek sokszínűségének tükrében – A határozott névelő fajtáinak összehasonlítása, csoportosításuk Európa nyelvei alapján.