2020-2021 tél

2020-2021 tél

2020-2021 tél nem volt havas, de forró sem. Így a mediterrán olasz nyelvről is megemlékeztem, viszont ennél több svéd anyaggal bővítettem az oldalt. Hogy a köztes területeket is valamennyire lefedjem, a német sem maradt ki.

Német birtokos eset

2020-2021 tél Oktoberfest

Oktoberfest alkalmával előfordulhat, hogy több birtokos esettel álló igét használnak, mint kéne. motointermedia képe a Pixabay -en.

Valaki írt az oldalon egy kommentet, melyben arról érdeklődött, mit jelent az, amikor a szótár zárójelben tünteti fel egy főnév birtokos esetét. Ilyenről eddig nem is hallottam. Először arra gondoltam, az e betűt teszik zárójelbe, mert a végződés lehet -s és -es is. Kiderült, hogy nem erről van szó, tényleg az egész végződés zárójelben van, tehát azzal és anélkül is használható a szó birtokos esetben. Először fogalmam sem volt, miféle fura főnevek viselkednek így. Utánanéztem, és akkor már megértettem, hogy itt a hónapok neveiről van szó. Ezért mondják ilyen furán, hogy január eleje, január közepe, január vége (Anfang Januar, Mitte Januar, Ende Januar).
Ami viszont szöget ütött a fejembe: van-e valami szabály arra, mikor van -s, mikor -es végződés birtokos esetben. Valamikor csak annyit tanultunk erről, hogy meg kell tanulni minden főnévnél ezt, és onnantól kezdve soha nem volt vele semmi probléma és a téma sem jött elő többet. Először elszomorodik a nyelvtanuló, hogy még a birtokos esetet is külön meg kell tanulni a főnévvel együtt, ha már ez a szótári alak része, de semmi ok a szomorúságra, mivel mindig egyértelmű, az -es vagy az -s hangzik-e jobban. Engem persze nem hagyott nyugodni a dolog, és utánanéztem a szabálynak. Van erre szabály, még ha én is egész eddig megvoltam nélküle. Kicsit furán találták ki ezt, hogy a birtokos eset is a szótári alak része, és ez vagy -es, vagy -s, és ezt is be kell magolni. Ennek haszna igazából csak annyi, hogy a gyenge főnevek nem -es / -s, hanem -en / -n végződést kapnak birtokos esetben is, és mindig is. De mielőtt nagyon belemerülök a kritikába, én se tudtam volna ennél jobbat kitalálni. Csak hát a nyelvtanulókat éri egy sokkhatás az amúgy is nehéz német nyelv tanulásakor, hogy a birtokos esetet is meg kell tanulni és még az sem mindegy, -es vagy -s van-e ott. Tehát, a birtokos esetet csak azért tüntetik fel a szótárak, hogy így fel tudjuk ismerni, hogy gyenge főnévvel van-e dolgunk.
A lényeg, elkészítettem a bejegyzést végre a német alanyeset, tárgyeset, részes eset után a birtokos esetről is. Ez tűnt a legbonyolultabbnak, több szempontból is. Nehéz úgy fejteni ki a témát, hogy azoknak is segítség lehessen, akik most hallanak először a birtokos esetről, és azoknak is, akik középfokú vagy akár felsőfokú nyelvvizsgára készülnek. Ahogy azt sokszor tapasztaltam, a kezdőbb nyelvtanulók könnyen összekeverik a birtokos esetet a haben igével álló mondattal, tehát mintha egybefolyna nekik, a „Van egy tollam” és „az én tollam”. Az is tapasztalat, hogy vannak, akik a részes és a birtokos esetet nehezen tudják megkülönböztetni egymástól, hiszen mindkettő nagyon hasonlóan hangzik magyarul, a főnév után -nak, -nek végződéssel. Így ezekre a problémákra is szükségesnek éreztem, hogy kitérjek. Aztán ott vannak a gyenge és rendhagyó főnevek is, melyek birtokos esetét általában nagyon keveset gyakoroltatják a nyelvkönyvek. Külön érdekesek a birtokos esetben -ens végű főnevek, mivel egyáltalán nem gyakori, nem életszerű a használatuk. A szív birtokos esete des Herzens, és elég sokat kellett gondolkoznom, mire értelmes kifejezéseket kitaláltam ezekhez a feladatokhoz. A szívnek lehet alakja, de még mije lehet? Anatómiája – de ezt meg ki tudja németül a tanulók közül, és kinek van szüksége egyáltalán az anatómia szóra? A szív betegsége negatívan hangzik, ezt nem akartam használni, így „a szív egészsége” került a feladatba.
Germanisztikán fárasztottak minket birtokos esettel álló elöljárószókkal, onnan rémlett az infolge és a zufolge és még ez-az, de ezeket se használja senki, és a birtokos esettel álló igéket sem. Ugyancsak germanisztikán jött elő a bedürfen ige, melyet később a német Wikipédiában láttam viszont. (Dieser Artikel bedarf einer Überarbeitung – jelenleg például ennek a szócikknek az elején található ilyen sablon.) Szintén a német nyelvtan rejtett bugyraiból került elő a birtokos eset használata tulajdonság kifejezésére, aminek angol megfelelőjét is talán sokan nem ismerik (ein Monitor guter Qualität – a monitor of good quality). Régen a némettanárom teljesen odavolt, milyen ügyes vagyok, hogy az an einem Tag kifejezés helyett az eines Tages-t használtam, ezen kívül nem találtam más, birtokos esettel kifejezett időhatározót. A genitivus partitivus (pl. einer meiner Freunden) pedig anno nekem nagyon nehezen esett le, hogy ez micsoda, mert régi némettanárunk a von-os szerkezetet tanította ilyen kacifántos esetekre.
A lényeg, elkészült a német birtokos esetről szóló bejegyzés, amely kezdőknek és profiknak is segítség akar lenni, így eléggé furcsa lett, úgy összességében.

Sorrendben álló szavak megtanulása idegen nyelven

Sokat gondolkodtam a címen, és hogy minek is nevezzem azt, amiről írni akarok. Ebből a címből egészen biztosan nem fogja senki sem kitalálni, miről van szó, de legalább annyival figyelemfelkeltőbb lehet. Képtelen voltam találni olyan rövid, frappáns kifejezést, ami egyértelműen utaljon is arra, amiről itt szó van.
Egy lengyel anyanyelvű youtuber videóját néztem, aki angolul magyarázza a lengyel nyelv szabályait. A hónapok nevéről volt szó. Eddig is tudtam, hogy a hónapok a lengyelben teljesen máshogy vannak, mint amire számítunk, de most legalább meg is hallgattam a kiejtésüket. Videónézés közben kezdtem azon gondolkozni, hogy ha meg akarnék tanulni lengyelül, akkor mekkora macera lenne a hónapok nevét megtanulni. Ha valakinek mondanom kell egy dátumot lengyelül, akkor ott hirtelen hogyan találom ki, hogy azt a hónapot lengyelül hogyan mondják? Angolul, németül, franciául és sok más nyelven nem olyan bonyolult ez, mert a hónapok neve hasonlít a magyarhoz. Így pl. a július szóról egyből beugrik, hogy July. De hogyan tudná az agyam összepárosítani a magyar hónapneveket a lengyel megfelelőivel? Ez tehát a nyelvtanulásnak egy új problémáját vetette fel bennem, főleg miután láttam magam előtt a 12 hónap nevét lengyelül úgy, hogy azok a szavak semmire nem hasonlítanak, ez első ránézésre mission impossible. Elkezdtem továbbgondolni a dolgot, és arra jutottam, hogy a hét napjainak vagy a számoknak a megtanulása is kissé hasonló ehhez. Igaz, már csak nagyon halvány emlékeim vannak arról, amikor idegen nyelven a számokat vagy a hét napjait tanultam, de valami rémlik. Az angol után nem volt különösebb kihívás megtanulni németül a napokat. Ugyanígy nem túl vészes olasz vagy francia után egy másik újlatin nyelven (a portugál persze kivétel). Szláv nyelvekkel sincs nagy gond, ha az egyiken már megvan, kicsit még a magyarhoz is hasonlítanak. De ha jön valami más nyelv, például a török, akkor kezdhetjük az egészet elölről.
Érdekes ez a jelenség, hogy mi fontosnak tartjuk, milyen sorrendben jönnek ezek a szavak egymás után, és ez a megtanulásukat is befolyásolja. Ha idegen nyelven hallok egy számot, akkor nem mindig fordítja le az agyam magyarra, csak tudja, hogy az egy szám, és nem mindig lehet egytől addig a számig fejben elszámolni, hogy megfejtsem, mennyi is az annyi. Ez valamennyire a hét napjaira is igaz, bár ezekkel könnyebb a helyzet, mert csak 7 van belőlük, amiből kettőt az agy egyből a hétvégével párosít össze, így azok megtanulása könnyebb. Hasonló lehet a hónapokkal is a helyzet, ha egy nyelven teljesen máshogy van az alakjuk, mint magyarul. Ez a jelenség gondolkoztatott el és erről írtam a bejegyzést.

Olasz befejezett jövő idő

A pisai ferde toronynál is furcsán néznének ránk, ha minden mondatunkba becsempésznénk a befejezett jövő időt.
Christoph Schrattbauer képe a Pixabay -en.

A futuro anteriore vagy futuro composto nem tűnt nehéz témának. Ahogy tudjuk, két használati köre van, egy másik (egyszerű jövő idővel kifejezett) cselekvéshez képest előidejűséget fejez ki, illetve múltbeli valószínűséget is kifejezhet. És ennyi – gondoltam. Rákerestem a neten is, és meglepve tapasztaltam, hogy több (angol nyelvű) weboldal is említi egy másik használati körét is. Ez a használati kör nagyon hasonló az elsőhöz, előidejűséget fejez ki, de nem egy másik jövő idejű cselekvéshez képest, hanem egy jövő idejű időponthoz képest. Az említett angol nyelvű weboldalak szerint tehát nem csak ilyen mondatokban áll futuro composto, hogy Prenderò una doccia quando sarò arrivato, hanem Tra un’ora sarò arrivato. Az utóbbi mondatban nincs futuro semplice, hanem csak egy időpont van, melyet a tra elöljárószó vezet be. Ez azért érdekes, mert négy olasz nyelvtankönyvet is megnéztem, de egyik sem említette ezt a fajta használatát ennek az igeidőnek, még a jó régi és alapos Herczeg Gyula-féle leíró nyelvtan sem. Olasz anyanyelvű ismerősömet megkérdeztem, ő úgy érezte, ilyen mondatok egy kis valószínűséget is kifejeznek, míg ha futuro semplice lenne itt, az nem fejezne ki valószínűséget.

A svéd nyelvleckék folytatódnak!

Időről időre érkeztek kommentek az első svéd nyelvleckékhez, hogy nagyon várják a folytatást. Február eleje felé is érkezett egy komment, és most már valamiért tényleg úgy gondoltam, lehetne folytatni akár a nyelvleckéket. Neki is láttam, és elkészítettem a 3-4. leckét. Az elejére ismétlésként összegyűjtöttem az összes svéd szót, ami az első két leckében előfordult. Úgy tapasztaltam, a végartikulust eltart egy ideig, mire a jól bevált névelőhöz szokott agyunk befogadja, és nem fog már olyan idegennek hatni. Ezért a hátravetett névelőn kívül nem sok új anyaggal traktáltam most az érdeklődőket. Ha majd jön a többes szám, az egy újabb lórúgás lesz az agynak, hogy annak a jele is a főnév végére kerül. Ha meg a végartikulus és a többes szám jele egyszerre van jelen, az meg még lesokkolóbb, így a többes számmal a következő leckékben is még várnék egy kicsit, hogy jól megszokja mindenki a végartikulust, ne kavarodjon össze a többes számmal. Addig is majd a melléknevekről lesz szó inkább.

2020-2021 tél Svédország

Svédországban a piros ház eléggé jellegzetes, és a hó sem ritka. A kettő egyszerre is előfordul. Mattias Styrman képe a Pixabay -en.

Nagy élmény volt számomra ezt a 3-4. leckét elkészíteni. Számomra, mondhatni, túl sok új nem volt benne, mégis más, amikor koncentráltan foglalkozom egy nyelvvel és magamévá teszem azokat a szabályokat és szavakat, amiket leírok ott. Eddig csak úgy félig tudatosult, hogy pl. a son ugyanúgy van angolul, mint svédül, a billig meg ugyanúgy van, mint németül, de ha nekem kellett volna magyarról svédre fordítani a szót, nem jutott volna eszembe. Most a nyelvlecke által én is bevéstem kicsit.
Kicsit rendbe kaptam az 1-2. leckét is, csinosítottam a betűtípuson, tettem a végére egy táblázatot a névelőszerűségekről, és a fordítási feladatok mondatait is szebben elrendeztem, hogy ne meneküljön ki a világból senki attól a sok lefordítandó mondattól, melyek egyetlen sorban vannak. Megoldókulcs nem volt hozzá, azt is elkészítettem. Ahogy újra átolvastam a megoldókulcsot közzététel előtt, bizony találtam benne hibákat, például az en névelőt a hus szó előtt, vagy a någon névmás elmaradt, esetleg en állt helyette. Érthetetlen, de még a dotter (lánya valakinek) szó helyett is képes voltam a flicka (lány) szót használni. (Mentségemre legyen, hogy eléggé késő este volt, amikor mégis úgy gondoltam, elkezdtem elkészíteni a megoldókulcsot, mert minek is várjak vele másnapig.) Ezek azok a hibatípusok, amik másképp vannak, mint az anyanyelvünkben. Nem árt ezekkel tisztában lennem. Mindig is az vezérelt nyelvtanítás során, hogy ami nekem nehézséget okozott, azt úgy közelítsem meg mások számára, hogy tudom, hogy nem megy egyből a tanuló fejébe és gyakorolni kell. Ezért is akarok még várni a főnév többes számával.
Ami nehézség, hogy nem tudok igazán svédül, szinte a lecke írásával együtt tanulom én is a nyelvet. Persze a nyelvkönyveket szoktam lapozgatni, így van egy átfogó képem a nyelvről, de ez nem jelenti azt, hogy mindent tudok róla. Például, az sem világos, mi a különbség a vacker és a fin melléknév között, mindkettő olyasmit jelent, hogy gyönyörű. A god és a bra között sem tudom még, mi a különbség. Ezért át kell majd nézetnem a bejegyzéseket olyannal, aki jól tud svédül.

Jól ráállt az agyam a svédre. Így hát nem álltam meg, hanem a következő svéd nyelvleckét (5-6. lecke) is elkészítettem. Ez most kivételes, mert általában úgy vagyok vele, hogy kicsit foglalkozom egy nyelvvel, majd félreteszem, és kicsit egy másik nyelvvel foglalkozom, majd azt is félreteszem, és így tovább. Most a svéddel ez máshogy van, látom a logikáját, rendszerét, és hogy a következő anyag hogyan kapcsolódik az előző leckékhez. Kiveséztem, hogy a neutrum melléknevek -t végződést kapnak, és ezután jön a jelzős szerkezet, tehát folytatódik a melléknevekről szóló téma, jönnek a rendhagyó melléknevek is.
A határozott névelős jelzős szerkezet nagyon lefáraszt. Nagyon kell koncentrálni, hogyan rakom össze, névelő kell az elejére, ezután már könnyen le is felejtem a végéről a „névelőt”. Arra az -a végződésre a melléknév végén is figyelni kell. Közben a főnév nemére is. Talán a német melléknévragozással is így voltam, amikor tanultam, rettenetesen igénybe veszi az agyat, nehéz megszokni. Így, hogy a leckét megírtam, és a gyakorló feladatok megoldását is, így is azt érzem, hogy már ugyan jobban megy, de még mindig nem az igazi. Ezek szerint a következő leckékben is elő fog jönni ez a téma, lehet újabb főnevekkel és (akár rendhagyó) melléknevekkel is bővíteni a szókincset és azokkal is gyakorolni a szerkezetet. Bele is kezdtem a 7-8. leckébe, jelenleg félkész állapotban van.

2020-2021 tél – összegzés

Számomra a svéd nyelvleckék a legérdekesebbek, legizgalmasabbak. Nekem is egy nyelvtanulási módszer ilyen leckéket írni olyan nyelvhez, melyet csak eléggé elméletileg ismerek. A módszerem, hogy megismerek egy szabályt, mindent elolvasok róla, amit csak lehet, és ehhez készítek magyarázatot példákkal, és hozzá feladatokat. Közben azt is szűröm, hogy mi az, ami sok már, és a következő leckére kellene hagyni. Gondolkodtam rajta, hogy ezt nyelvleckés módszert más nyelvekhez is be kéne vetni, elsősorban a horvát nyelvre gondoltam. A nyelvek eltérő sajátosságaiból adódóan kissé át kell dolgozni talán az alapkoncepciót. Bár ha egy az egyben áttenném a nyelvleckéket a horvát nyelvhez, szinte ugyanazok a szavak és mondatok lennének, az is jó lehetne. Nyilván oda kell figyelni arra, hogy a horvátban nincs névelő, a svédben meg egész komoly problémákat vet fel, hogyan kell használni. Az igeragozás pedig a horvátban bonyolultabb, de talán azt a pár igét be lehet dobni már az első leckében, melyek a Van testvéred?-féle mondatokhoz kellenek. Azon is gondolkoztam, hogy a norvég és/vagy a dán nyelvhez átdolgozom a svéd nyelvleckéket, ez elég egyszerűnek tűnik.

Azért a német birtokos esetről szóló bejegyzést is jó volt elkészíteni. Korábban én se gondoltam még át, mi minden tartozhat a birtokos esethez. Az olasz befejezett jövő inkább ujjgyakorlat volt. A sorrendben álló szavak pedig azon témák közé tartozik, amiken szeretek gondolkozni.

2020-2021 tél véget ért, tavasszal jön a folytatás!

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!