Svéd kurzus angolosoknak és németeseknek, 5-6. lecke

Svéd nyelvlecke 5-6.

A svéd kurzus következő témája: a melléknév, mint jelző. Aki nem emlékezne nyelvtanórákról: akkor lesz jelző a melléknévből, ha odarakjuk a főnév elé (pl. kék ház). Ha nem áll a melléknév után főnév, csak úgy elvan önmagában, akkor nem jelző, hanem általában az állítmány része (pl. a ház kék). A németesek tudják, hogy a jelzői melléknév sokféle végződést vehet fel, míg az angolban ez a jelenség ismeretlen. A svédben messze nem annyira bonyolult a helyzet, mint a németben, de azért kicsit bonyolultabb, mint az angolban. Csúnya kis -a és -t végződések merészkednek időnként a svéd melléknevek végére és megpróbálják elvenni a kedvünket a svéd tanulásától, de ilyen kis piti végződések rajtunk nem fognak ki!

svéd kurzus

Malmö, egy piros ház (ett rött hus) – Remco Poortvliet képe a Pixabay -en.

5. lecke

Az előző leckében megismertünk néhány melléknevet. Láttuk, hogy ha ett-főnévre vonatkozik egy melléknév, -t végződést kap:

stor (nagy):

Huset är stort – A ház nagy.

grön (zöld):

Bordet är grönt – Az asztal zöld.

Eddig csak önállóan fordultak elő a melléknevek, vagyis nem állt utánuk főnév (állítmányi szerepben voltak a létige mellett).
Lehet jelzőként is használni a mellékneveket! Ha határozatlan névelős a főnév, egyszerűen a főnév elé kerül a melléknév, akárcsak a magyarban, angolban vagy németben. Az ett-főnévre vonatkozó melléknevek végére itt is -t kerül:

ett stort hus – egy nagy ház
ett grönt bord – egy zöld asztal

en lång gata – egy hosszú utca
en grön stol – egy zöld szék

Emlékszünk még a határozott „névelőre”? Ez bizony a főnév végére kerül (pl. huset, bordet, gatan, stolen)! Ha határozott „névelős” főnévnek van jelzője, akkor elsőre meglepően fog kinézni a szerkezet:

det stora huset – a nagy ház
det gröna bordet – a zöld asztal

den långa gatan – a hosszú utca
den gröna stolen – a zöld szék

Eddig arról volt szó, hogy a határozott névelő a főnév végére kerül, nem elé. Viszont itt most ott van a det és a den is! Akkor ez meg micsoda? Bizony, a jelzőként használt melléknevek megbolygatják az eddigi szabályt, és talán az idegrendszerünket is. Tehát, ha jelzői melléknév van ott, akkor nem csak a főnév végére kerül a határozott „névelő”, hanem a jelzős szerkezet elé is! Dupla vagy semmi – ez történik a jelzői melléknevek hatására.
Ez még hagyján, de mi az az a betű ott a stor, grön, lång végén? Ilyen eddig nem volt! Eddig nem volt, de most lesz. A határozott „névelős” jelzős szerkezet így fog kinézni:

den/det   +   melléknév+a   +   főnév+végartikulus

A magyarban a jelzős szerkezet elé kerül a névelő, ami általában egy a betű. Felfoghatjuk úgy, hogy ez az a betű a svédben is ott van, csak a melléknév végére kerül.

Egy kis kitérő németeseknek: Németesek ezt könnyebben megérthetik, ha a párhuzamos német jelzős szerkezetre gondolnak. Határozott névelővel gyenge ragokat kap a melléknév, tehát egy -e kerül a melléknév végére (alanyesetben, egyes számban). A svédben ilyenkor egy -a kerül a melléknév végére. Ha nem is mondhatjuk, hogy az -e majdnem -a, de annyiban hasonlít, hogy egyetlen magánhangzó kerül a melléknév végére. Alaktanilag nagyon hasonlóan néz ki a határozott névelős jelzős szerkezet a németben és a svédben, a végartikulust leszámítva:

der/die/das   +   melléknév+e   +   főnév

det stora huset
das große Haus

Hasonlítsuk össze a határozott és a határozatlan főnevek jelzős szerkezeteit:

ett stort hus – egy nagy ház
det stora huset – a nagy ház

en stor bok – egy nagy könyv
den stora boken – a nagy könyv

A határozott névelős szerkezetnél arra kell figyelni, hogy az n ill. t végződés ott van a den ill. det, és a főnév végén is. Tehát a háromból két szó is ugyanarra kell, hogy végződjön.
Határozatlan névelőnél, neutrum főnév esetében nem a főnév, hanem a melléknév kapja meg a -t végződést az ett szón kívül.
Ehhez képest kilóg a sorból, hogy en kezdetű szerkezetnél nincs feltétlen két egyforma végű szó, mivel az utrum nemet nem jelöljük a melléknéven.

Ne is menjünk egyelőre tovább! Gyakoroljuk ezt az új, furcsa szerkezetet!

FELADAT AZ 5. LECKÉHEZ
Alkossunk határozott és határozatlan jelzős szerkezeteket a következő szavakkal! A jelzős szerkezeteket fordítsuk is le magyarra (szóban)! Ügyeljünk arra, hogy határozott jelzős szerkezetben a szerkezet elé és a főnév végére is kerül „névelő”! Az utóbbit könnyen lefelejthetjük, mert idegen számunkra.

Például: stor, bord → ett stort bord; det stora bordet (egy nagy asztal; a nagy asztal)

1. dyr, bil
2. billig, bok
3. lång, tåg
4. lång, gata
5. ung, flicka
6. fin, hus
7. intressant, bok

A feladat megoldása.

o – o – o

6. lecke

Talán nem mindenkinek tűnt fel a nagy sokk hatására, hogy a fentiekben nem használtuk a vacker és a gammal mellékneveket. Nosza, pótoljuk be!

ett gammalt bord – egy régi asztal
en vacker flicka – egy szép lány

Határozott alakban is:

det gamla bordet – a régi asztal
den vackra flickan – a szép lány

Az -a végződés előtt a gammal és a vacker alakja egy kicsit megváltozik: gamla, vackra. Hiszen nem is hangozna jól az -al és -er végződés után még egy a. Viszont a -t végződést minden komplikáció nélkül megkaphatják az -al és -er végű melléknevek. Ez hasonló a német -el, -er végű melléknevekhez (pl. dunkel, teuer), melyek alakja jelzőként megváltozik (dunkler, teurer). Ügyeljünk arra is, hogy a gamla alakjában csak egy m van! Így ezeknek a mellékneveknek a három alakja (alapalak, neutrum alak, határozott alak):

gammal, gammalt, gamla
vacker, vackert, vackra.

A teljesen szabályos melléknevek három alakja, mint tudjuk, így néz ki:

stor, stort, stora
dyr, dyrt, dyra
billig, billigt, billiga

Figyelmet érdemelnek a t végű melléknevek, mivel utrum és neutrum alakjuk megegyezik:

intressant, intressant, intressanta
kort, kort, korta

Gatan är kort – Az utca rövid.
Tåget är kort – A vonat rövid.
en kort gata
– egy rövid utca
ett kort tåg
– egy rövid vonat
den korta gatan
– a rövid utca
det korta tåget
– a rövid vonat

Hogy még véletlen se legyen túl egyszerű, léteznek rendhagyó melléknevek, melyeknél valami szokatlan változás üt be. A magánhangzóra, t-re, d-re végződő melléknevek semleges alakban -tt végződést kapnak:

ny, nytt, nya – új
vit, vitt, vita – fehér
god, gott, goda – jó
röd, rött, röda – piros

Boken är ny – A könyv új.
Huset är nytt – A ház új.
ett rött hus – egy piros ház
ett vitt bord – egy fehér asztal
den nya boken – az új könyv
det röda huset – a piros ház

Egyes mellékneveknek minden alakja változatlan:

bra, bra, bra – jó
lila, lila, lila – lila
rosa, rosa, rosa – rózsaszín

ett lila hus – egy lila ház
en rosa bil – egy rózsaszín autó
det lila huset – a lila ház
den lila bilen – a lila autó

Egy kicsi meglepetés:

liten, litet, lilla – kicsi

en liten flicka – egy kicsi lány
ett litet hus – egy kicsi ház
den lilla flickan – a kicsi lány
det lilla huset – a kicsi ház

Ez a liten melléknév valószínű mindenkinél kiveri a biztosítékot, mert ehhez hasonló nincs igazán sem az angolban, sem a németben. Egyetlen melléknévről tudunk a németben, mely rendhagyóan jelzői szerepben más alakot vesz fel, ez a hoch: das hohe Haus – a magas ház. A tévéreklámokból legalább ismerős lehet a Hohes C vitamin, a svéddel nehezebb lesz a dolgunk.

Mint minden nyelvben, a svédben is sok melléknév létezik, és van több rendhagyó is. Egyelőre azonban beérhetjük a fentiekkel.

Levezetésként egy kis könnyed műfaj angolosoknak és németeseknek is: Ki ne ismerné az angol there is, there are, illetve a német es gibt szerkezetet? Azt jelenti, hogy van valami, megtalálható valami valahol. Ennek svéd megfelelője: det finns. (Itt a det a már ismert semleges nemű névmás, mint a német es. A finns pedig a ‘találni’ igének (vö. angol find, német finden) a jelen idejű visszaható alakja. A visszaható értelmet a végén az -s végződés adja. Így szó szerinti fordításban olyasmit jelent a det finns, hogy „találja magát”, azaz „található”. Ezzel szerkezetileg megegyezik a német befindet sich kifejezés, némileg közel áll hozzá az angol can be found. Ez csak zárójeles kiegészítés, így ha valaki nem teljesen értené, nem is fontos.)
A det finns kifejezést a létige (är) helyett használjuk, ha nem határozott, hanem határozatlan főnév az alany:

Flickan är i husetA lány a házban van.
Det finns en flicka i huset – Van egy lány a házban.

Kérdő alakban a szokásos fordított szórend játszik (lásd az első leckét). Tehát det finns helyet finns det lesz. Ügyeljünk arra is, hogy en, ett helyett ilyenkor någon, något lesz:

Finns det någon flicka i huset? – Van egy lány a házban?

Ha nem a mondat elején áll a det finns, hanem egy másik mondatrész megelőzi, akkor is fordított lesz a szórendje (det finns helyett finns det), mivel a svédben az igének kell a második mondatrésznek lennie (akárcsak a németben, viszont az angolra ez nem igaz):

I huset finns det en flicka – A házban van egy lány.

A lecke végén néhány új szóval bővítjük szókincsünket. Három állatnév, egyik sem semleges nemű:

en hund – egy kutya
hunden – a kutya

en katt – egy macska
katten – a macska

en fågel – egy madár
fågeln – a madár (csak -n végződést kap!)

A fågeln végén azért csak -n van, és nem -en, mert a fågel -el végű. Ugyanez van az -er végű főneveknél, pl. syster – systern.

ÖSSZEGZÉS: Ebben a két leckében a melléknevek jelzői használatával ismerkedtünk meg. Ha határozott névelős a főnév, akkor a den, det névelőt is ki kell tenni a melléknév elé, és a végartikulust is a főnév végére, ilyenkor a melléknév -a végződést kap (pl. det stora huset – a nagy ház).
Ha határozatlan névelős a főnév, akkor utrum alakban nem kap ragot a melléknév, neutrum alakban viszont -t végződést kap (pl. ett stort hus – egy nagy ház).
Egyes melléknevek rendhagyóak és máshogy kapják a -t végződést, mint várnánk, vagy meg sem kapják (pl. röd – rött, ny – nytt, kort, bra, lila). A liten melléknév pedig mindenki kedvence lesz: liten – litet – lilla.
Megismertük a det finns szerkezetet, mely angolosoknak és németeseknek nem okozhat problémát. Kérdő alakban is ugyanúgy viselkedik, mint az angolban vagy a németben, megfordul a szórend.

FELADAT AZ 5-6. LECKÉHEZ
Alkossunk határozott és határozatlan névelős jelzős szerkezeteket is a következő szavakból! Valamint alkossunk egy egyszerű, létigés (är) mondatot is, határozott „névelős” főnévvel!

Például: vit, gata → en vit gata; den vita gatan; Gatan är vit. (egy fehér utca; a fehér utca; Az utca fehér.)

1. ny, stol
2. ny, hus
3. röd, bil
4. vit, katt
5. röd, bok
6. kort, bord

Alkossunk két mondatot mindegyik szócsoporttal! Az egyik mondatban használjuk a létigét és a határozott „névelőt”, a másik mondatban használjuk a det finns szerkezetet és a határozatlan névelőt!

Például: på bilden, hus → Huset är på bilden; På bilden finns det ett hus / Det finns ett hus på bilden. (A ház a képen van; Van a képen egy ház / Van egy ház a képen.)

1. i huset, bord
2. på gatan, hund
3. på bordet, bok
4. på bilden, fågel
5. på stolen, katt

FELADAT AZ 1-6. LECKÉKHEZ
Fordítsuk svédre!

1. Én jövök, te mész.
2. A ház piros, a macska fehér.
3. A fehér macska az asztalon van.
4. Mi a piros házban vagyunk.
5. Van egy új autóm.
6. Van egy nagy házunk. A ház fehér.
7. Az asztal nem új.
8. Van egy fehér macska a házban.
9. Van egy piros asztal is a házban.
10. Van kutyád? Nem, nincs kutyám.
11. A nagy kutya piros, a kicsi kutya fehér.
12. A kicsi macska nem fehér.
13. A házban van egy kicsi asztal és egy kicsi szék.
14. Te egy új könyvet olvasol? Nem, én egy régi könyvet olvasok.
15. Anna a könyvet olvassa. Ő olvas.
16. Peter a kicsi könyvet olvassa.
17. Mi nem olvasunk.
18. Van egy fehér macska az asztalon. Az asztalon egy fehér macskát látunk
19. Egy fehér macska ül az asztalon.

A feladatok megoldása.

 

A svéd nyelv rejtelmeivel foglalkozó többi bejegyzés innen érhető el.

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!